Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-04 / 27. szám
Kanada meg tudja állitani az inflációt Irta: SZÉKELY MOLNÁR IMRE Recseg, ropog a világ, mindenhol az a baj, ami a legjobban fáj. Amerikában Nixont, az elnököt szedik izekre, úgy szeretnének elbánni vele, mint egy közönséges gonosztevővel, annyi vádat hordanak össze ellene, amelyeket pedig még akkor is illenék letagadni, ha igazak volnának. Mégiscsak az elnökükről, van szó, akit olyan nagy szavazattöbbséggel választottak meg, amilyen még nem fordult elő Amerika történel,, Székely-Molnár meben. Imre Külön nagy baj, hogy romlik a dollár vásárlóereje, egyre csökken az öreg Uncle Sam valutája, hovatovább arra a sorsra kerülhet, ahol a magyar pénz állt a háború után. Kanadában a két balkezes politika miatt egyik sztrájk követi a másikat. Egyre fogy, kevesbedik a törvények tisztelete, hol van, hol nincsen posta, baj volt a hajókkal és a repülőgépekkel és se hossza, se vége a másirányu különböző sztrájkoknak. Dolgozni persze senki sem akar. Úgyhogy hovatovább odajut ez a szép ország, hogy a munkaadók a jelentkezőknél nem a rátermettséget nézik, hanem a megbizhatósá-MOSOLYOGJUNK Feleség a férjnek: — Drágám, ha választhatnál egy szép vagy egy okos asszony között, melyiket választanád? — Egyiket sem. Jól tudod, hogy csak téged szeretlek.- o -Két barátnő beszélget: — Ma találkoztam a férjeddel, gyönyörű ősz haja van. . ' — Azt is nekem köszönheti.- o -Egy Pinto tulajdonosa a kocsiját mossa. Épp a tetejét önti le vízzel, amikor arra megy a szomszédja, és kijelenti: — Kár öntözni. Úgysem lesz nagyobb!- o -Egy kövér asszony fürdőruhát keres magának az üzletben. így szól az eladóhoz: — Szeretnék látni egy olyan fürdőruhát, amelyik jól áll nekem. — Én is! — válaszolja őszintén az eladó.- o -— Ha lenne egy tanú, aki látta volna, hogy megütöttél, azonnal feljelentenélek. — Gyerünk, keress valakit és én szívesen megismétlem.-o* Egy újoncnak megfájdul a lába. Az ezredorvos nem talál semmilyen sérülést, a fájdalom azonban nem szűnik. Az orvos kiadja a parancsot a felcsernek: — Ezt a lábat sürgősen röntgenre kell vinni. A beteg ágyából félénk kérdés hallatszik: — Vele mehetek?- o -Az autószerelő sokáig matat a motorban, a kocsi alá is befekszik, majd — fejét vakargatva — igy szól a tulajhoz: — Ha ez a kocsi ló volna, azt tanácsolnám, hogy lője agyon...- o -Lány: Olyan férjet szeretnék, aki biztonságot és védelmet nyújt számomra. Fiú: Akkor minden rendben. Én biztosítási ügynök vagyok, apám meg rendőr. got. Az emigránsok ámulva nézik ezt a merőben uj világot. Az első megdöbbenés után többnyire elvesztik a biztonságérzetüket, mert minden, amit eddig erősnek, megingathatatlannak hittek, leomlott, a beléjük nevelt ideálokról kiderült, hogy nem mások, mint agyrémek voltak és az évszázados hagyományok sem mások, mint megkopott, erőtlen banalitások. A lírai írások csöndes álmodója — egyre öregedő magam — házam falai között élek, festményeim, a régmúltat idéző orgonavirágos kertemben; elbeszélgetek a bokrok mentén felsorakozó sudaras fákkal és már megtanultam érteni barátaim, a kutyák szavát, és boldog vagyok, mikor reggelente ölembe kuporodik Mimiké, a kis perzsa macska. Nekem már elég ennyi boldogság az életből. Remetei magányomból csak néha lépek ki, s ilyenkor rámmered a világ sokezernyi csodája. A napokban szót váltottam orvosprofesszor ismerősömmel a politikai és gazdasági helyzetről. Kiváló ember orvosnak is, történésznek is. Logikus okfejtéssel, szemléltetően úgy csoportositja érveit, hogy a szavai, mint erős láncszemek kapcsolódnak egymásba s amit mond, világosan mutatja azt a káoszt, amelyben vergődünk itt, Kanadában. Sokat lehet előadásából tanulni, mert tapasztalt, okos, eligazitó tájékoztatást nyújt a mai helyzetben. — Az infláció manapság nem úgy zajlik le, mint 20-30 évvel ezelőtt. Egészen más jelenségek vannak és egészen más a reakció is. — Manapság az infláció nem megy át a depresszióba, mint például a 30-as évek végén. Annakidején a fogyasztókat kitették az állásukból, az úgynevezett „leveseskondér” elé. Manapság a különböző segélyek folytán megmaradnak a fogyasztók, s ehhez nagyban hozzájárul az a tény, hogy a szakszervezetek működnek, s nem küldik el a munkásokat. — Úgy érti, — kérdem — hogy csak annyi változik, hogy felmennek az árak, s a dolgozók, miután továbbra is dolgoznak, megfizetik a több árat és kész? — Igen. Ezen kívül a másik különbség, hogy 30 évvel ezelőtt csak Amerika és Nyugat Európa volt fogyasztó. Ma fogyaszt Ázsia, Dél-Amerika, Afrika, az egész világ. Annakidején megszűnt a termelés és fogyasztás, ma viszont ez a helyzet már nem áll fenn, csupán az árak mennek fel, s drágábban jutnak a fogyasztók hozzá az áruhoz. De sem a termelés sem a fogyasztás nem szűnik meg. Aztán annakidején az is nehezitette a gazdasági helyzetet, hogy az adót, kamatlábakat felemelték, s ezzel megfogták az inflációt. Ma ilyesmivel nem tudják azt megállítani. Mi a véleménye Önnek a kanadai helyzetről ezen a téren? —- A kanadai kormány meg tudja állitani — ha akarja az inflációt. Ez az ország mindent maga termel, azaz a trópusi termékektől eltekintve nincs szükség behozatalra. Például Anglia, vagy Németország minden nyersanyagot meg kell fizessen, amit feldolgoz. Nekünk itt megvannak a nyersanyagjaink. Tehát nekünk nem kell világpiaci áron vásárolni a nyersanyagokat. Kanada tehát két árat csinálhat, az egyiket a belföld számára, a másikat a világpiac számára. Mindemellett még szabályozni is tudja az exportot, mint például az olajjal, búzával, papírral. Tehát a világpiacról bejön a különbség, mert a világpiaci árakhoz alkalmazkodik a kanadai kormány árpolitikája. így történt ez az olaj esetében is. A belföldi ár egy bizonyos határon belül maradt, s megadóztatták a kivitelt. , — Mi a helyzet a bérekkel? 13. oldal — A bérekkel más a helyzet. Miután a nyilvános elszámolásra kötelezettek az üzemek, igy a szakszervezetek pontosan tudják, hogy azok mit keresnek. Az árak felmentek 12 százalékkal. Ha a béreket fel is emelik mondjuk 8 százalékkal, akkor a munkások még mindig rosszabbul járnak négy százalékkal, ugyanakkor olvasni lehet az újságokban, hogy az iparvállalatok 40 százalékos haszonnal dolgoznak. Ezért vannak a sztrájkok, mert nincsen a munkások béremelése arányban a haszonnal. — Mi a véleménye a kormányról, annak bukásáról vagy maradásáról. — A kanadaiak rájöttek arra, hogy a kisebbségi kormány nem egy rossz dolog. Ez egy óriási ország, a különböző tartományokban különböző érdekek vannak, tehát, ha a különböző érdekek képviselve vannak a kormányban, az jó. Itt minden megoldható, sok jó szándék és akarat kell hozzá. — Mosolyogjon rá a doktor urra, ha ideér, ez lesz az első operációja! A LASSAN KÉSZ i Távoznak a szemből az utazások vakfoltjai. Mállnak az arcról az évek cserepei. Gurulnak az ágy után a betegségek táncos tornái, a körbe-forgó csésze teák. így él-hal az indulásra kész hihetetlen. II Mikor a törések visszatérnek a fal bordáiba és a tengeri füvek s a kagylók a hajó deszkáira: villámUtött fa ős méltósága ágaktól gyökerekig III Mindig minden mondja: éhes. Állat mondja: Éhes fáj Kő mondja: Éhes. Ember mondja: Éhes halandó. Holt nem mondja. Weöres Sándor v
