Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-25 / 17. szám
X EGYESÜLT MAGYAR HETILAPOK • UNITED HUNGARIAN WEEKLIES lUw Bruniwick MAGYAR HERALD, Perth Amboy HERALD, Pasitic FREE PRESS, Trenton FÜGGETLENSÉG and JERSEY HERALD, Bethlehem. Pa. HIHAD6__ VOL. 66. ÉVFOLYAM - No! 17. SZÁM SINGLE COPY 30c - NEW BRUNSWICK, N. J. - Thursday, April 25, 1974. SZAKÉRTŐ ELŐREJELZÉSE: Kritikus gabonahiány Földünkön az elkövetkező három évben WASHINGTON— Dr. Norman E. Borlaug, akit sokan a “zöld forradalom’’ atyjaként emlegetnek, a közelmúltban kijelentette, hogy Földünk az elkövetkezendő 3 évben kritikus gabonahiánynak néz elébe. Dr. Borlaug, a Rockefeller Alapítvány agrártudósa, aki 1970-ben Nobel-dijat nyert a magas terményhozamot biztositó rizs- és gabonafajták kifejlesztéséért, sokat utazik manapság, hogy segítsen a mezőgazdászoknak az uj kifejlesztések hasznosításában. Most azonban aggódva szemléli az energiaválság és a mü — valamint mesterséges-trágya hiánya következtében előállt uj helyzetet. Az uj gabonafajták jelentős mennyiségű mesterséges trágyát és termékenyítőt igényelnek ; ezek az alapanyagok viszont többnyire a: nyersolajból és a földgázból származnak. Mint látjuk tehát, a gabonatermelés és az energiahiány szorosan összekapcsolódik, nyilatkozott Dr. Borlaug. “Minden attól függ, hogy mire leszünk képesek az elkövetkezendő 2-3 évben” — mondta a közelmúltban a neves tudós a Rockefeller Alapítvány egyik ülésén. “Ennyi időbe telik, hogy uj termékenyitő-kapacitást tudjunk létesíteni.” Jóllehet nem mindenki ért egyet Dr. Borlaug időjóslatával, sok tudós osztja a neves agrártudós aggodalmait. A Science cimü tudományos magazin a közelmúltban hosszabb cikkben irt az energiaválság és az élelmiszertermelés összefüggéseiről. A magazin egy teljes számban az energiaproblémával foglalkozik. A cikk vésztjóslóan megállapítja: “az éhes emberek tömege sokáig velünk marad, még akkor is, ha valamelyest sikerül szabályoznunk egyes éhségsujtóttá országok népesedését.” Dr. Borlaug pontosan kiszámította például, hogy India milyen hátrányokat fog elszenvedni az energiaválság miatt. India évente kb. 2 millió tonna gabonát importál. Mintegy egymillió tonna nitrogén műtrágyát hoz be — szükségletének egyharmadát. 1972-ben Indiának mintegy 600 millió dollárba került a nyersolaj, a műtárgya és a gabona behozatala. 1973-ban, BERLIN — A berliniek egyre növekvő bizonytalanságba jutnak, amint erősödik az egész Európát érintő kelet-nyugati szövetség szele. Egy mostani közvéleménykutatás eredménye azt mutatja, hogy a nyugat-berliniek sokkal bizonytalanabbak a jövőjük miatt, mint bármikor voltak a múltban a berlini fal 1961-es felállítása óta. Nyugat-Németország elnöke, Heinemann arra* figyelmeztetett, hogy Kelet-Németország el akarja nyelni Nyugat-Berlint annak a négyhatalmi egyezménynek az ellenére, amit 1972-ben aláírtak a Második Világháború győztes hatalmai: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió. Egy nyugat-berlini hivatalos forrás szerint kétséges, hogy a nyugati szövetségesek jelenléte az elszigetelt városban biztonságot jelent, miközben Nagy-Britannia és Franciaország elismerte Kelet-Németországot és az Egyesült Államok is hasonló irányban folytat tárgyalásokat. A valóságos veszély abban rejlik, hogy a várost ideológiailag ássák alá a jólszervezett, jól pénzelt kommunisugyanezeknek a szükségleteknek a kielégítése majdnem duplájába került. Idén a behozatal megduplázza vagy megnégyszerezi a tartozásokat, attól függően, hogy India csökkenti-e gabona- és műtrágya-importját. Dr. Borlaug azonban figyelmeztetett: “Minden egymillió tonnányi nitrogén műtárgya nélkülözése 10 millió tonnával kevesebb gabonahozamot eredményez.” A kilátások rémesztőek és India nem az egyetlen ország, amelynek problémákkal kell megküzdenie a közeljövőben. Bangladesh-t még Indiánál is súlyosabban érinti az energiaforrások árának emelkedése. Pakisztán és néhány latin-amerikai ország szintén ta kampány során. Amiatt is félnek, hogy a nyugati szövetségesek Nyugat-Berlint majd afféle szabad várossá teszik Kelet és Nyugat között, miközben élvezik a megnövekedett keleti kereskedelmi kapcsolatokat. Ilymódon valójában keleti ellenőrzés alá kerül Nyugat-Berlin. Martin Hillenbrand, az Egyesült Államok nyugat-németországi nagykövete hangsúlyozta, hogy megvan a lehetősége annak, hogy egyre inkább növekedjék a kereskedelmi kapcsolat Nyugat-Ber-Első amerikai nagykövet Kelet-Berlinben? WASHINGTON Nixon elnök John Sherman Cooper, volt Kentucky-i rep. szenátor Kelet-Berünbe történő nagyköveti kiküldését tervezi. A 72 éves egykori Indiába és Nepálba kirendelt nagykövet lenne az Egyesült Államok első Kelet - Németországba akkreditált, magasszintü diplomatája. nehézségekkel számolhat. Afrikában az aszály csak sokszorozza a problémákat. “Olyan ponthoz értünk, ahol egyszerűen le kell ülnünk, és közösen kell elhatároznunk, hogy mi legyen a teendő,” mondta Dr. Borlaug. “Hagyjuk, hogy mindezek az országok az éhínségbe és a társadalmi valamint politikai káoszba rohanjanak?” Többek között — javasolja Dr. Borlaug — újra kell halmoznunk az elmúlt években megcsappant gabonatartalékokat. “Remélem: az utolsó pillanatban ráeszmélnek a világ országai, hogy mindnyájunk előnyére válna, ha összefognánk és együttesén próbálnánk megoldani a ránk váró nehézségeket.” lin és a kommunista Kelet között, amit a Nyugat már régóta óhajt, de amit a kommunisták azon az áron akarnak elérni, hogy Nyugat-Berlin egy különálló politikai egységgé váljon. Egy bevándorolt ‘hála’-adománya Nixonnak WASHINGTON--------Egy kaliforniai férfi, aki 25 évvel ezelőtt mint nincstelen mexikói emigrált az Egyesült Államokba, 10,000 dolláros segítséget ajánlott fel Nixonnak, adótartozása kifizetésére. A férfi neve Jesus G. Monroy, aki eddig a legnagyobb összegű segélyt küldte Nixonnak április 4-e óta. Edig erre a célra 57,000 dollárt ajánlottak fel önként a 467,- 000 dolláros adóhátralék törlesztésére. Monroy két oldalas levelet küldött Nixonnak, amelyben leírja, hogy miként emelkedett föld az egyszerű edénymosogatók sorából a milliomosok közé. Természetesen, a Nixonnak küldött adományokat mind visszaszármaztatják küldőiknek, de megjegyzésre méltó, hogy egy “külföldi” sokkal megértőbb Amerika iránt, mint az itt születettek. Monroy különösen azért dicséri Nixont, mert “megállította a háborút és fenntartja a békét,” Dióhéjban... WASHINGTON — A US postaigazgatósága bejelentette, hogy a kanadai kormány kérésére visszatartják az ösz_ szes Amerikából Quebec-be be irányuló postát. A fennakadást a Montreal és környéki kanadai postaalkalmazottak sztrájkja okozza. WASHINGTON _ William Saxbe igazságügyminiszter engedélyezte az Export-Import banknak, hogy továbbra is kölcsönt folyósítson kommunista országoknak. — Újonnan engedélyezett kölcsönök: Jugoszláviának amerikai jet gépek vásárlásához és a Szovjetuniónak egy moszkvai külkereskedelmi központ megépitéséhez. BELGRAD — Josip Broz Tito, jugoszláv elnök mérgesen válaszolt azokra a legutóbbi nyugati sajtóhiresztelésexre, hogy halálán van. Egy sarajevői pártgyülés alkalmával kijelentette: “Amint látják uraim, élek és virulok.” A 82 éves jugoszláv államfő halála után nehéz idők várnak Jugoszláviára, vélik a nyugati politikai megfigyelők. WASHINGTON — William L. Calley hadnagy büntetését 20 évről 10 évre csökkentették, közölte a Pentagon egyik szóvivője. A vietnami My Lai-ban történt vérengzés miatt elitéit amerikai katona ezek szerint már hat hónap múlva kegyelemért folyamodhat. SAN FRANCISCO — Egy 21 éves fiatalasszony lett a San Francisco.i Golden Gate hid 510-ik, ismert öngyilkosáldozata. Adrienne L. Brown barátai telefonáltak a hatóságoknak, hogy a lány a hídról történő leugrását tervezi. A rendőrök már csak a partra vetett holttestet találták meg. GENF — A múlt héten ünnepelte 85-ik születésnapját Charles Chaplin, az ismert filmkomikus. A Svájcban élő némafilm-sztár jó egészségnek örvend, közölték barátai. A NYUGAT-BERLINIEK NYUGTALANOK A HELYZETÜK MIATT