Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-28 / 13. szám

10. oldal Cleveland grófja Irta: HALÁSZ PÉTER Néhány nappal ezelőtt a következő hirdetmény je­lent meg a londoni Times-ban: „Én, Noel Grafton Fitzwilliam Bowyer-Smythe Stuart Orlestone-Went­­worth, Lord Wentworth ezúton te­szem közhírré azt a szándékomat, hogy felújítani és használni óhaj­tom a Nettlestead bárója és Cleve­land grófja cimeket. Azok a szemé­lyek, akik e szándékommal szem­ben felszólamlással kívánnak élni, ezennel fölkéretnek arra, hogy e hirdetmény megjelenésétől számí­tott harminc napon belül alulírottat Írásban értesítsék. E hirdetmény ö­­rökösödési ügyben tétetett közé.” A közlemény a londoni Times-ben — nem keltett akkora feltűnést, mint hinné az ember, a cimvadászat ugyanis csaknem ugyanolyan varázslatosan vonzó sport Britanniában, mint a rókávadászat. S amint ez utóbbinak végén is rendszerint elhull az űzött vad, ci­­mek és rangok zsákmányul ejtése sem kivételes eset. Nem történik meg ugyan hetenként, de időről-időre mégis. Legutóbb például egy Scrymgeour-Wedder­­burn nevű ur rövid időn belül kétszer is a Lordok Há­zának Kiváltság-bizottsága elé járult bizonyitékaival. Az első kihallgatás után mint báró Dudhope távozott, a második után viszont már, mint Dundee grófja, mi­vel kétséget kizáróan bebizonyította, hogy egyeneságu férfi-leszármazottja Dundee első grófjának, aki 1668-ban adta vissza lelkét a Termetének. Az efféle sikeres eljárások után a cimvadászat divatja rendsze­rint föllendül. Mindez talán úgy hangzik, mint Woodhouse-nak valamelyik szatirikus regénye, de a cimkövetelők s a Lordok Házának illetékes bizottsága nagyon is komolyan veszik. Az idevonatkozó törvény az aktiv és használatban lévő címeken kívül négyféle cim-kategóriát regisztrál. Az elsőbe tartoznak az úgy­nevezett „dormáns”, tehát szunnyadó címek, a má­sodikba a valamilyen oknál fogva hatályon kívül hé­­lyezettek, a harmadikba az elkobzottak, a negyedikbe az elévültek. Az elkobzott és elévült címek s rangok követelése minden esetben sikertelen. A szunnyadó s a hatályon kívül helyezett cimek ügyében adható be fel­újítási folyamodvány. Mire alapozza ezekután Noel Grafton Fitzwilliam Bowyer-Smythe Stuart Orlestone Wentworth ur a maga keresetét? A következőkre: Clevelend első (és ezidőszerint még utolsó) grófja kö­zeli barátja volt I. Charles angol királynak, eredetileg Wentworth negyedik bárója volt, a grófi címet a ki­rálytól ráadásként kapta. A gróf egyetlen fia, Went­worth ötödik bárója a Worcesteri csatában lelte halá­lát, amikor a gróf még életben volt. Több fia nem lé­vén, az ő halála után megszakadt Cleveland grófjának és Wentworth bárójának cimörökösödési vonala. Most azonban Orlestone-Wentworth ur azt mondja, hogy éppen itt a tévedés: I. Charles, külön diszpenzá­­cióval engedélyezte ugyanis, hogy a cimeket a család női leszármazottai örököljék és használják. így is tör­tént: a gróf unokájából, a szépséges Henrietta Went­­worthból, aki korának nem csak leggyönyörűbb, de leggazdagabb leánya volt, Wentworth baroness lett. A bárókisasszony szerelmese lett a daliás Monmouth hercegnek. Házasságra sohasem léptek, de három törvénytelen fiuk született. Wentworth ur szerint itt történt a cim végzetes kisiklása: ahelyett ugyanis, hogy azt a legidősebb fiú örökölte volna meg, a cim a bárókisasszony halála után annak nagynénjére szállt. Ráadásul a három törvénytelen fiút még a vagyonából is kiforgatta a gondnoknak kijelölt gyám, egy bizonyos Smith nevű lelkiismeretlen ügyvéd, aki aztán az elorzott pénzen nagyúri életet élt, nevét Smythe-re változtatta és addig uraskodott, amig meg nem halt. Wentworth ur most azt kívánja bizonyítani, hogy annak a cimre illetékes, legidősebb, házasságon kívül született fiúnak, ő az egyeneságu férfileszármazottja. Mindezt csak cim- és rangkórságból tenné? Nem e­­gészen. A régi családi kastély ugyanis, Toddington Place, máig áll, félig-meddig már romokban ugyan, de a telek komoly összeget ér. Ha tehát Wentworth ur sikerrel bizonyítja a címhez való jogát, akkor a családi kastély is megilleti. Ezért óhajt tehát Nettlestead bá­rója és Cleveland grófja lenni, azonkívül Wentworth lordja. Kívánjunk neki — sok szerencsét. Cikázás, az uj Irta: BORODI A Columbia egyetemtől kezve a Stanfordig, az egye­temi fiatalság uj szórakozást talált magának. Elmúlt már az az idő, amikor bohó amerikai kollégista bará­taink aranyhalat nyeltek, harmin­cán egy telefonfülkébe vagy Volks­wagen autóba gyömöszölték magu­kat. Elmúlt az az idő, amikor a he­vesvérű diákság a politikusokat, a háborút, az idősebb korosztályt bí­rálta, felfedezte újra saját kis hob­biját — a cikázást. Az olvasók most valószínűleg , . - , . Borodi László tagranyilt szemmel megegyszer el­olvassák a bekezdést, hogy meg­tudják mi is az a cikázás, pedig nem fogják megtudni. A szót voltam olyan bátor, magyarra ültettem át az angol streaking szóból, mert pontosan ezt a gyors, pil­lanatokon belül lezajló elrohanást jelöli meg a fenti angol szócska. A pláne azonban nem a cikázásban van, hanem abban, ahogy azt csinálják: meztelenül. Igen, kedves olvasó, egyetemista barátaink uj hob­bija a pucéran yaló szaladgálás, lehetőleg minél na­gyobb nyilvánosság előtt. A bátor alany ledobja ruháit és körberohanja az egyetem épületét. Legtöbbször férfiak vállalkoznak a különös sport ű zésére, de — hála a női: emancipáció győzelmének! — a „gyen­gébb” nem is egyre gyakrabban csatlakozik az „erő­sebbhez”. Mint minden sportágban, itt is vannak csúcsered­mények. A texasi egyetem diákságának egy szép cso­portja a közelmúltban 5 és fél órán át rohangászott az egyetem területén mindössze a fedetlenség letagadha­tatlan bizonyitékaival „takarózva”. Georgia állam­ban mintegy 1500 diák vonult ki anyaszült meztelenül a kollégium parkjába, hogy hódoljon az uj tömeghob­binak. A nagy attrakció azonban még valószínűleg várat magára. Már több egyetem diáksága előre jelezte, hogy április elsején (bolondok napján) a fővárosba vo­nulnak, hogy a Fehér Ház előtt mutassák be uj tudo­mányukat. A Pennysylvania egyetem egyik veterán cí­­kázója csoportot szervezett, amelynek élén — termé­szetesen meztelenül — országunk fővárosába vonul, hogy rábírja Nixon elnököt a Watergate-lepel felfe­désére. Ha mi tudunk csupaszkodrii, akkor egy nyamvadtnak nevezett botrány is kibírja a szellőzte­tést, gondolja magában merész barátunk* Na de ne ijedjenek meg a kedves olvasók. A cikázás­­nak ritkán van politikai jelentősége. A kollégistáknak csak uj lehetőséget nyújt arra, hogy levezessék túlten­gő energiájukat. A spontanitás néha meglepően hu­moros jelleget is kölcsönöz az ilyen jeleneteknek. A Maine egyetem diákparlamentje például sürgősen Halász Péter Sivatagban — Kifogyott a benzin? Elvihetem egy darabig... divathóbort LÁSZLÓ összeült, miután néhány társuk „Adám-kosztümben” keresztülcikázta az egyik kollégium folyosóit. Miköz­ben a súlyos probléma megvitatása folyt az egyetem egyik termében, egy merész diák pillanatok leforgása alatt bevágódott az ülésterembe, a vita tárgypontjá­nak szemléltetése céljából, anyaszült meztelenül, majd rögtön ezután el is tűnt a másik ajtó mögött. Egy másik esetben, South Carolinában, a helyi állami egyetem 510 diákja, — többen közöttük höl­gyek is! — vonultak végig az egyetemi negyedben. A rendőrök közbe sem léptek, mindössze mosolyogva, a forgalmat irányították, hiszen ilyen tömeges cikázás­­nál már forgalomirányításra is szükség van. A jelene­tet 7000 hihetetlenkedő, örvendő, hajrázó, fejét csó­váló, elfordító, vagy csak titokban oda-oda pislogó közönség nézte végig. Vessünk azonban egy pillantást az uj tömegmániára a lélekgyógyász szemszögéből. Dr. Joyce Brothers, a neves amerikai pszichológus igy nyilatkozott: „Ezt az őrületet már múlt évben megjósoltam, amikor néhányan elkezdték. A hóbortnak mindén tulajdon­sága megvolt, hogy egyetemi eseménnyé váljék. Alap­jában eltér a korábbi, egyetemi divathóbortoktól, feltétlenül figyelmet felkeltő jelenség és végül, de nem szükségszerüleg utolsó sorban, bosszantja a felnőtte­ket. A politikai lázongásoknak vége, de a fiatalok nem szüntették be a fennálló társadalmi normák ellen irányuló ösztönös ellenkezésüket. Ez a legújabb hó­bort lázongás képmutató magatartásunk ellen, a­­melyet az emberi testtel kapcsolatban alkottunk. Azt mondjuk, hogy a fedetlen férfi vagy női test gyönyörű, de abban a pillanatban, hogy testünk bemutatásáról van szó, megváltoztatjuk véleményünket.” Dr. Brothers szerint az uj hóbortnak egyáltalában nem a szexualitás a mottója. Sőt! Éppen ellenkezőleg, a mai világ erotikus érdeklődése ellen irányul. „Ha egy gyönyörű lány az utcán megállítana egy ,cikázót’, mondván, a férfiú elnyerte szivét, a férfi nem szexuá­lisan reagálna. Szégyenlősen elsomfordálna. Ami meglepő: a cikázás nagy népszerűségnek ör­vend Amerika vallási-orientálódásu oktatási intéz­ményeiben. Egy North Carolina-i presbiteriánus isko­la néhány fiutagja meztelenül vágtatott keresztül az iskola udvarán s közben biztatta a leányokat, hogy szabaduljanak meg öltözetüktől. Néhányan engedel­meskedtek is a buzdításnak. Komolyra fordítva a szót: még a legvérmesebb er­kölcscsőszök sem mernek túlságosan kikelni az uj hó­bort ellen. Úgy gondolkoznak, hogy ez az uj szórako­zás még mindig ártalmatlanabb mintha az állandóan hecceket kereső egyetemi ifjúság kollégiumokat gyúj­togatna, rendőrségi kocsikat boritana fel vagy egyéb erőszakos formában fejezné ki a jelenlegi társadalmi normákkal szemben érzett ellenvetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom