Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-23 / 21. szám
18. oldal ÓHAZAI RIPORT A FELSŐTÁRKÁNYI MÉSZÉGETŐK Eger, 1974, május hó ... . A falu neve: Balaton. A hegyek közül Eger felé kanyargó utón mentünk, mikor találkoztunk a mészégetőkkel. Megálltunk lencsevégre kapni az ősi mesterséget, megtudná: ma, a paneles építés korában, a műanyagok világában, hogyan készül, hogyan lesz mész a Bükk évmilliós szürke fehér anyagából. A meredek hegyoldal aljában egymás mellett négy boksa szürke kockakövekből öszszerakott, alulról felfelé keskenyedő, tetején összeillő, nagy boltíves kemence. A kövek ma is olyanok, mint amilyeneket az ősember faragott. Élő kövüek: kézről-kézre járnak, szétszedik, összerakják őket, aszerint, ahogyan a mészégetés parancsolja. A négy gödör aljában — csak ez marad mindig helyben — padka. Ezen rakják ki a nagy köveket az alsó sorban. A súlyos tufakövek körgyűrűket alkotnak, belül a kört, mészkövek töltik. Alulról haladnak a gyűrűkkel fölfelé, hogy végül a csúcson helyére tegyék az utolsó követ, mint valami kirakós kockajáték utolsó darabját. — És akkor megvan a boksa — mondja Énekes Bertalan, a mészégetők vezetője. Kis, zömök ember. Naptól, széltől, a kemence tüzétől barnára cserzett arcú., Balatoni, vagyis idevaló. Mészégető dinasztiából származik, mint akármelyik társa. Ezen a vidéken található a legjobb minőségű mészkő, a felsőtárkányi. Csaknem 100 százalékos mész, csak ki kell szedni belőle. S ehhez érteni kell. — Mesterség a mészégetés —■ mondja Énekes Bertalan. —Minden nehéz rajta. Emelni a követ, épiteni a gyűrűket, cipelni a mészkövet, égetni éjjel-nappal, rakni a tüzet. Négyen vagyunk. Ha délután gyújtunk a kemencébe, akkor estétől reggelig egész éjszaka váltva dolgozunk. Rakjuk, élesztjük, hevítjük a tüzet. Legtöbbször gumit lobbantunk lángra a farakás alatt. Nagy, kimustrált autógumikat, mert ezek olcsók és sokáig jól égnek. Hetvenkét óráig tüzelünk egyfolytában Ennyi idő alatt ég ki a kő. Szét lehet szedni a boksát, a héja mögött ott van a nagy halom friss mész. Ezután jön az igazi nehéz munka: kibontani a boksákból a meszet Csak kézzel nyúlhatunk hozzá lapáttal nem is lehet, nem akad rá a nagy darab kő. Tenyerünkre bőrkesztyűt huzunk, az véd a hőségtől. De hát marad abból úgyis elegendő, hiszen a kiégett anyagból dől a meleg. Ha nyáron kint harminc fok van, itt a boksa gödrében ötven. A kitűnő - felsőtárkányi mészkőből az idén a négy balatoni ember kétezer mázsa meszet éget. Békés Attila Mohács emléke BUDAPEST'— Már most készül a tudományos és közéleti megemlékezés 1976-ra, a mohácsi vész 450. évfordulójára. Az MTA Dunántúli Intézete és Mohács tanácsa emlékkönyvet jelentet meg, a Baranya Megyei Levéltár tanulmányokkal, dokumentumokkal gazdag évkönyvet ad ki, s publikálják dr. Papp László régésznek, a mohácsi csatatér tudós kutatójának írásait. Az ütközet felfedezett színhelyén emlékművet emelnek a mohácsi csata hőseinek, a közeli Törökdombon emléktáblát avatnak. KÁPOLNÁK A VESZPRÉM — Az északbalatoni borvidék hegyközségeiben a tapolcai medence vulkanikus kúpjain kisebb-nagyobb kápolnák adnak a tájnak kellemes hangulatot. A hegyoldalak legszebb kilátóhelyeit uraló kápolnák történeti szerepét azonban már kevés turista vagy szőlősgazda ismeri. A szőlőhegyeken lévő kápolnák történeti szerepét kutatta dr. Sági Károly, a Balatoni Muzeum igazgatója, aki ásatásaival és levéltári kutatásaival nagyon sok fontos részletet tudott meg róluk. Feltáró munkája alapján megállapította, hogy a középkorban a legtöbb szőlőhegyen kápolna állt. Ezek egy részéről ma már csak levéltári emlékek tanúskodnak, de sok maradványaival a szőlőforgatások alkalmával még ma is találkoznak a kései utódok. A kápolnák szerepe jellemző a korra. A szőlőhelyi harangok a jégverés ellen védték a szőlőket, imádságra szólították a szőlőmunkásokat. A középkori hit szerint a harangszó hatására a termmést fenyegető felhők eloszlanak, vagy tovább hömpölyögnek, és ezzel mintegy megmentik az évi termést a természeti csapástól. Az egykori leírások a természet befolyásolására törté-HEGYOLDALON nő szokásokról különféleképpen emlékeznek meg. Például az 1694. évi csanaki szőlőhegyi statútumok 5. pontja szerint: “A harangot pedig kivigvék és felcsínálják, hogy éstve, reggel imádságra és az felhők eleibe is harangozhassanak.” Gyulaffy Kristók a Csobánc hegyi kápolnának a levéltári emlékek tanúsága szerint két hold szőlőt is adott, amelynek “kulcsárszőlő” volt a neve. 1767-ben épült Veszprém határában a csatári kápolna. A gyulakeszi határban egy körhajós, román ízlésű templomból ma már csak az alapfalak vannak meg, amely ugyancsak egykori szőlőhegyi kápolna volt. — örvényesen szent Vendel, Rókus és Rozália kápolnát is említenek az okiratok, amelyek később megsemmisültek. A hegyközségi kápolnából égi segítséget vártak a földesurak és szőlősgazdák, a szőlő védelmét és a jobb termést remélték a védőszentek segitségével. A hegyközségi kápolnák nagy része elpusztult, csak néhány épen maradt, fehérre meszelt kápolna emlékezteti a kirándulókat a múlt szőlőmunkásainak szokásaira és hiedelmeire. ezt látva a népes hivősereg Cserháti József püspök és Demeter László lelkész buzdítására restaurációs munkába kezdett. Ebben nagy segítséget, jelentett számukra egy misszióban élő magyar pap, — aki valamikor az irgalmasok kórházában gyógyult fel súlyos betegségéből — százezer forintnyi adománya. A felújítási,festési munkálatokat Papp László, a neves templomfestő-mester végezte. A Zsolnay-kut mögött álló három építészeti stílus jegyeit őrző felújított templomot Cserháti József megyéspüspök áldotta meg. Értékes irodalmi felfedezés Ismeretlen Csokonay-kiadványt fedeztek fel, a Csokonai kritikai kiadás előkészítése közben, Szilágyi Ferenc tudományos kutató. A Carmen gratulatorium 180 évvel ezelőtt jelent meg Debrecenben és csaknem kétszáz sort tartalmaz részben latin, részben magyar nyelven. Ez a költő korábbi önálló verskiadása. MAGYAR NÖVÉNYNEVEK A KÁLOMISTAGYÖKÉRTŐL A KUKULYŐIG BUDAPEST — Botanikusok és néprajztudósok kutatják és rendszerezik az ország különböző vidékein használatos növényneveket. Gyors feltáró munkájának köszönhető, hogy mig a század elején “csak” mintegy hatezer honi növénynevet ismertünk, addig ma már közel húszezernél tartunk. Főként a népi növényelnevezéseket szeretnénk mielőbb összeterelni, mivel ezek jelentős része kihalóban van. Számtalan növénynév lassan feledésbe menő falusitanyai foglalkozásokhoz, a nép régi — szintén változóban levő — érzelem-, szokás- és hiedelemvilágához kötődik, s ezért órái meg vannak számlálva. A legújabb gyűjtések a nép gazdag képzeletvilágát és kifogyhatatlan fantáziáját mutatják. Olyan növényi névelkeresztelések tanúsítják ezt, mint “hovatovább-annáljobb”, — “minden zárt feltörő”. Nemrégiben került elő a “pletykakata” elnevezés, mely a hajdani Csongrád megyei hirharang faluszéle emlékét őrzi. Jellemző, hogy a biblikus hangzású növénynevek többségükben a volt egyházi birtokok és a papi települések körzetéből származnak. “Az “istenátkozta-tüske”, az “istenvirága”, az “istenkegyelme”, az “istennyila”, az “istenostora”, a “Jézus szive”, a “Máriaülte-fü”, a “püspöksüveggomba”, a “Judás ezüstje”, az “imádság-bokor”, az “istenlova-farka” és a “Pilátus-fa” Vas. Heves és Veszprém megye “szülöttei”. A “ká-# lomistagyökér” viszont jellemzően hajdúsági talajban terem. A begyűjtött anyag azt is igazolja, hogy a nép képzeletét az ördög is ugyanilyen mértékben foglalkoztatja: — több mint húsz növény emlé keztet rá: ördögbocskor, ördóglova, ördögbordája, ördögszekér — és hasonlóak. A növények nagyjaink neveit is megőrizték: Kossuth fü, Széchenyi-gyökér, Lehel kürtje. . . Az egyes növénynevek szi nomináit is “feltérképezték” Ebből kiderül, hogy van, aho az ibolyát imolyának hívják a fodormentát vénasszonyvi rágnak, a nebáncsvirágot hoz zámneny ul j -najk. A burgonya elnevezésénél ilyen változatai vannak: bo lyóka, grulya, bandurka, pis kó, pityóka, tojórépa, sváb tök, kukulyó stb. De még í jegenye se mindenütt erre i névre hallgat, mert Sopror környékén például gegenyének becézik, van, ahol viszonl himbafának, magyarpálmá nak, vagy igényes nyárnál hívják. A szarkaláb ilyen neveker ismeretes: királyvirág, meze: sarkantyú, számyasvirág, vitézvirág, rontófü. A vöröshagymát egyes helyeken hajmának, más helyeken Mózespecsenyének keresztelték el Van, ahol a pitypang bimbó fü, az árvácskát néhol úgy hivják, hogy: Isten szakálla A feltérképezés szerint a paprika elnevezés egységes: csileibors, magyarbors, pogány paprika, veresbors a neve. Felújítottak egy pécsi templomot PÉCS — A pécsi Irgalmastemplom az elmúlt két évszázadban a város leglátogatottabb temploma lett. Alapítója, Krautszak György timármester, adománylevélben a krisztusi tanítás szavaival hívta a városba Istenes Szent János követőit, hogy irgalmasságot gyakorolva gyógyítsák a szegénysorsu betegeket. E meghívással egyidőben — mint Baranyai Aurél helytörténeti feljegyzéseiben olvashatjuk, — “egy gazdag bécsi butorgyáros, Szentmiklóssy József, kétszázezer forintnyi vagyonának kétharmadát az irgalmasok bécsi kórházának, egy harmadát pedig az újonnan alapított pécsi kórháznak és annak templomának ajándékozta annak emlékére, hogy vándorévei alatt, fagyveszélyben, kórházukba került, és ott gyógyulást és irgalmasságot nyert.” — Az egykori “szegény betegek kórháza” azóta egyetemi klinikává fejlődött, a templomban pedig állandó gyóntatási szolgálatot vezettek be, lelki segítséget és erősítést nyújtva az irgalmasságot keresőknek. A templom falai idővel megrongálódtak és elsötétedtek,
