Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-10 / 41. szám

IT. oldal

zsoltárainak verses fordítása. (Psalterium Ungaricum, Szent Dávid kiralynac és prophetanac száz ötven soltari, Herborn, 1607.) Munkáját a francia zsoltárok mintájára végezte. Igyekezett az eredetinek a magyar verselésben akkor még szokatlan lejtését is visszaadni. Iletett, szép fordítása páratlan népszerűséget ért el. Száznál több kiadásban jelent meg. S egyes darabjai máig élnek. Példaként a XLII. zsoltár első szakasza: “Mint a szép hives patakra / A szarvas kívánkozik. / Lelkem úgy óhajt uramra / És hozzá foházskodik.” 1624-ben Bethlen Gábor hívására végleg hazajött. Kolozsvárott, 1634 januárjában szegényen, elfeledve halt meg.

ÓHAZAI SPORT

7. forduló

FTC-RÁBA ETO 6:1 (3:1)

U. DÓZSA-HALADÁS VSE 8:0 (5:0)

VASAS-SALGÓTARJÁN 2:0 (1:0)

BP. HONVÉD-TATABÁNYA

2:0 (0:0)

BÉKÉSCSABA-PÉCS

3:3(3:2)

ZALAEGERSZEGVIDEOTON 2:1 (1:0)

\ VM EGYETÉRTÉS-MTK 1:1 (1:0)

DIÓSGYŐR-CSEPEL 2:1 (2:0)

A telefon magyar pionírja

BUDAPEST — Halló, Nagysád, kapcsolja X. Y. urat — igy kértek telefonkapcsolást 1881-ben Budapesten. Az első központnak ugyanis 50 vonala volt, igy az előfizetők nem is kaptak számot, hiszen valamennyit névről ismerte a kezelő kisasszony. A 130 esztendeje született feltaláló, Puskás Tivadar, hoszszu évekig Edison munkatársa volt, s az ő érdeme az egyszerű, de korszakalkotó ötlet: központon keresztül kell összekapcsolni a telefonkészülékeket, és akkor mindenki, mindenkivel tud beszélni. (Addig csak közvetlenül öszszekötött telefont használtak, tehát csupán azt lehetett felhívni, akinek a házikészülékéhez külön vonal vezetett a hívótól.) 1887-ben Puskás szerelte fel és igazgatói rangban vezette az első párizsi telefonközpontot. Az ő berendezése az őse a mai telefonhálózatnak is. Másik nagy találmányát, a Telefonhírmondót túlhaladta az idő: a rádió feltalálásával megszűnt.

í.s.

3.

4.5.

6.7.

8. 9. 10. 11. 13.

13.

14.

15.

16.

A BAJNOKSÁG Ü. Dózsa Bp. Honvéd Ferencváros Videoton Zalaegerszej Békéscsaba Tatabánya Csépel Diósgyőr MTK Rába Pécs

Egyetértés Haladás Vasas

Salgótarján

ÁLLASA:

6----21- C 12

1 1 15- 5 11

1 18- 7 10

2 9-78

3 8-10 3 15-15

2 5-5

3 10-11 3 11-13 3 9-11 3 11-H

2 6-7

3 5-10

4 8-20

5 8-13 4 5-10

4 2

3 2

4 —

3 1

2 3 2 2 2 2 2 Jt

2 — 1 2

KAPOSVÁR — Ezer műemlék vagy műemlék jellegű parasztházat tartanak nyilván az országban. Hétszáz van magántulajdonban. Sorsukkal meglehetősen gyakran foglalkoznak az utóbbi időben, de ennek komoly oka van. Sokszor a legértékesebbeket is bontócsákány alá veszik, vagy ha nem, tulajdonosaik az időre bízzák pusztulásukat. /

Amikor megőrzésükért szót emelünk, szembe kell néznünk a házak tulajdonosainak tiltakozásával és ellenszenvével. Nem csodálkozhatunk, hiszen ami a városi embernek “romantikus” — az az ott lakóknak korántsem az. Mert a vályogfalak roskadoznak, a zsúpot nehéz kicserélni, a szobák sötétek és penészesek, az egyéb kellemetlenségekről nem is beszélek. így hát, a hamis nosztalgiát félretéve, nyugodt lélekkel csak azokról a házakról beszélhetünk, amelyek nemcsak stílusukban őrzik a népi építészet, egy életforma hagyományait, hanem masszívak, tágasak is, és belső átalakítással még komfortossá tehetők.

A Balatonfelvidék falvaiban járva, látunk lakot, rendben tartott házakat és láttunk üresen roskadozó elhagyott épületeket. Értékek tűnnek el igy, szinte egyik napról a másikra.

A házak bontásának két oka. van. Az egyik szemléleti: a hagyqmányos formát szégyelli a gazda, nem becsüli, mert régi, számára csak az a szép, ami most épül, a sátortetős, vagy az emeletes ház. A másik ok gazdasági: a lebontott épület anyagát fel lehet használni, és nem kell uj házhelyről sem gondoskodni.

Vannak olyan tulajdonosok, akiknek egyelelőre nincs tehetségük uj lakóház építésére, de a meglevőt sem tartják rendben. Pedig ehhez anyagi támogatást kaphatnának az Országos Műemléki Felügyelőségtől. A meszeléshez, kisebb javításokhoz évenkénti, meghatározott összeget, a nagyobb munkákhoz 25 ezer forintnyi hozzájárulást. Az igazFalu: Vöröstó

kereinek “Ikőharapó erejét” példázzál. Illyés Gyula versét szabva reá, ezért is kaphat “koszorút oly ragyogót” a tudomány és költészet mai művelőitől.

— ősei székelyek, Nagyapja, apja molnár. A fiú tízéves korában kezdett iskolába járni. Diákként Göncön Károli Gáspár szolgálatába szegődött, akinek nevezetes bibliaforditása kinyomtatásában segédkezett. 1190. november 1-én kezdte első, kilenc évig tartó külföldi vándorutját. Járt Wittenbergben, Drezdában, Heidelbergben, Svájcban, Olaszországban. 1595. május 2'1-én Strassburgban baccalaurussá (legalsó tudományos fokozattal rendelkező személy) avatták. 1599 őszén hazatért. Nem sokáig élt itthon. 1600 február jától ismét tizenkét évig nyugati országokban tartózkodott.

—- Frankfurtban, a könyvkereskedelem központjában korrektor, majd Prágában barátságot kötött Keplerrel, a hires csillagásszal. A magyar kultúra propagátora volt Európában, s ugyanakkor a külföldi eredményeik magyarországi terjesztője. Müveivel a hazai protestánsok irodalmi, vallási és tudományos igényeit igyekezett kielégíteni. Irt magyar nyelvtant, szerkesztett latin-magyar, magyar-latin szótárt, kiadott prédikációs gyűjt eményt, imádságoskönyvet, kijavítva, énekeskönyvvel kiegészítve kinyomatta Károli bibliafordítását.

—Élete fő müve Dávid

Visegrád kutjai

VISEGRÁD, Pest megye — A magyar történelem egyik legjelentősebb emlékhelyén, Visegrádon 40 évvel ezelőtt kezdték még a királyi palota feltárását. A régészek munkája nyomán gazdag emlékanyag került napvilágra. Közülük is kiemelkednek a palota diszkutjai. A négy, korabeli építészeti, szobrászati remekművet, a strucc-cimeres falikutat, a gótikus kutházat, az oroszlános falikutat és az alsó udvarában álló Herkules-kutat teljes egészében helyreállították. A szakemberek megállapítása szerint a visegrádi kutak egye-Ausztria-Magyarország 1:0 (1:0)

Mintegy 40,000 szurkoló zarándokolt szombaton délután Bécs csúcsforgalmán keresztül, hogy szemtanúja legyen a Práter-stadionban az Ausztria-Magyarország barátságos válogatott mérkőzésnek. Az idő nagyszerű volt, sütött a nap, egyáltalán nem lehetett panasz a mérkőzést biztositó és kisérő körülményekre.

Nem volt szép és folyamatos a játék, apró kis szabálytalankodások tördelték szét a mérkőzést. Bármelyik részről történt is kezdeményezés, a támadót nem szerelték, hanem rendszerint felvágták. Játék helyett dulakodás — röviden igy jellemezhetnénk a látottakat.

A mérkőzés vége felé élénkült a játék, s bár nem játszott jól, folyamatosan, mégis határozott fölényben volt a magyar válogatott. Sajnos, ezen a mérkőzésen semmi sem sikerült, a lelkesedés nem párosult szerencsével.

dülálló művészeti értékek Európában.

Nagy Lajos király idejében épült fel a strucc-cimeres falikút és. a gótikus kutház, amelyek a falakhoz simulva diszitő funkciót is betöltötték, Száz évvel később, a xV. század második felében Mátyás király építtette fel az oroszlános falikutat, az alsó udvarban pedig a Herkules-kutat. Ez a palota egyik legszebb reneszánsz szobrászati emléke.

Pusztuló parasztházak

ság az, hogy erről a lehetőségről sokan nem tudnak, vagy ha igen, óvakodnak attól, hogy igénybe vegyék. Attól félnek, hogy ezzel megkötik a kezüket — elveszik majd tőlük a házat. Pedig erről szó sincs. Csak éppen annyi a megkötés, hogy a ház az eredeti stílusjegyeket megőrizze. A községek tanácsai sokat tehetnek azért, hogy a falusi lakosság értékelje, gondozza ezeket a házakat. Egy jó példát említek: Sáska községben a gyerekek honismereti szakköre telepedett egy ilyen üresen álló házba. Aprólékos munkával, felnőttek segítségével, kívülről, belülről rendbe tették. És a ház újra él, mert használják, szeretik. De

mi lesz a többi sorsa?

A Minisztertanács nemrégiben foglalkozott ezzel a kéréssel. Államunk 1983-ig 30 millió forintot ad erre a célra.

Tíz év múlva előreláthatóan 500 ház lesz magántulajdonban. Az említetteken kívül, talán azt kellene próbálni, hogy az üresen álló elhanyagolt házakat megvehessék olyanok, akik üdülésre, pihenésre szeretnék felhasználni. (Természetesen vállalva,hogy az eredeti formákat megőrzik.) A másik elképzelés, hogy 200 házat kártalanító ssali köztulajdonba vesznek, üdülési, kulturális célokra. Belső átalakításukhoz az eddigiektől eltérően az állam fokozottabb támogatást nyújt.

EMLÉKEZZÜNK NAGYJAI NKRA . . .

A ZS0LTÁR0S MAGYAR

Négyszáz éve, 1574. augusztus 3Ö-án született Szencen és 1634. január 17-én halt meg Kolozsvárott Szenczi Molnár Albert, a régi magyar irodalomnak Balasi Bálint utáni legnagyobb hatású alakja. Nyelvtankönyvet irt, szótárakat szerkesztett és hitbuzgalmi müveket forgatott; valamennyi munkájával az európai távlatok jegyében szemlélt nemzeti művelődés ügyét szolgálta. Zsoltárkönyve a világirodalom e diadalmas műfajának klasszikus magyar foglalata: örök és erőtelj es költészet, hatása végighullámzik az egész magyar irodalmon. Sokrétű munkásságának egykori természetes teológiai meghatározottsága mára teljességgel eylévült, annál maradandóbb értékként tartjuk számon tudományos müveinek korszerűségét, müvelődésterjesztő törekvéseinek polgárias célkitűzéseit, legfőképpen pedig zsoltárforditásaiban megnyilatkozó személyes hangú költészetét. A négyszáz éve született Szenczi Molnár Albert, i nyelvtudós és zsoltárköltő, akinek versét ma is olvassák és énekelik, a “szél kaszabolta magyar nyelv” haiszálgvö-