Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-11 / 28. szám

16. oldal ÓHAZAI SZÍNFOLTOK AZ ECSERI LAKODALOM ' Szeged az ünnepi játékáról hires, Debrecen a kollégiumá­ról, Kiskőrös Petőfiről, Abony a tornyáról, Gyoma a nyom­dájáról, Badacsony a szüre­téről, Makó a hagymájáról — Ecser meg a lakodalmáról. Legalábbis amióta Rábai Miklós bátyánk megalkotta nevezetes Ecseri lakodalmas­át. Ecseren a pompásabb lag­­zikat teljes gépi készenlét várja. Kamerák, jupiterlám­­pák, hangerősitők, magnók, huzalok. Az ünnep szinte rá van szerelve erre a kérlelhe­tetlen technikára. A dülőuton féloldalra bil­lenve, studiókocsiik vesztegel­nek. Az ablakokban tüzelő­állások. A vőlegényes ház előtt németül, lengyelül, fran­ciául társalognak. A lakodal­mi színben, a virággirlandok, papirpántlikák, kreppdiszek közé már jóelőre elrejtették a kék villanyégőket.. Egy kat­tintás és kigyullad a teljes nyilvánosság. Az asztaloknál TV-rendezők, operatőrök, új­ságírók eszik a bemelegítő fa­latokat. Abáltszalonnát, tö­­pörtyüt sóznak, nyiszálnak, hánynak bicskavégre. Egyelőre csak jövés-menés van, elrejtőzködés, iszogatás. Most öltöztetik a menyasz­­szonyt. Aztán az udvaron zsongani kezd a tarka gyermekcsoport. Nyolc-tiz éves lánykák, fiúcs­kák, r'pi v sóletben. P:lle­­fodros szoknyákban, feszes pantallókban. Az előbb még nem voltak itt. Még éppen csak összeverődnek, nézegetik egymást, zsizsegnek. De ez már a lakodalom. Mint ami­kor a fazékban muzsikálni kezd a viz, vagy egy színes papirforgóra ráfujnaik, vagy szél kerekedik, s megpörget néhány szem fényes homokot. A gyerekek kézen fogják egymást, s énekelve elindul­nak. Erre már oda kell figyel­ni. Mert most kezdődik a most kezdődik a, most kezdő­dik a tánc! A fotóriporterek fölugrál­nak a helyükről, magasra tartják a gépüket, belenéz­nek, lőnek. A kamerák surrogni kezde­nek. Aztán előkerül a menyasz­­szony. Nem fölcicomázott szekéren érkezik, hanem gép­kocsin. S autón ugyancsak a tiszteletreméltó násznép. A vőlegény kikéri a meny­asszonyt. A menyasszony bú­csúzik szüleitől. A vőlegény búcsúzik a szülői háztól. Mon­dókák, köszöntők, rigmusok. A filmesek keményen dolgoz­nak. Az örömanya odatartja siró arcát a kamerának. Az örömapa meg beleköhint a mikrofonba. És nemsokára elindul a násznép az esküvés helyszíne felé. Az a kis gyermeki kör egyre tágul. Körbe forogva, énekelve, táncolva haladnak előre az úttesten. Mögöttük az eladósorban levő lányok és legénytollas fiuk menete. Kürjongatás. A fehér tüllru­­hás menyasszony egyedül bandukol a porban. Aztán a zenekar. Böcsülettel, nagy zengedelemmel csinadrattá­­zik. Autók jönnek szembe, félreállnak. Az ut két partján vonul a fél falu népe. A fil­mesek, operatőrök, fotóripor­terek előre- hátra, ide-oda, össze-vissza cikáznak. Rábai Miklós is ott lépked a násznép sűrűjében, az örömapába karolva, őt min­den nevezetesebb lagziba meghívják. Ez már nem a régi ecseri lakodalom — mondja. Lám, a menyasszony fátylat visel, lovas kocsi nincs egy se, s némely paraszti játék is meg­változott. De az ecseri ünnep sokat őriz még a múltból, sok szint, látványt, ritmust, dal­lamot. S ki tudja, meddig? Aztán visszafelé jövet már örvénylik az ut. Hatalmas körben táncolják körül az ün­nepélyesen lépkedő ifjú párt. Színes emberpántlikák lobog­nak ki a tömegből, s csapód­nak vissza. A fiatal házasok megmosdanak a szerelempa­tak vizében. A legények vad nótákat énekelnek. Száll az ének, a lányok szoknyája és — a por. A lakodalmas ház kapuja is nótára nyílik. Majd bezúdul rajta az ün­nepi sokadalom. És kivilágos kivirradatig áll a bál, a hivatalosok és a választottak, az okos kame­rák és a dallal teli koroskan­­csók ecseri lakodalma. (S. P.) AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG BETÖLTÉSRE VÁR MEGOLDJÁK A MAGYAR VIDÉK VÍZELLÁTÁSÁT BUDAPEST — Magyaror­szág lakossága, az ipar és a mezőgazdaság évente mintegy 5,5 milliárd köbméter vizet használ el. Ez háromszor annyi, mint a Balaton térfo­gata. A rohamos fejlődés nyomán növekvő vízigénye­ket ma sem könnyű kielégíte­ni, ugyanakkor számolni kell azzal, hogy 1985-re 13—14 milliárd köbméter lesz az évi vízfogyasztás. A népgazda­ság idei 118 milliárd forin­tos beruházásának 7 százalé­kát, 8,5 milliárd forintot viz­­ügyi célokra fordítják. A korszerű vízgazdálkodás elengedhetetlen módszere a tartalékolás, és ehhez a “tá­rolópark” kiépitése. Magyar­­ország különböző vidékein 28 ezer hektár vizterülettel 3-50 halastó van. További 250 tó­ban évente 220 milliárd köb­méternyi öntöző-, ivó és ipari vizet tárolnak. A tervek sze­rint 1985-re megháromszoroz­zák. a tároló területet. Az 1980-as évek végéig 30 uj ta­vat létesítenek. Rendkívül szeszélyes, éves viszonylatban 180 centiméter az egyébként alig másfél mé­ter mélységű Velencei-tó in­gadozása. Ahhoz, hogy a környéke a terveknek meg­­felelőnfelelően fejlődjön, iga­zi üdülőterületté váljon, ki kell egyenlíteni a vizingado­­zást. Ezért a tavat tápláló Császárviznél elkészítették a zámolyi, és még ebben az, év­ben átadják rendeltetésének a pátkai tárolót. Az első nagyobb, 5,2 millió köbméteres mesterséges tó a borsodi regionális vízrend­szer részeként épült. A raka­­cai tároló feladata a sebesfo­­lyágu és rakoncátlan Bódva patak fékentartása, amellett, hogy a környéke ma már ked­velt üdülőövezetté változott át. Ugyancsak a borsodi víz­rendszer része az 1970 óta működő 5,8 millió köbméte­res lázbérci tároló. Elkészült már a Fehérvár-csurgói 14,5 millió köbméteres tároló is. A vízügyi szakemberek tervezik hogy Székesfehérvár ipari vízszükségletének egy részét is innen fedezik. A vízben szegény Mátra­­vidék néhány községét a Kö­szörű-völgyi tárolóból látják el. De az idén elkészül az egy­millió köbméter térfogatú Csorréti tó is, amely a Ké­kest, Mátraházát, Galyatetőt, tehát a magasabban fekvő üdülőfalvak vizgondjait eny­híti. A következő időszak egyik legjelentősebb feladata lesz a Zagyva—Tárná vízgazdálko­dási rendszer kiépitése. Az 5676 négyzetkilométeres víz­gyűjtő területen 15 távirányí­tású, tolózárakkal felszerelt medencét építenek. ESZTERGOM — Dr. Lékai László püspök, esztergomi apostoli kormányzó, az Uj Ember cimü katolikus heti­lapban megjelent nyilatkoza­tában kifejtette: “Esztergom különleges jelentőségét, hogy a magyar egyház lüktető szi­ve, éppen az adja, hogy érsek főpásztora egyúttal a katoli­kus egyház prímása is. Esz­tergomnak jelenleg nincs ér­seke. A jelen helyzetben a széküresedés alatt a főegy­házmegye tulajdonképpeni főpásztora maga a pápa. Tő­le nem az érseki szék betöl­tésére kaptam, megbízást, ha­nem arra, hogy a pápa he­lyett, mint apostoli kormány­zó vezesse a főegyházme­gyét. Ugyanolyan jogokkal és kötelezetségekkel, mint hiva­tali elődeim az elmúlt idők­ben, amikor még be vala tölt­ve az érseki szék, és ugyan­olyan mérvű megbízatással, mint jelenleg apostoli kor­mányzó püspöktestvéreim több egyházmegyében ... Az érseki szók megüresedése az első döntően jelentős lépés ahhoz, hogy a magyar egyház és a magyar állam további kapcsolatai még jobban kon­szolidálódjanak és tovább fejlődjenek. A széküresedés most már pozitív lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelő szintű tárgyalások nyomán a főegyházmegye a székhelyén tartózkodó érseket és a ma­gyar egyház Magyarorszá­gon élő prímást kapjon. így a magyar katolikus egyház hierarcrchhiájának teljes ki­épülésével alapvetően rende­ződnek majd az, egyház és az állam közötti kapcsolatok és jogszerű, valamint méltányos­­sági lehetőségek nyílnak a két fél közötti további gyü­mölcsöző tárgyalásokra. Az éveken át tartó megoldatlan helyzet természetesen a hí­vekben problémákat okozott. Úgy vélem azonban, hogy a múlt kínos adottságának a rendezése megnyugtató ha­tással lesz a hivő rétegekre, az egyház és az állam közti normalizált viszony a hivő embernek is békességet nyújt. A magyar katolikusok ma­gatartásáról és feladatairól is többek között igy nyilat­kozott az apostoli kormány­zó: “Mi, magyar katolikusok, a szocialista magyar állam­ban élünk. Jelenlegi küldeté­sünk, hogy ápoljuk vele az egészséges együttműködést. Igv hegednek be kölcsönösen az egykori sebek és közös munkánk nyomán erősödik mindnyájunk érdeke az egyé­ni boldogulás, a közjó és a béke .,. A magyar katolikus szeresse hazáját, a közösség hűséges szolgálatával, mert a magyar hazának polgára. - Egyházának kezébe kapasz­kodva őszintén keresse a ta­lálkozást Krisztussal, mert ebben találkozik és ebből gya­rapszik a földi és az égi ha­za.” OHAZAI KRÓNIKA Dr. Raymond Goor belga kanonok, a Béke-világtanácsc elnökségének tagja, az Euró­pai Biztonság és Együttmű­ködés Brüsszeli Nemzetközi Bizottságának egyik vezető­je, aki részt vett az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről Budapesten meg­rendezett tudományos konfe­rencián, elutazása előtt a töb­bi között igy nyilatkozottt: Magyarország tevékeny köz­reműködését az európai béke és biztonság ügyének tovább­vitelében nagyon fontosnak tartom. A nyugati országok demokratikus erői számára különösen fontos, hogy Ma­gyarország és a többi közép­európai ország békemozgalma időről-időre hallassa hangját és ezzel támogassa békemun­kánkat.” Gerevich László akadémi­kust, a londoni Régészeti Tár­saság tiszteletbeli tagjává választották. • Hollandiában tartózkodott dr. Dimény Imre mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­ter, A. van der Stee holland földművelésügyi és halászati miniszter meghívására. — Ugyancsak hollandiai kollé­gákkal — holland szakszer­vezeti vezetőkkel találkozott a Szakszerveeztek Országos Tanácsa főtitkára. Szekér Gyula nehézipari miniszter Olaszországban járt. Ciricao de Mita iparügyi miniszter­rel és Antonio Gullottival folytatott megbeszéléseket. • Bécsben, a magyar nagy­­követség épületében dr. Mádl Antal nagykövetségi tanácsos arany- és gyémántdiplomát adott át a Soproni Erdészeti és Faipari egyetem nevében két volt hallgatónak. Franz Strobli és Csatay Gyula nyu­galmazott erdőmérnökök 50, illetve 60 évvel ezelőtt végez­tek Sopronban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom