Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-21 / 12. szám
14. oldal MAGYAR TÁJAK ZEBEGÉNY: A DUNAKANYAR LEGSZEBB FALUM A Duna-kanyar külső ivén, az Ipoly torkolatától kissé délre fekvő — helyesebben a Börzsönynek a Dunába szakadó meredélyein kapaszkodó — Zebegény történelmi előélete meglehetősen sokáig rejtőzött. Egyszerűen nem akadt ember, aki időt és fáradságot áldozott volna felkutatására, de minek is, amikor Magyarországon ezrével akadtak ilyen ezer lélekszám körüli községek, amelyek múltjáról senki semmit sem tudott. Legfeljebb kegyurak és hitbizományok levéltárai őriztek homályos és bizonytalan feljegyzéseket, vajmi kevés volt viszont az olyan település, amelynek histórikuma a nép emlékezetében fennmaradott volna. Akárhogyan nézzük is, Zebegény nem volt sem hires, sem hírhedt falu Magyarországon, szegény kis erdei zug volt a Nagy-Duna medre és a Börzsöny erdős vonulatai között, silány és értéktelen erdőszéli földekkel, amelyek a legszűkebb megélhetést se biztosították, ily módon az ősi Zebegény lakói erdei munkából éltek, ha pedig a közelben kenyérkereső lehetőség adódott, otthagyták a mostoha sorsú falut, Magyarország legszebb faluját. Pontosan negyven évvel ezelőtt egy fiatal tanitó háromnégy évi állástalanság után pályázat utján elnyerte a zebegényi tanítói állást. Nagy szó volt ez akkoriban, amikor az ország tanitóképezdéiből kikerülő ifjú tanítók nyolc— tiz évig várakoztak, vagy tanítottak fizetés nélkül, mindössze attól a reménytől éltetve, hogy igénytelenségükkel s áldozatvállalásukkal kihívják a fensőbb hatalmak elismerését és elnyerhetik a legszerényebb falusi katedrát. Ez a fiatalember Németh Ferenc volt, a zebegényi állami általános iskola mai igazgatója, aki negyven évi szolgálat után most készül nyugdíjba. Mi lelkesítette a fiatal tanitót arra, hogy évtizedeket áldozzon Zebegény története felkutatásának? — A táj szépsége . . . Nem tudtam elképzelni, hogy ennek a páratlan szépségekben bővelkedő tájnak ne legyen érdekes emberi histórikuma. A kezdő tanitó és a kezdő történetkutató először is egyházi könyvtárakba ásta be magát, heteket töltött a tulparti Esztergom hercegérseki könyvtárában, aztán előbukkant az első halovány nyom, mégpedig földrajzilag nagy távolságból, a Pécs-baranyai bencés apátság iratai ugyanis a monostor helyét Szöbegénynek jelölték meg. E nyomon haladva megkerült egy 1251-ből származó irat, amely tudtul adta, hogy az esztergomi egyházi birtokon, egy bizonyos Malom-patak völgyében állott egy bencés apátság, ez pedig nem lehetett másutt, mint Zebe. gényben, amelynek falai közt a nagyon kora tavaszi napon is friss csergedezéssel folyik a Malom-patak. Nem sokkal utóbb újabb irat került elő. Az Ipolyon túl élő Kovách családnak a bencések ellen indított peréről, 1295-ből, amely Monosterium de Zebeguen-ről, tehát a zebegényi monostorról szólt. Ebben az okiratban ilyen régies magyarsággal írott meghatározások szerepelnek, mint Kuesheg, Chatar-potok, Alamas-potok és Hot lonag uta ... A mai Zebegényben viszont megtalálható a Köves-hegy, a Csitárpatak, az Almás-patak és a Hat lónak útja elnevezés . . . — A település a török időkben elpusztult, elnéptelenedett — mondja Németh Ferenc —, a 17. században kezdett ismét benépesedni magyar, szlovák és német telepesekkel, a 18. században viszont az osztrák Stahremberg herceg birtokába került. 1828-ban a tölgy erdővel övezett, hires vizimalmáról ismert jó bort termő Zebegényben 554 ember élt 92 házban, a lakosok száma 1880- ban is csak 704 volt, többségében német anyanyelvű. — 1930-ban, amikor a hitleri Németország befolyása még nem volt olyan erős, 551 német és 336 magyar anyanyelvű lakos élt Zebegényben. — Az 1941-es népszámláláskor már 881 zebegényi vallotta magát magyarnak s mindöszsze tizenkettő németnek. 1944-ig Hitler birodalmi követsége öt Ízben kényszeritette ki a népszavazást, hogy magyarul, vagy németül tanítsanak a zebegényi iskolában. A válasz minden esetben az volt: magyarul. Zebegény sajátos időrendjében az utóbbi évtizedek nehezen körülhatárolható fordulatokat hoztak. Mint említettük, a folyam és az erdő közt kuksoló falu földben, igen szegény volt, alig 500 katasztrális hold termőföldet mondhatott magáénak, 50 hold kertet és közel ezer hold erdőt. 1930-ban 367 kereső foglalkozású zebegényi közül mindössze 65 foglalkozott földműveléssel, azok is csak úgy félkézzel, mert eljártak dolgozni Vácra, Dunakeszire, sőt Budapestre is, holott a főváros innen hatvan kilométerre fekszik. Ez a sovány, köves föld, amelyről a múlt században a filoxéra a hires szőlőket is lepusztitotta, már nem érdekelte a zebegényi fiatalokat. — Miből él ma Zebegény? — A bejáró munkából, a kogyósgyümölcsök termesztésiből és nyáron az üdülőkből, a nyaralókból, az idegenforgalomból. A községben kilenc vállalati és intézményi üdülő van, összesen 535 férőhellyel. De van Zebegénynek saját ipara. A kis mészkőbányáról az ötvenes évek végén kiderítették, hogy felettébb alkalmas csonterősítő állati tápanyag és festékalapanyag előállítására, ezért 1957-ben elkezdték egy ásványőrlő üzem építését, amely 1962-re lett készen, s azóta évente több mint harmincezer tonna takarmánymeszet és festékalapanyagot állít elő, már nem csupán helyi alapanyagból, hanem román, jugoszláv, bolgár, szovjet, sőt kubai anyagokból. A szállítás már nem gond, mióta megépült a zebegényi hajókikötő és vil-ŐSEINK NYOMÁBAN KITALÁLT NINCS KÖZÜNK A magyar nyelv — meghökkentő feltételezés — egyeneságu leszármazottja egy, az időszámitás előtti 3000-ben az ősi Mezopotámiában élt nép nyelvének, a sumémak. E képtelennek tűnő tétel időről-időre elhangzik, mióta a múlt században felfedezték a sumér kultúrát, s megfejtették e nép fennmaradt írásos dokumentumait. Mi az igazság, mit bizonyít ebből a tudomány? — Semmit. A sumér a világ első kultú rája volt, amelyről Írásos feljegyzések maradtak az utókorra. Az ősi mezopotámiában az időszámitás előtti 4. évezred közepétől 2016-ig élt nép találta fel az Írást, elsőként épített városokat, s az ebből a korból fennmaradt tárgyak, alkotások - művészi értéke nem marad alatta a későbbi korokénak. A sumerok az írást az istenek ajándékának tartották és igen nagy jelentőséget tulajdonítottak neki. A sumér ékirást Georg Friedrich Grotefend, a német Göttingen város középiskolájának segédtanára fejtette meg 1802-ben, fogadásból. — Amikor a megfejtés a tudósok kezében volt, észrevették, hogy a sumer nyelv nem indo-európai — ide tartozik egyebek között a német, a francia, az olasz, az angol, az orosz, a hindu — és nem azonos a szemita-hamita nyelvekkel, az arabbal, a héberrel. Ekkor kezdtek foglalkozni a gondolattal, hogy talán egy harmadik nyelvcsaládba, az úgynevezett ural-altájiba sorolható. Ide tartozik sok más nyelvvel együtt, a magyar is. A sumér nyelv ragozása ROKONSÁG: A SUMEROKHOZ hasonlít a finnhez, a magyarhoz, a törökhöz és az ősi kínai nyelvhez. A világ nyelveinek azonban legalább egyharmada — mintegy ezer nyelv — beletartozik ebbe a csoportba. Bizonyosat a sumér nyelv eredetéről nem tudnak a kutatók. Pontos választ arra a kérdésre sem lehet adni: honnan származott e nép. — Annyit azonban a tudományos tények alapján elmondhatunk: a sumér nyelv nem függ össze sem a magyarral, sem a finn-ugorral, sem az urálival, még a feltételezett uralaltájival sincs közelebbi kapcsolata. — A sumér-magyar nyelvrokonságnak különösen a második világháború után — főleg a külföldön élő magyarok körében—valóságos i s k o 1 á j a támadt. Argentina fővárosában például Sumér—Magyar Tudományos Társaság alakult. Ennek az iskolának hívei szerint a magyar nyelv az ősi Mezopotámia nyelvéjnek egyeneságu folytatása, de legalábbis rokona. Tévedésüknek az az oka, hogy nem ismerik a sumér nyelvet, a magyar nyelv tudományos rendszerét. A sumér már sokszáz évvel az időszámitás előtt nem volt élő nyelv, hiszen a nép már az időszámitás előtt 2016-ban megszűnt önállóan létezni. A sumér-hivők azonban csupán szóegyeztetés alapján akarják meghatározni a két nyelv rokonságát. Rossz nyomon járnak, hiszen a szavak az évszázadok során jelentős változáson mennek át. A szóegyeztetésre néhány példát mondanék, minden rendszer nélkül kiragadott véletlen egyezést. A lamositották a Csehszlovákia felé vezető vasútvonalat, melyen most naponta ötven vonatpár közlekedik. A zebegényi monográfia megírásával Németh Ferenc, nyugalomba vonuló igazgatótanító, a Hazafias Népfront honismereti pályázatán a 3. dijat nyerte el. Vajon mire büszke a zebegényi időrend megteremtője? — Mint tanitó és mint zebegényi arra, hogy a falu nem néptelenedjik el. 1962-ben avatták itt fel a szobi járási szülőotthont, amelyben az első évben 104 kisgyerek született, 1970-ben pedig 310 ... Zebegény, 1974, március hó . . . Baróti Géza “szép” szó sumérul “széb”, az asszony=aszu, a szitaszita.. Komoróczi Géza, a mezopotámiai kultúrák és nyelvek neves kutatója a hamis egyeztetésre érdekes példát szokott megemlíteni: az ország halma kifejezést. Sumérul az “ország” szó jelenti a halmot, s a halom az országot. A magyar nyelvet már nagyon sok más nyelvvel rokonitották műkedvelő módon. Talán nincs olyan pontja a világnak, ahol ha valamilyen kultúrát felfedezték — például etruszk, baszk, inka — ne hozták volna kapcsolatba a magyarokkal. A legutóbbi fantasztikus elképzelések szerint a magyar nyelv azért olyan elszigetelt, mert őseink a világűrből űrhajóval jöttek a földre, — Mit tudunk a magyar nyelv származásáról ? — A magyar nyelv finnugor nyelv, hangzásában, szókincsében, alapjaiban, nyelvtani rendszerében. Azt is tudjuk, hogy a magyar nyelvháromezer éve vált el legközelebbi rokonainktól, s azóta önálló nyelv. A háromezer év alatt sok hatás érte, iráni, török, szláv, német, latin, de ennek ellenére megőrizte ősi finnugor jellegét. Halász Julia Rákóczi levele PANNONHALMA — A pannonhalmi főapátság irattárának rendezésekor eredeti Rákóczi-levelet találtak. II. Rákóczi Ferenc a latin nyelvű levélben megköszöni Bártfa város elöljáróságának levelét, amelyben a város lakóinak támogatásáról biztosították a fejedelmet, s a szabadságharc céljaira felajánlották kardjukat és anyagi javaikat. A történelmi értékű levél 1708. október 13-án kelt.
