Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-11 / 28. szám
16. oldal ÓHAZAI SZÍNFOLTOK AZ ECSERI LAKODALOM ' Szeged az ünnepi játékáról hires, Debrecen a kollégiumáról, Kiskőrös Petőfiről, Abony a tornyáról, Gyoma a nyomdájáról, Badacsony a szüretéről, Makó a hagymájáról — Ecser meg a lakodalmáról. Legalábbis amióta Rábai Miklós bátyánk megalkotta nevezetes Ecseri lakodalmasát. Ecseren a pompásabb lagzikat teljes gépi készenlét várja. Kamerák, jupiterlámpák, hangerősitők, magnók, huzalok. Az ünnep szinte rá van szerelve erre a kérlelhetetlen technikára. A dülőuton féloldalra billenve, studiókocsiik vesztegelnek. Az ablakokban tüzelőállások. A vőlegényes ház előtt németül, lengyelül, franciául társalognak. A lakodalmi színben, a virággirlandok, papirpántlikák, kreppdiszek közé már jóelőre elrejtették a kék villanyégőket.. Egy kattintás és kigyullad a teljes nyilvánosság. Az asztaloknál TV-rendezők, operatőrök, újságírók eszik a bemelegítő falatokat. Abáltszalonnát, töpörtyüt sóznak, nyiszálnak, hánynak bicskavégre. Egyelőre csak jövés-menés van, elrejtőzködés, iszogatás. Most öltöztetik a menyaszszonyt. Aztán az udvaron zsongani kezd a tarka gyermekcsoport. Nyolc-tiz éves lánykák, fiúcskák, r'pi v sóletben. P:llefodros szoknyákban, feszes pantallókban. Az előbb még nem voltak itt. Még éppen csak összeverődnek, nézegetik egymást, zsizsegnek. De ez már a lakodalom. Mint amikor a fazékban muzsikálni kezd a viz, vagy egy színes papirforgóra ráfujnaik, vagy szél kerekedik, s megpörget néhány szem fényes homokot. A gyerekek kézen fogják egymást, s énekelve elindulnak. Erre már oda kell figyelni. Mert most kezdődik a most kezdődik a, most kezdődik a tánc! A fotóriporterek fölugrálnak a helyükről, magasra tartják a gépüket, belenéznek, lőnek. A kamerák surrogni kezdenek. Aztán előkerül a menyaszszony. Nem fölcicomázott szekéren érkezik, hanem gépkocsin. S autón ugyancsak a tiszteletreméltó násznép. A vőlegény kikéri a menyasszonyt. A menyasszony búcsúzik szüleitől. A vőlegény búcsúzik a szülői háztól. Mondókák, köszöntők, rigmusok. A filmesek keményen dolgoznak. Az örömanya odatartja siró arcát a kamerának. Az örömapa meg beleköhint a mikrofonba. És nemsokára elindul a násznép az esküvés helyszíne felé. Az a kis gyermeki kör egyre tágul. Körbe forogva, énekelve, táncolva haladnak előre az úttesten. Mögöttük az eladósorban levő lányok és legénytollas fiuk menete. Kürjongatás. A fehér tüllruhás menyasszony egyedül bandukol a porban. Aztán a zenekar. Böcsülettel, nagy zengedelemmel csinadrattázik. Autók jönnek szembe, félreállnak. Az ut két partján vonul a fél falu népe. A filmesek, operatőrök, fotóriporterek előre- hátra, ide-oda, össze-vissza cikáznak. Rábai Miklós is ott lépked a násznép sűrűjében, az örömapába karolva, őt minden nevezetesebb lagziba meghívják. Ez már nem a régi ecseri lakodalom — mondja. Lám, a menyasszony fátylat visel, lovas kocsi nincs egy se, s némely paraszti játék is megváltozott. De az ecseri ünnep sokat őriz még a múltból, sok szint, látványt, ritmust, dallamot. S ki tudja, meddig? Aztán visszafelé jövet már örvénylik az ut. Hatalmas körben táncolják körül az ünnepélyesen lépkedő ifjú párt. Színes emberpántlikák lobognak ki a tömegből, s csapódnak vissza. A fiatal házasok megmosdanak a szerelempatak vizében. A legények vad nótákat énekelnek. Száll az ének, a lányok szoknyája és — a por. A lakodalmas ház kapuja is nótára nyílik. Majd bezúdul rajta az ünnepi sokadalom. És kivilágos kivirradatig áll a bál, a hivatalosok és a választottak, az okos kamerák és a dallal teli koroskancsók ecseri lakodalma. (S. P.) AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG BETÖLTÉSRE VÁR MEGOLDJÁK A MAGYAR VIDÉK VÍZELLÁTÁSÁT BUDAPEST — Magyarország lakossága, az ipar és a mezőgazdaság évente mintegy 5,5 milliárd köbméter vizet használ el. Ez háromszor annyi, mint a Balaton térfogata. A rohamos fejlődés nyomán növekvő vízigényeket ma sem könnyű kielégíteni, ugyanakkor számolni kell azzal, hogy 1985-re 13—14 milliárd köbméter lesz az évi vízfogyasztás. A népgazdaság idei 118 milliárd forintos beruházásának 7 százalékát, 8,5 milliárd forintot vizügyi célokra fordítják. A korszerű vízgazdálkodás elengedhetetlen módszere a tartalékolás, és ehhez a “tárolópark” kiépitése. Magyarország különböző vidékein 28 ezer hektár vizterülettel 3-50 halastó van. További 250 tóban évente 220 milliárd köbméternyi öntöző-, ivó és ipari vizet tárolnak. A tervek szerint 1985-re megháromszorozzák. a tároló területet. Az 1980-as évek végéig 30 uj tavat létesítenek. Rendkívül szeszélyes, éves viszonylatban 180 centiméter az egyébként alig másfél méter mélységű Velencei-tó ingadozása. Ahhoz, hogy a környéke a terveknek megfelelőnfelelően fejlődjön, igazi üdülőterületté váljon, ki kell egyenlíteni a vizingadozást. Ezért a tavat tápláló Császárviznél elkészítették a zámolyi, és még ebben az, évben átadják rendeltetésének a pátkai tárolót. Az első nagyobb, 5,2 millió köbméteres mesterséges tó a borsodi regionális vízrendszer részeként épült. A rakacai tároló feladata a sebesfolyágu és rakoncátlan Bódva patak fékentartása, amellett, hogy a környéke ma már kedvelt üdülőövezetté változott át. Ugyancsak a borsodi vízrendszer része az 1970 óta működő 5,8 millió köbméteres lázbérci tároló. Elkészült már a Fehérvár-csurgói 14,5 millió köbméteres tároló is. A vízügyi szakemberek tervezik hogy Székesfehérvár ipari vízszükségletének egy részét is innen fedezik. A vízben szegény Mátravidék néhány községét a Köszörű-völgyi tárolóból látják el. De az idén elkészül az egymillió köbméter térfogatú Csorréti tó is, amely a Kékest, Mátraházát, Galyatetőt, tehát a magasabban fekvő üdülőfalvak vizgondjait enyhíti. A következő időszak egyik legjelentősebb feladata lesz a Zagyva—Tárná vízgazdálkodási rendszer kiépitése. Az 5676 négyzetkilométeres vízgyűjtő területen 15 távirányítású, tolózárakkal felszerelt medencét építenek. ESZTERGOM — Dr. Lékai László püspök, esztergomi apostoli kormányzó, az Uj Ember cimü katolikus hetilapban megjelent nyilatkozatában kifejtette: “Esztergom különleges jelentőségét, hogy a magyar egyház lüktető szive, éppen az adja, hogy érsek főpásztora egyúttal a katolikus egyház prímása is. Esztergomnak jelenleg nincs érseke. A jelen helyzetben a széküresedés alatt a főegyházmegye tulajdonképpeni főpásztora maga a pápa. Tőle nem az érseki szék betöltésére kaptam, megbízást, hanem arra, hogy a pápa helyett, mint apostoli kormányzó vezesse a főegyházmegyét. Ugyanolyan jogokkal és kötelezetségekkel, mint hivatali elődeim az elmúlt időkben, amikor még be vala töltve az érseki szék, és ugyanolyan mérvű megbízatással, mint jelenleg apostoli kormányzó püspöktestvéreim több egyházmegyében ... Az érseki szók megüresedése az első döntően jelentős lépés ahhoz, hogy a magyar egyház és a magyar állam további kapcsolatai még jobban konszolidálódjanak és tovább fejlődjenek. A széküresedés most már pozitív lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelő szintű tárgyalások nyomán a főegyházmegye a székhelyén tartózkodó érseket és a magyar egyház Magyarországon élő prímást kapjon. így a magyar katolikus egyház hierarcrchhiájának teljes kiépülésével alapvetően rendeződnek majd az, egyház és az állam közötti kapcsolatok és jogszerű, valamint méltányossági lehetőségek nyílnak a két fél közötti további gyümölcsöző tárgyalásokra. Az éveken át tartó megoldatlan helyzet természetesen a hívekben problémákat okozott. Úgy vélem azonban, hogy a múlt kínos adottságának a rendezése megnyugtató hatással lesz a hivő rétegekre, az egyház és az állam közti normalizált viszony a hivő embernek is békességet nyújt. A magyar katolikusok magatartásáról és feladatairól is többek között igy nyilatkozott az apostoli kormányzó: “Mi, magyar katolikusok, a szocialista magyar államban élünk. Jelenlegi küldetésünk, hogy ápoljuk vele az egészséges együttműködést. Igv hegednek be kölcsönösen az egykori sebek és közös munkánk nyomán erősödik mindnyájunk érdeke az egyéni boldogulás, a közjó és a béke .,. A magyar katolikus szeresse hazáját, a közösség hűséges szolgálatával, mert a magyar hazának polgára. - Egyházának kezébe kapaszkodva őszintén keresse a találkozást Krisztussal, mert ebben találkozik és ebből gyarapszik a földi és az égi haza.” OHAZAI KRÓNIKA Dr. Raymond Goor belga kanonok, a Béke-világtanácsc elnökségének tagja, az Európai Biztonság és Együttműködés Brüsszeli Nemzetközi Bizottságának egyik vezetője, aki részt vett az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről Budapesten megrendezett tudományos konferencián, elutazása előtt a többi között igy nyilatkozottt: Magyarország tevékeny közreműködését az európai béke és biztonság ügyének továbbvitelében nagyon fontosnak tartom. A nyugati országok demokratikus erői számára különösen fontos, hogy Magyarország és a többi középeurópai ország békemozgalma időről-időre hallassa hangját és ezzel támogassa békemunkánkat.” Gerevich László akadémikust, a londoni Régészeti Társaság tiszteletbeli tagjává választották. • Hollandiában tartózkodott dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, A. van der Stee holland földművelésügyi és halászati miniszter meghívására. — Ugyancsak hollandiai kollégákkal — holland szakszervezeti vezetőkkel találkozott a Szakszerveeztek Országos Tanácsa főtitkára. Szekér Gyula nehézipari miniszter Olaszországban járt. Ciricao de Mita iparügyi miniszterrel és Antonio Gullottival folytatott megbeszéléseket. • Bécsben, a magyar nagykövetség épületében dr. Mádl Antal nagykövetségi tanácsos arany- és gyémántdiplomát adott át a Soproni Erdészeti és Faipari egyetem nevében két volt hallgatónak. Franz Strobli és Csatay Gyula nyugalmazott erdőmérnökök 50, illetve 60 évvel ezelőtt végeztek Sopronban,
