Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-02 / 18. szám
16. oldal MAGYAR HÍRADÓ Mogyoród, 1974, március MAGYAR VIDÉK hó A hivatalos, naptári tavasz harmadnapján érkezünk Mogyoródra. Forró szél fuj, az örvénylő levegőben a kvarchomok csillámló szemcséi kavarognak, hasonlóképpen a téli jégkristályokhoz, ez a szemkápráztató pilingélés azonban korántsem a karácsonyig érő idill hangulatával hinti be a táját. A rendhagyó időjárás, a márciusi kánikula itt a homokdombok öblében valamiképpen riasztó, a ferdén zuhogó reggeli fénysugarak hasábokra bontják a lusta légáramlások hátán úszó homokot. És ezek a dombok . . . Megannyi lágy, nőies idom, mintha körös-körül a látóhatáron szobrok töredékei hevernének, kitéve az örökös szél a mozgékony levegőben surrogó homok súrlódásának, koptató és mállasztó hatásának. Mindenütt ez a vöröse? árnyalatú, sárga szin, melyen erőlködve és küszködve iparkodik átütni a tavaszi zsenge zöld. Vízmosások hálózzák be a dombokat, mint a márványt a természetes erezet, a mélyebben rejtőző, mállékony kőzetig felmarva ezt a sovány talajt. Ez egy kőhátságon bujdosó homoktenger, amelynek hullámai minden oldalról körülveszik a völgyben épített falut, mintha bármely pillanatban ráomlanának és elnyelnék. A veszélyérzet azonban csak az idegent fogja el, a helybeliek egykedvű nyugalommal teszik dolgukat : szőlőt metszenek, építkeznek, legeltetnek a gyér vizű patak partján. A patakban is agyagsárga viz csordogál, a libák tollazata is vörhenyes, sárgazöld a papsajt húsos levele, amelyet a libák előszeretettel csipegetnek. Homokvilág? Mi terem itt? Válaszul egy történetet hallok. “Jó néhány évvel ezelőtt, amikor a konzervipar még nem szoktatta le a háziaszszonyokat a befőzésről, a budapesti asszonyok a piacokat járva a parasztszekerek névtábláit figyelték, amelyeken nemcsak a termelő gazda nevét, hanem az illetőségi helyét is fel kellett tüntetni. A lovaskocsiknak ez volt és ma is ez a “rendszáma”, erről le lehet olvasni a falu nevét. — Akinek a kocsitábláján ez állt: Mogyoród, az mindig magasabb árat kapott a paradicsomért. A mogyoródi paradicsom olyan fogalom volt, mint a kecskeméti barack, a nagykőrösi uborka, a makói hagyma és a szegedi paprika. Néha ötven, hatvan dekát nyomott egy szem paradicsom, a szine vérpiros volt, EGY TÖRTEM FAUI: MOGYORÓD. PEST M édes volt, mint a legfinomabb alma és ontotta a dús levet. Egy időben a mogyoródi gazdák azt vették észre, hogyha vásár után betértek valahová, távollétükben eltűnt a kocsi táblájuk. Más faluból, való élelmes emberek lopkodták a mogyoródi táblát, hogy aztán a paradicsomvásár alkalmával a saját kocsijukra fölszerelve, megtévesszék a háziasszonyokat. Hát ilyen volt a hires mogyoródi paradicsom, amelyről még a zöldségtermesztés tudományos irodalma is megemlékezik s nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a mogyoródihoz hasonló minőségű paradicsom E répában csak Szicília földjén terem . . .” Mivé lett a mogyoródi paradicsom ? Kurucz János, az “Arany János Termelőszövetkezet” mezőgazdasági technikusa: “Az én gyermekkoromban még öt-hatszáz holdon termeltek Mogyoródon paradicsomot, abban az időben a friss zöldárunak még nagyobb keletje volt, mint napjainkban, amikor a konzerv olcsóbb és kényelmesebb. A konzervgyáraknak teljesen mindegy, milyen szine, ize van a paradicsomnak, a gyártás folyamán egységes áru készül belőle. így aztán a paradicsom kezdett visszaszorulni. Amikor a termelőszövetkezet megalakult, még két-háromszáz holdon termeltek a mo-1 gyoródiak paradicsomot. Azt a fajtát termelték, melyet Fóti gerezdesnek hívtak, mert Foton kísérletezték ki, de az igazi nagy eredményeket Mogyoród erte el. A mi termőtalajunk rossz, ez a sivóhomok a gabonaféléből nagyon í'osszul fizet, ráadásul a gabonák és a kapásnövények ki vannak téve az időjárás mindenféle viszontagságának. Megértem én itt már olyan tavaszt, amikor a mostanihoz hasonló forróság köszöntött be márciusban, azután jött a májusi fagy és mindent elvitt, csak a paradicsom állt meg a lábán s ki is húzott bennünket ’ a csávából. Aszály és kései fagy akadályozta a mezőgazdasági térEGYHÁZI SZEMÉLYEK KITÜNTETÉSE BUDAPEST — Az Országház Munkácsy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kitüntetéseket adott át. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állam és az egyházak közötti egyezmények aláírásának 25. évfordulója alkalmából, az állam és az egyház közötti jó viszony kialakulásában és fejlődésében kifejtett tevékenységük elismeréséül D. Káldy Zoltánnak, a magyarországi evangélikus egyház elnök-püspökének, dr. Horváth Richárd templomigazgatónak, az Országos Béketanács katolikus bizottsága főtitkárának a Magyar Népköztársaság zászlórendje I. fokozata; dr. Bakos Lajos Lajosnak, a Dunántúli református egyházkerület püspökének, dr. Cserháti József pécsi római katolikus megyé.s püspöknek, Palotay Sándornak, a szabadegyházak tanácsa elnökének, dr. Seifert Gézának, a Magyar Izraeliták országos képviselete elnökének, dr. Várkonyi Imre c. prépost-kanonoknak, az Actio Catholica országos igazgatójának a Magyar Népköztársaság zászlórendje II. fokozata; dr. Ferencz József unitárius püspöknek, dr. Vető Lajos ny. evangélikus püspöknek a Munka Érdemrend arany fokozata; Grünwalszky Károly evangélikus lelkésznek, Hajdú Péter református lelkésznek, dr. Huszti Kálmán református teológiai profeszszornak, Karner Ágostonnak, az evangélikus egyetemes egyház főtitkárának, Komjáthy Aladár református espeersnek, Magyar Ferencnek, az Uj Ember felelős szerkesztőjének a Magyar Népköztársaság Zászlórendje III. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetettek nevében D. Káldy Zoltán evangélikus püspök mondott köszönetét. OHAZAI KRÓNIKA Uj Gyermekváros épült Miskolcon Borsod fővárosában. 320 személyes gyermekotthon. 80 személyes óvoda, 200 fős általános iskola tartozik hozzá. —o— Uj otthont kapott a nyíregyházi Jósa András Muzeum. Látogatói négy állandó és három időszakos kiállítást láthatnak. A multszázadbeli JUGOSZLÁV—MAGYAR KAPCSOLATOK BUDAPEST — A közelmúltban aláirt, az 1974-1976- os évekre szóló jugoszláv-magyar kulturális munkaterv alapján mód nyílik a kulturális kapcsolatok további gazdagítására. A ljubljanai egyetem bölcsészettudományi karán magyar nyelvi lektor, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig szlovén nyelvi lektor áll munkába. Továbbra is biztosítják a lehetőséget, hogy magyarországi és jugoszláviai fiatalok tanuljanak a másik ország egyetemein ösztöndíjjal vagy saját költségen. A jövő évben az Állami Operaház b a 1 e 11 e gyüttese részt vesz a dubrovniki nyári játékokon, ezt követően pedig hazánkba látogat a Belgrádi Nemzeti Színház társulata. Három jugoszláv népi együttes is ellátogat a délszláv nemzetiségek lakta magyar területekre. Változatos kiállítási program is szerepel a megállapodásban. 1974-ben nyilik meg A Crna Gora-i festészet a két világháború között cimü tárlat. Hazánkat jövőre a nagybányai iskola és a magyar szürrealista képzőművészet anyagát bemutató kiállítás képviseli Jugoszláviában. Pest egyik legforgalmasabb vizvételi helye volt a Nereidák kútja a 19. században. A diszkut eredetileg a Ferenciek terén állt, majd a Népligetbe került, a háborúban teljesen megsemmisült. A töredék maradványok és leírások alapján Győri Dezső szobrászművész restaurálta kutat a belvárosban — valószínűleg a Ferenciek terén — állítják majd fel. —o— Gyógylovaglás Kaposvárott dr. Sziklai Ivánné és dr. Zsigmond Kázmér orvosok javaslatára kezdeti stádiumban lévő gerincferdülésben, vagy esipőficamban szenvedő iskolásokat lovaglással gyógyítanak. Orvosi beutalással kerülnek a rászorulók a Mezőgazdasági Főiskola lovardájába, ahol gondos ellenőrzés mellett gyakorolják az egészségügyi lovaglást. Bosnyák lakodalmat rendeztek Baranyában, a délszláv lakosú Átán. A régi lakodalmas szokásokat elevenítette fel a szép családi ünnep háromszáz vendége. melést. Öntözésről itt szó sem lehet, a mi paradicsomunk jószerivel egyszer kap öntözővizet, amikor a palántát kiültetik, de talán éppen a talaj alkata okozza, hogy a paradicsomnövény gyökere kénytelen a nagy mélységben keresni a nedvességet, azért ilyen szívós, ilyen életrevaló, azért terem úgyszólván gondozás nélkül olyan nagyszerű példányokat. Manapság azonban a paradicsom nem cikk. Gépi mivelése még megoldatlan, a kézierő pedig hiányzik, mert elfogytak, kiöregedtek azok az asszonyok, akik nagy mesterei voltak a paradicsom termesztésének, a fiatalok pedig másutt jobb megélhetést találnak. így aztán mostanában jó, ha ötven, hatvan holdon termesztenek mogyoródon paradicsomot.” És a homok? Albert Károly, a termelőszövetkezet elnöke válaszul a szövetkezet pincéjébe hiv, amely a Fő utcáról nyilik, nincs eldugva a dombok közé. Hatalmas pincesor ez a kemény homokkőbe vájva, tiszta, mint egy gyógyszertár és kellemesen hűvös. Kurucz János, akii a pincészetnek is gazdája egyben, lopóval mászik föl egy százhektós hordónak támasztott létrán és poharunkba csurrant egy kis homokszinü bort. Ritka pillanat . . . A látogató, aki keresztülkasul járva Magyarországot, minden jeles bortermelő vidék sajátos izeit, zamatát, tüzét, illatát ismeri, s jószerivel meg tudja Ítélni melyik tájon termett a nedű, amelyet poharába csorgattak, olyan bor első kortyait morzsolja el, amelyhez foghatóval még nem találkozott. Parányi keserűség lappang a borban, s valamiféle hűvös illat, amely nem hasonlít a muskotályok nehéz aromájára, a hárslevelüek derűs könnyedségére, a furmintok jellegzetes fanyarságára. Ebből a borból vajmi kevés kerül még kereskedelmi forgalomba, majd ha termőre fordul az uj telepítés, ha az egész szőlőterület eléri az ezer holdat, vagyis maghaladja azt a termőterületet, amelyet a két jeles termelőszövetkezeti vezető gyerekkorában még paradicsommal ültettek be a, mogyoródiak. A történet kerek, igazi sztori. Van Magyarországon egy történelmi falu, ahol az országos hirü paradicsomból országos hirt ígérő bor lett. Ez sem történik meg uton-utfélen. Baróti Géza
