Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-10 / 2. szám
16. oldal MAGYAR HÍRADÓ A NÉGYNYELVÜ FALU ELEK, Békés m. — Elek nagyközség csaknem ezer esztendős település. Határait dúlták a tatárok, törökök. A magyar történelem évszázadai során sokszor pusztították el a hadak. Ám a szorgalmas, emberek mindannyiszor újból fölépítették. Elek ma hatezernégyszáz lakost számlál. A magyar lakosság mellett három nemzetiséget képviselnek az itt élők: a németet, szlovákot és a románt. A községbe látogató, ha végig sétál az utcákon, a mozi falán háromnyelvű feliratot olvashat.. A román nyelvű általános iskola neve is két nyelven olvasható a föliraton. Ha nem is tudná az ember, igy akkor is kiderül: nemzetiségi községbe érkezett. Hoffmann József, a falu főterén ékeskedő vendéglő vezetője, német. A háború utáni nemzetiségi ellenségeskedésekről beszél. Aztán a mai állapotokat említi. — Ma már szinte nyoma sincs az ellentéteknek — mondja. — Nem aszerint Ítélik az embert, hogy milyen nemzetiségű. A munka számit. Ez az értékmérő, és ez igy helyes. Ki gondol azzal, hogy én román vagy német vagyok, ha a munkámat jól és hasznosan végzem? A német nyelvet a magyar általános iskolában oktatják fakultativ rendszerben. A románoknak külön általános iskolájuk van, sok nemzetiségi tanárral, saját tankönyvvel. Puju János, a község KISZ- titkára is ebbe az iskolába járt. — Manapság a magam korabeli huszonéveseknél nem kérdés az, hogy valaki nemzetiségi-e vagy sem. Nincs az, hogy a kocsmában külön asztalnál ülnek a románok, külön a szlovákok — mint régen volt. Néha csak akkor derül ki: ki a román, ki a német, amikor művelődési házban a különböző szakkörök, tánckarok, klubok programjaira látogat az ember. Nyisztor György, a román klub vezetője, a művelődési ház igazgatója a múltat és a jelent hasonlítja össze. — Én az életemben közvetlenül éltem át a nagy változást. Amikor a felszabadulás után megházasodtam, akkor ez egyike volt az első vegyes házasságoknak a faluban. Nagy esemény, nagy fölzúdulás kavarodott! Ma, a fiam korosztályában már számon sem tartják, ha két különböző nemzetiségű fiatal esküdik. — Nemzetiségi magyar állampolgárnak lenni azt jelenti—mondja Nyisztor György —, hogy az ember ugyanolyan jogokkal és követelésekkel él, mint a többiek. Talán csak a szívben rezdülnek meg más hurok, ha anyanyelvén olvas, vagy népi muzsikát hallgat. Szoros kapcsolatot tartunk a különböző nemzetiségű szövetségekkel. Járatjuk az anyanyelvű újságokat. Ám ugyanakkor az természetes,, hogy valamennyi nemzetiség tagjai magukénak érzik ezt az országot. Vállalva és alkotó módon segítve a szocializmus építését. Elek község magyar lakosai az összlakosság negyvenkét százaléka, huszonhat a román, huszonegy a német, tizenegy a szlovák. A faluban a nemzetiségek viszonyának alakulását a téesz története mutatja a leghívebben. Az ötvenes években sok apró szövetkezet alakult. Külön alakítottak tsz-t a románok, külön a magyarok és a németek, és külön a szlovákok. Sőt! Két szlovák teesz is volt, egyiket a magyarországi, másikat az áttelepültek alkották. A kis téeszeknek elég roszszul ment a gazdálkodás. Sok gond akadt, kevés pénz jutott. Ma már együtt dolgoznak valamennyien. A termelőszövetkezetben folyik a munka. Arányosan a vezetésben és a termelésben: mindenütt képviseltetve vannak a nemzetiségek. Ma a téesz virágzó gazdaság, igazi szocialista mezőgazdasági nagyüzem. Hajduska János A koraesti órákban csöndes a négynyelvű falu ősiies főtere. Nyáron itt van a különböző nemzetiségű fiatalok kedvelt találkozóhelye MAGYAR TÁJAK TANYAI £LETK£P LAJOSMIZSE, Bács-Kiskun megye. — A dülőut szűz haván kocsink csendesen po■ reszfcál. Előttünk egy ember tapos, megáll, int, megállunk. Köszön. — Ismerik Janit? Móri Janit, a fiamat. Idehaza hagyta a pénzt, igazolványt. Az állomáson még utolérnék — mondja és nyújtja felém a bőr levéltárcát. — Hogy néz ki? — kérdem. — Magas, szőke. Segítsenek, lekapják a vonatról, a pénz is kell neki. Az öreg arcán remegnek a ráncok, pici, vizes szeme nyílt bizalma . . . Milyen is ez a bizalom? • Alföld, tanyavilág. Egy millió ember hajléka. Munka, küszködés, magány, amelyet máról holnapra megszüntetni képtelenség, konzerválni bűn. Pista bácsi megfőzte a malacok krumpliját, kevert hozzá egy kis korpát, moslékos kezét a nadrágjába törölte és bekapcsolta telepes rádióját. “Már annyinak kell lenni” — mormogta. Kisvártatva a masinában. megszólalt a Mátyás templom harangja, azt levett sapkával végighallgatta az öreg, majd kikapcsolta a készüléket. A rádió húsz éves, a rádiót húsz év óta csak déltájban, találomra kapcsolja be a halangszóért. Aztán néma, hogy tartson az elem. • Az ember megetette a jószágokat, visszament a konyhába és lefeküdt a dikóra. Másnap délután a kilométerre levő szomszédok már nem bírták a malacvisitást hallgatni. Átmentek, megetették az éhes állatokat és bementek a központba jelenteni, hogy meghótt az öreg. • Lajosmizse Bács - Kiskun megye legnagyobb tanyatelepülése, 13,129 lakosából 6837 lélek él a falutól kilométerekre távol. Az 1969 tanyából 619-ben világit a villany, 147 tanya romos, 50 lakatlan. • Homok, akácliget, hótakaró. Torma László, a külterületi iskoláik igazgatója a Mizse-tanyai iskolába kisér bennünket. Az igazgató húsz éve esőben, sárban, zimarjkós télben járja gyalog, kerékpárral, autóbusszal a tizennégy tanyasi iskolát. Komoly férfi, a villanyt tartja legnagyobb segítőnek. Harminchárom nevelőtársával évekig verekedett és ma minden iskolában elektromosság ontja a fényt. Szemérmesen beszél arról az öt-hat fürdőszobáról, amelyet nemrég építettek a kinn élő tanítóiknak. Délután két óra, megérkeztünk. Az iskola nyolc kilométerre van a müuttól. A fiuk az udvaron fociznak. Nem a játékukat nézem, hanem a katonás sorba rakott börtáskákat. Életszínvonal. Persze, azért minusz húsz fokban ma is hat-nyolc kilométert gyalogolnak az elsős csöppségek is. Zsiér Sándor tanár odaszól egy barna lánynak: — Rozika, menj a gyerekekhez. A lány szeme csillog, nagy tisztesség ez a megbízatás. Először a tanáriba megyünk, a tanár lakására. Később az osztályba. Egy terem négy osztályába. Az elsősökön fülhallgató, magnó tanítja őket. A másodikosok számtanpéldákon gondolkoznak. A harmadikosok olvasnak, a negyedikeseknek Zsiér tanár ur adja az életre szóló útmutatást. Furcsa az “osztály” hangulata, munkája, ők már megszokták. A tanár húsz éve tanít, állandóan szimultán, mindig, minden órán egyszerre több osztályt. • Tizennégy tanyasi iskolába 615 gyerek jár, száz minden reggel bemegy Lajosmizsére. A jó tanulók (52 százaléik) tovább mennek be a városba, középiskolába vagy ip ári tanuló-intézetekbe. Sok a túlkoros a tanyasi iskolások között. Huszonöt. Huszonöt százalékuk nem végzi el tizennegyedik életévében a nyolc osztályt. Van, aki 8 éve járja az elsőt. Testvérek, akik négy év óta nem tanultak meg írni. Nehezíti a helyzetet, hogy négy iskolában egy, néhányban pedig csupán két nevelő dolgozik, és közöttük is sok a képesítés nélküli. De . . . Idén Kiskunfélegyházán 150, Kiskunmajsán 216 személyes tanyai kollégium nyílt. Jövőre Lajosmizsén 240 személyes hétköznapi kollégium létesül a tanyasi fiatalok számára, Bács megye ebben is kezdeményező volt. ★ 1963-ban még több mint nyolcezer ember élt errefelé a tanyán. Számuk évenként másfél százalékkal csökken. Pedig azóta ide is törekszik a civilizáció és valamivel jobb, gazdagabb az életük is. A tévé, rádió, mozgókönyvtár után megjelent az egészségügyi autó, az emberek közösen végzik a munkát, évenként husz-huszonkétezer forintot keresnek, egy családtól többen is. A háztáji jövedelmük a saját titkuk marad —. csupán a ruházatuk és a mestergerendáról csüngő csillárok árulkodnak. De a városi civilizáció vonzereje erősebb. Az állomáson Móri Janit azonnal felismertem. Hogy a tárcáját átnyújtottam, nem is csodálkozott. De azért csendben megköszönte. Suha Andor ÓHAZAI KRÓNIKA Selye János, a montreáli egyetem világhírű profeszszora, a Magyar Tudományos Akadémáin nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott legújabb kutatásairól. Hazai és külföldi műfordítók találkoztak a Magyar Tudományos Akadémián. Az eszmecsere arról folyt, mit kell tennünk azért, hogy a magyar irodalom még jelentősebb szerepet játsszon a különböző országok irodalmában. A konferencián Petőfi, Madách és Csokonai életművét méltató előadások is elhangzottak. —o— Bartók Béla “Fából faragott királyfi” cimü balettjét november 11-én sugározta a francia nyelvű belga televizió. A filmet a Magyar Televízió készítette a Magyar Állami Operaház művészeinek közreműködésével.
