Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-29 / 35. szám

MAGYAR HÍRADÓ 17. oldal ÓHAZAI RIPORT: UJ VÁROSI TELEPÜLÉSEK MAGYARORSZÁGON ni az uj ipartelepítési helye­ket, a települések nagyság­rendjét, a lakótelepek, közle­kedési útvonalak elhelyezését és fel kell mérni a Sajó csa­tornázása -nyomán bekövetke­ző változásokat. A szakembe­rek gondolnak arra is, hogyan lehetne tisztábbá tenni a kör­nyék erősen szennyezett leve­gőjét. ÓHAZAI KRÓNIKA A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az utóbbi napokban a devizaren­delkezések megszegése miatt számos hazai és külföldi ál­lampolgár ügyében indított büntető- és szabálysértési el­járást. A forint kivitelére és be­hozatalára vonatkozó jogsza­bályok megszegése miatt még további 57 magyar és 20 kül­földi állampolgár ellen indítot­tak büntető- vagy szablyásér­­tési eljárást, és természete­sen, a jogszabályellenesen náluk talált pénzt is lefoglal­ták. • A Központi Statisztikai Hivatal első félévi összesített idegenforgalmi adatai szerint 2,521,000 külföldi fordult meg január 1. és junius 30. között az országban. Rekord­számban utaztak külföldre a magyar turisták is, hat hó­nap alatt összesen 1,139,000- m keltek útra a szomszédos /agy távolabbi országokba. Legtöbben Csehszlovákiá­ból érkeztek, összesen 899 ez­ren; Jugoszláviából 472 ezer. Lengyelországból 208 ezer, Ausztriából pedig 150 ezer. • Balatonbogláron, a tető­lombon, kápolnatárlatot nyi­­ottak az elmúlt napokban, i képeket a Műcsarnok bo­­sátotta rendelkezésre a köz­égi tanácsnak. Az 1892-ben pült kápolnát Erőss Tamás ipitész-iparmüvész tervei lapján állították helyre és a lüemléket övező parkban zabadtéri szoborbemutatók s lesznek. A BUDAPEST — Magyaron szágon jelenleg 83 város van a távlati tervek szerint pedií 2000-re 127 városi szintű te lepülés lesz. Ezt a távlatot a; országos településhálózat fej­lesztési terv jelölte meg amely egy évtizedes előtanul­mányok után 1971-ben látotl napvilágot. — Jelenlegi településeink hálózata az évszázadok sorár alakult ki, és a különböző tör­ténelmi körülmények miatt nem vált egységessé — mondja dr. Balogh Béla, a?. ÉVM osztályvezetője. Rossz szerkezetű a településhálóza­tunk azért is, mert Budapest a népesség, a szellemi élet és a közieked ésh'álófrat szinte egyetlen nagy centruma. A 100—200 ezer lakosú vidéki városok most nőnek fel az uj szerephez: a körzeti központ-HÉVIZKUTATAS SZABADKAN SZABADKA, Jugoszlávia — A magyarországi Vízkuta­tó- és Fúró Vállalat szakem­berei jelentős sikert értek el Jugoszláviában. Szabadkán lcb. 750 m mélységből 34 C-os hévvizet tártak fel, amely percenként 700 literes hoza­mával alkalmas az uj sport­kombinált m el egvi z-ellátá sá­­ra és gyógyfürdő üzemelte­tésére. A siker értékét emeli, hogy Zsigmond Béla már a szá­zadfordulón próbálkozott Szabadkán hévízkút fúrásá­val, de 600 méter mélységig hiába fúrt le, hévizet nem kapott. Ezután csak 1960-ban kezdeményezték ismét a fú­rást a város szélén, mivel ko­rábban a Palics közelében lé­tesített szénhidrogén kutató­fúrás 73 C-os hévizet ütött meg. A palicsi kutat a távol­ság miatt nem tudták felhasz­nálni, viszont feltételezték, hogy ugyanebben a mélység­ben (1450 m mélyen) Szabad­ka alatt is megtalálják a hé­vizet. E második kísérlet sem hozott eredményt. Ekkor haj­totta végre a magyar vállalat a sikeres fúrást. Magyarországi területeket is átfogó földtani szelvények tanulmányozása alapján a felsőpannoniai rétegekből várták a vizet és azt is helye­sen feltételezték, hogy a pa­licsinál langyosabb, viszont nagyobb hozamú hévizt fog­nak elérni. A feltárt hévíz a jódos al káli hi d r ogéjrk arbon á­­tos vizek csoportjába tarto­zik. A BÁLKIRALYNŐ Balázs Erika (közép) a balatonfüredi Anna Bál bálkirálynője és udvarhölgyei: Gábor Erzsébet (bal) és a los angelesi Csatlós Rózsika. 90. életévét töltötte be nagybaczoni Nagy Vilmos tá­bornok, Magyarország egyko­­, ri honvédelmi minisztere, aki 1942 szeptemberétől 1943 nyaráig töltötte be ezt a tisztséget. Ebben a minőségé­ben erőteljesen támogatta Kállay miniszterelnök anti­­hitlerista politikáját. Sokat tett miniszterségé idején a honvédség keretében működő munkaszolgálatos alakulatok beosztottainak érdekében, akiknek sorsát különböző rendeletekkel, intézkedések­kel, nem egyszer személyes közbelépéssel igyekezett eny­­hitni. Az 1944-es nyilas puccs után Nagy Vilmost is elhur­colták a Számonkérő Szék em­berei. Sopronkőhidára került, majd utána Németországba vitték és csak a háború gyors vége mentette meg életét. tá váláshoz, de a legfontosabb vasútvonalak és közutak még ma is a fővároson keresztül haladnak, és csak néhol kötik össze egymással az egyes vi­déki nagyvárosokat. Aránytalanságot okoz az is, hogy a Borsod-Budapest- Veszprém-Szombathely ten­gelyen települt iparvidék la­kossága sűrűbb és ellátottsá­ga kezdettől fogva magasabb színvonalú volt, mint az el­szórt alföldi településeké. Azért van szükség egységes településhálózat fejlesztési tervre, hogy az aránytalansá­gokat megszüntessük, az or­szágban mindenütt megfelelő szintű ellátást teremtsünk. Az uj terv különböző kate­góriákat állapit meg: ilyenek a főváros, a felső fokú, a kö­zépfokú, az alsó fokú telepü­lések hálózata és az úgyneve­zett egyéb települések. A fel­ső fokú központok sorában kiemelt helyet foglal el példá­ul Miskolc, Szeged, Pécs, ahol országos hatáskörű intézmé­nyek, közöttük egyetemek is megtalálhatók. Nagyobb tér­ség igényeit elégíti majd ki például az olyan város, mint Kaposvár, amely színházával és területi kórházával emel­kedik ki az olyan részleges centrumok közül, mint pél­dául Baja. Az egyéb telepü­lések közé az ország 3300 köz­sége közül mintegy kétezer tartozik, ezek mindegyike va­lamelyik alsófoku köpont von­záskörébe esik. Az országos településháló­zat fejlesztési terven belül egymás után dolgozzák ki az úgynevezett regionális, egy­­egy nagyobb, néha ország- < résznyi területre vonatíkozó elképzeléseket. Jelenleg a többi között a kiskörei vízlép­cső hatásterületével foglal­koznak. Ugyancsak most készül a 315 ezer lakost magába fog­laló Sajó-völgy iparvidék re­gionális terve. Leninvárostól — az egykori Tiszaalkonyá­­tól — Ózdig meg kell határoz. MAGYAR VOLT AZ ELSŐ SZERVÁTÜLTETÖ PÉCS — Tudománytörté neti újdonság: bebizonyosc dott, hogy a világ első szerv átültető je magyar ember, pécsi születésű dr. UHmani Imre volt. Az egyetemes oi vostudomány e kimagasl alakja élt s működött, ott haj tóttá végre 1902-ben egy ku tyán a sikeres veseátültetési és mindeddig osztrák tudós ként tartotta számon a világ Dr. Török Béla egyetemi ta nár, a Pécsi Orvostudomány Egyetem kísérleti sebészet intézetének igazgatója adató kát talált arra vonatkozóan hogy a hires bécsi professzo: Magyarországon, éspedig Pé :sett született. Az orvostudói életrajzi adatait kutatva elő került az a múlt századi egy házi anyakönyv, amely tanú üt ja, hogy Ullmann Imr< 1861. február 23-án, Pécsetl született. A Ciszterei rend fő­gimnáziumába (ma Nagy Lajos gimnázium) járt, éve­iig az irodalmi kör jegyzője /olt — harmincöt oldalnyi iézirását őrzik az egykorú önképzőköri jegyzőkönyvek — és 1878-ban érettségizett dváló eredménnyel. Szülei a ehetséges fiatalembert Bécs­­>e, az Osztrák-Magyar Mo­narchia akkori legjobb egys­emére küldték tanulni. 1884-ben végezte el az gyetem orvosi karát az ifjú é- Ullmann Imre. Feltehetően 3- visszatérj volna szülővárosá- J- ba, Pécsett élő szüleihez és a testvéréhez, ám még abban n az évben meghívták az egye­­r- tem sebészeti klinikájára. S ó ez a tény meghatározta to­­j- vá-bbi életútját: az osztrák i- fővárosban maradt és a tudo­­t, mánvos kutatásnak szentelte 3- munkásságát. Hamarosan X- Párizsba ment tanulmánvut­­i- ra. ahol nem kisebb személvi­­’i ség fogadta munkatársul, ;i mint Pasteur. >- 1902. május 1-én mutatta í. be a bécsi orvostársaságban r egy kutya végrehajtott sike- i rés veseátültetését, amely el­­s ső volt a világon, és megnvi­­í- tóttá az utat- a ma már olv- naev jelentőségű és mind szé­- lesebb körű transzplantáció e előtt. A Monarchia széthullá­­t «akor már egyetemi magán­- tanár és ismert sebészorvos, / ekkor felvette az osztrák ál­- la mnol cárságot. 1937-ben halt s meg Bécsben, a világ egész i orvostársadalma meggyá­­.1 szólta. ^ Pécsi kapcsolatait bécsi tartózkodása idején is fenn­tartotta. Szülővárosa méltó omlókét kiván állítani tudós fiának. A Nagy Lajos gimná­zium “házi panteonjában’’ — a sok nagynevű egykori diák : mellett — Ullmann Imre em- i léktábláját is elhelyezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom