Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-18 / 16. szám

18. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, April 18, 1974. VILÁGUNK: KIHEZ TARTOZNAK A TENGEREK KINCSEI? ITÁLIAI “DOLCE VITA”: Nagy költekezés a nyomorúság közepette UNITED NATIONS, N. Y. Milyen kincseket rejt tu­lajdonképpen a tenger, amely Földünk felületének mintegy 70 százalékát borítja? Első­sorban a halakat. Belőlük évente 70 millió tonnát fog­nak ki a világon. A szakértők többsége szerint ésszerű gaz­dálkodással tiz év alatt két­szeresére, sőt háromszorosára lehetne növelni a tengeri ha­lászat hozamát. Kidolgozták ugyanis a tengeri fauna te­nyésztésének nagyon sokat Ígérő uj módszereit. Kiszámították például, hogy ha 2600 négyzetkilométer te­rületű zárt medencében meg­kezdenék a kagylótenyész­tést — sok ekkora tengeröböl van a világon —, háromszor annyi kagylót nyerhetnének, mint jelenleg. Érdemes hozzá­tenni, hogy a tengeri állatte­nyésztés fejlesztése 15 év alatt kilencmillió uj munka­hely létesítését tenné lehetővé a fejlődő országokban. A tengerek és óceánok ás­ványkincsekben is gazdagok. Mindaz, ami a szárazföldön van, a tenger alatt is előfor­dul: a homoktól és kavicstól egészen a gyémántig. A vi­lág kőolajtermelésének 17, földgáztermelésének 12 szá­zaléka már ma is a tengerfe­nékről származik. Ez az arány mintegy 15 év alatt előrelát­hatólag megkétszereződik. A meleg övezet tengereiben vannak fémtartalmú iszapok is. Vas, mangán, horgany, ólom, réz, ezüst és arany van bennük. Egyedül a Vörös-ten­ger medencéjében tiz méter mélységben mintegy 50 mil­lió tonna található ezekből az ásványokból. Amerikai Afri­ka és Ausztrália partvidékén is fölfedeztek hasonló, fém­tartalmú iszaprétegeket. A tengerfenék nemcsak a 20. század eldorádója. A ten­gerek és óceánok uj, értékes területet kínálnak Földünk lakosságának. Több terv ké­szült például arról, hogy mes­terséges szigeteket építenek New York közelében vagy az Északi-tengeren. Ezek a szi­getek lennének az óriási tar­tályhajók kikötői, rajtuk épül­nének a szárazföldön nem kí­vánatos nagy ipari üzemek (például atomerőmüvek vagy hulladékhasznosító gyárak), továbbá a nagy nemzetközi légi kikötők, amelyek számá­ra már nincs hely a nagyvá­rosok közelében. A japánok már befejezték az első erőmű építését a ten­geren, és most — éppúgy, mint Anglia — oszlopokon nyugvó tengeri várost szán­dékoznak építeni. Végül, a tenger gigászi köz­lekedési térség. Jelenleg itt bonyolódik le a világ áruszál­lításának 95 százaléka. Mindebből uj környezetvé­delmi problémák származnak. Az intenzív, sokoldalú kihasz­nálás azzal fenyegeti a tenge­reket, hogy a modern civilizá­ció kloákája lesz belőlük. Már­pedig bioszféránk ökológiai egyensúlya jelentős mérték­ben éppen a tengerek állapo­tától függ. Földünk túlnépesedése, az élelemhiány, nyersanyag- és üzemanyaghiány láttán úgy tetszik .csak a tengerek és óceánok biztosíthatják a szá­zadunk végén élő 6—7 milli­árd ember szükségleteit. De idejében gondoskodni kell ró­la, hogy ne legyenek uj nem­zetközi rivalizálás okozói, és helyes hasznosításukat meg­felelő nemzetközi jogok biz­tosítsák. Tengeri törvények gyakor­latilag nem léteznek. 1958- ban aláírták ugyan az erre vonatkozó genfi egyezményt, de az államok többsége ezt nem tartja meg. Nemcsak azért, mert előírásai nem ve­szik figyelembe a kis orszá­gok érdekeit, hanem azért is, mert a nagyhatalmak szük­ségleteihez sem alkalmazkod­nak. A genfi egyezmény hiá­nyosságai miatt a tengereken és az óceánokon teljes az anarchia. Nem válaszol ugyanis alapvetően a három fő kérdésre, amely minden konfliktus forrása; nem ha­tározza meg pontosan a fel­ségvizek fogalmát, a halásza­ti jogokat és a kontinentális övezet határait. “A part menti állam felség­­területe a tenger határát öve­ző tengersáv” — mondja az egyezmény, de nem határozza meg, milyen széles ez a sáv. Ebből ered a mai zűrzavar. A UN tanácskozott a ten­gerek és óceánok problémái­ról. Arvida Pardo, Málta kép­viselője négyórás beszédében uj koncepciót terjesztett elő: “A tenger ne legyen egyes or­szágoké. Állapítsunk meg uj tengeri törvényeket, amelyek az egyes országok törvényho­zásán felül állnak, vezessük be a tengerek nemzetközivé tételét, az egész emberiség javára.” Bár ez újdonság a nemzet­közi jog területén, a UN köz­gyűlése elhatározta, hogy nyilatkozatot fogad el a ten­ger kincseivel kapcsolatos alapelvekről. Ennek értelmé­ben Földünk egy része ez em­beriség közös kincsévé válna. Enged a Fehér Ház a vizsgálóbiztosnak WASHINGTON — A Fe­hér Ház engedve a bíróság és a kongresszus nyomásának, beleegyezett abba, hogy átad­ja Leon Jaworski, független Watergate-i vizsgálóbiztosnak az általa megidéztetett továb­bi bizonyítékokat. A kapituláló lépés—immáron a harmadik a Watergate meg­­idéztetések sorozatában — el­hárította egy újabb jogi kon­frontáció kezdetét. A kért bizonyítékok a Ni­­xon-kampány illegális ado­mányaival kapcsolatosak és azokat a független vizsgáló­­biztos hivatala több héttel ez­előtt kérte. A Fehér Ház azon­ban figyelembe sem vette a kérést és csak azután volt hajlandó kapitulálni, hogy a szenátus republikánus körei is jelezték felháborodásukat. A dokumentumok részben hangfelvételek, részben pedig­len a Fehér Házban készült feljegyzések. Természetükről részletesebben sem Jawors­ki vizsgálóbiztos hivatala sem a Fehér Ház nem volt hajlandó nyilatkozni. Egyidejűleg alkudozás fo­lyik a színfalak mögött a Fe­hér Ház és a Ház jogi bizott­sága között is. A fenti bizott­ság az elnök hivatalfosztásá­­nak lehetőségeit tanulmá­nyozza. Ennek érdekében kért a közelmúltban a Fehér Háztól 42 további hangfelvé­telt. A Clairol és Rónát hajbefujók ártalmasak WASHINGTON — A Food and Drug Administration (FDA) közölte, hogy két koz­metikai gyárat arra kért, hogy vonják ki a forgalom­ból az aerosolos, Vinylchlo­rid tartalmú haj befúj ókat, mert kémiai anyaguk bizo­nyos ritkán előforduló máj rá­kot okozhat. A két hajbefu­­jó a Bonat és a Clairol. For­galomból való kivonásukat már megkezdték. Arra néz­ve is intézkedtek, hogy a vá­sárlóktól visszaváltsák a fel­használatlan hajbefujókat. Az FDA jelentése szerint mindkét cég leállította a haj­befujók gyártását, miután legalább 10 munkás — aki ki volt téve a kémiai anyagok hatásának — érszakómába esett. A Clairol egyik szóvivője közölte, hogy végtelenül ke­vés az eshetőség arra, hogy bárki, aki a hajbefujókat használja, megbetegedjék. RÓMA — A városban és a nemzeti parlamentben az egyik dúsgazdag épités-vál­­la lkozó állítólagos nagymér­vű hazárdjátéka foglalkoz­tatja az embereket, amikor a népnek ‘“szigorú takarékos­sággal” kell élnie. A nagy költekező Gaetano „Caltagiro­­ne, aki az olasz főváros kör­nyékén nagy építkezéseket bonyolít le. A helyi újságok azt írták róla, hogy a Monte Carlo-i ka­szinóban az egyik éjjel 2 mil­lió dollárt veszített. Caltagi­­rone tagadta a vádat és azzal fenyegetőzött, hogy becsület­sértési pert indít, mert sze­rinte, senki sem képes egy éjszaka ilyen nagy összeget veszíteni, hiszen a kaszinó szabályai szerint csak egy­szerű betétekkel lehet játsza­ni. Bármilyen legyen is az el­veszített összeg nagysága, a közhangulat nagyon elmérge­sedett az ügy miatt. A nép azért van felháborodva, mert gazdag olaszok külföldön ha­zárdjátékot folytatnak, mi­közben a nép súlyos nehézsé­geken megy át az energiakri­­zis és a pénzügyi problémák miatt. Az ügy hire eljutott a Ró­mai Városi Tanácshoz is, és kitűnt, hogy Caltagirone adó­ja 1973-ban 100,000 dollár alatt volt az előző évi 130,000 dolláros adóval szemben. De Caltagirone még ezt is sokall­ta. Ugyanakkor gz adó­ügyi hatóságok újabb vizsgá­lat tárgyává tették Caltagiro­ne adóhelyzetét. A képviselőház egyik tag­ja formálisan is arra kérte a kormányt, hogy szolgáltasson tájékoztatást a pazarló épí­tésvezető jövedelemadójáról és magyarázza meg, miként lehetséges ilyen nagy össze­get külföldre juttatni. A fennálló rendelkezések értelmében a külfö'dre utazó olaszok csak 800 dollárt vi­hetnek magukkal készpénz­ben. A határellenőrzések azon­ban lazák, ezért a gazdagok állandóan nagy összegeket visznek ki titokban az ország­ból. Köziben a lakásviszonyok miatti tiltakozások egyre erő-* sebbek. A rendőrség kilakol­tatott száz és száz olyan csa­ládot, akik engedély nélkül be­költöztek az üres lakásokba az uj lakónegyed területén. Közülük többen két külvárosi templomba fészkelődtek be. A szolgálatot végző lelkész fo­gadta az uj “lakókat” és élel­miszert adott nekik. Egy másik tiltakozó cso­port az egyik legrégebbi ró­mai bazilikát foglalta el laká­sul. Mivel a bazilika a pápa közvetlen hatáskörébe tarto­zik, ezért a Vatikán néhány biztonsági személyt küldött a helyszínre, akik kizavarták az újságírókat és fotóriportere­ket a templomból, de a tilta­kozóknak megengedték, hogy az éjszakára ott maradjanak. Őfelsége villamoson... Az energiahiány még az uralkodókat is tettre készteti! V. Olaf norvég király, a va­sárnapi gépkocsiforgalom be­tiltása miatt villamossal uta­zott a Oslo környékén levő sípályához — de senki sem vette őt észre . . . Visszafelé azonban szerencséje volt, mert egy utas felkiáltott: “Ott ül a király”, s a követ­kező pillanaban egy fotóripor­ter (bizonyára véletlen, hogy éppen akkor ő is a villamo­son utazott!) elkattintotta fényképezőgépét. így az ural­kodó minden hűséges alatt­valója az újságokban megje­lenő képekből is láthatta, mi­lyen “jó példát” mutat nekik királyuk. NYUGALOMBAVONULÁS MIATT FI Ann ÖREGEK OTTHONA, kettő és fél fürdőszobával, másfél hold földdel. Jól jövedelmező. Államilag engedélyezett 8 személyre. Az otthon más célra is felhasználható, vagy Nursing Home-má alakítható, hozzáépítéssel. Vidéki környezet, Farrington Lake mellett. Georges Rd. és Riva Ave sarok, So. Brunswick, N. J. Érdeklődjön telefonon: (201) 297-3715 Szereltesse át FŰTŐBERENDEZÉSÉT OLAJRA! Tétessen olaj égőt (Oil burner) szén kazánjába, vagy egy tel­jesen uj, modern olajkazánra cseréltesse ki a mostanit! KÉRJEN DÍJTALAN ARAJANLATOT! OLAJ FŰTŐ­BERENDEZÉST RÉSZLETFIZETÉSRE IS ADUNK! BESSENYEI ALBERT és FIA Olaj fűtőberendezés és fűtőolaj szállítók 586 HAMILTON STREET Telefon: KI 5-6453

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom