Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-07 / 10. szám

4. oldal KUTYÁK A GYÓGYÍTÁS, A KÉMKEDÉS ÉS A - TERROR SZOLGÁLATÁBAN LONDON, England — A Brit Állatorvosok Szövetsége tudományos konferenciára hívta meg a világ különböző országaiból azokat a kutató­kat, akik az ember és a házi­állat pszichológiai relációjá­val foglalkoznak, áttekintésé­re annak, hogy milyen irány­ban folynak ezek a kutatások és milyen eredményeket Ígér­nek. A szympóziumot a lon­doni Állatkert épületében tartják és az eddigi beszámo­lók nem kevés szenzációt tar-és a realitás világába. Cor­­non, aki a pszihiátria és a bio­fizika professzora, a vakve­zető “látószem”-kutyák után, “érző szív” kutyáknak nevezi ezeket. Boris Levinson professzor szerint a tanácstalan és neu­rotikus társadalomban a há­ziállat afféle biztonsági sze­lepként szolgálhat, magukra maradt öregeknek, gyermek­telen házaspároknak, sőt, vé­leménye szerint még az aszt­ronautáknak is nélkülözhe­zációk repülőgép-rablásra al­kalmazhatják és pokolgépek elhelyezésére. A szerepkör nem is olyan utópisztikus, mint amilyennek tűnik: a második világháborúban, mondotta a professzor, az orosz-német fronton Dober­man Pinscher-eket használ­tak tankok és teherautók fel­­robbantására. Robbanó-anya­­gokat erősítettek hátukra és előzőleg arra trenírozták, hogy befurakodjanak a tan­kok és gépkocsik alá. A ki­képzés módja viszonylag egyszerű volt: az állatokat kiéheztették és azután arra szoktatták, hogy a tank, a teherautó alatt — élelem ta­lálható. A jövő guerilla-ku­­tyája azonban távirányítású robotként üzemel majd. Dr. Peter Mann, a Brit Ál­latorvosok Szövetségének el­nöke a kutya-leleplező kutyák kiképzéséről tartott előadást. Angliában a kutyabetegségek megelőzésére igen szigorú, több hónapig tartó egészség­­ügyi zárlat alá veszik a kül­földről érkező kutyákat és ezt sokan megkísérlik kijátsza­ni. A vámnál nem minden utas poggyászát ellenőrzik és megesik, hogy egy-egy a zöld jelzőfény alatt átsiető hölgy retiküljóben parányi kutya érkezik illegális utasként Londonba. Dr. Mann szerint a kutyadetektivek ezeket kö­nyörtelenül leleplezik majd. Nincs az a mákszemnyi chi­huahua, amely elkerülheti egy négylábú Sherlock Hol­mes éles szimatát. Egyszóval: a kutyák jól te­szik, ha addig élvezik gond­talan és felelőtlen életüket, amig rájuk nem köszönt ezer jajával-bajával-keservével az — embervilág. Mert aztán már hiába sírják vissza a ré­gi szép kutyaéletet. Az európai hatás sok bizo­nyítékát láthatjuk e világvá­rosban. A széles, fával szegé­lyezett Paseo de la Refotma a Champs-Elysees-re emlé­keztet. A főváros más része­in Madridra utaló vonásokat találhatunk. A leginkább azonban a Niza-negyed ven­déglői és más régi stilusi ré­szei a városnak adják vissza Európát, ahol a legnehezeb­ben találhat az ember vala­miféle Taco-lepényt. Itt a me­nü többnyire francia jellegű és európaias. Természetesen vannak más helyeken kitűnő mexikói étrendü vendéglők is, csak nem a Nizá-ban vagy a Zona Rosa negyedben. A Zocalo nevezetű főtér — a város ősi negyedében —, a legjobban magán viseli a spa­nyol gyarmati vonásokat, kü­lönösen a teljes megvilágítás­ban levő, 16. században épült katedrális. Nevezetes az az épület, amelyen rézplakát hirdeti, hogy itt van az Ipanema Le­gation és a Consulate of Ma­­zatlan, és hogy ez már 1315 óta működik. Az épületben lévő főebédlőben a mennyeze-Bikaviadal páholyból nézve i első világháborúból való fran­cia Poilu’s sisakok, II.S. hír­adósok napellenzős sapkája a második világháborúból, a New York-i Yankee-k csapa­tának sisakja,^ egy kozák prémsapka, a Los„ Angeles-i Rams futballcsapatának si­sakja, egy csendőr sapka és egy párizsi tűzoltó rézsisakja. Egyszóval minden elképzel­hető és elképzelhetetlen ka­lap- és sapkaféleség. Az itteni vendéglőben — a vendégek másnapos állapotá­ra gondolva — erősen fűsze­rezett ráklevest szolgálnak fel, biztosítva a vendégeket arról, hogy ez a legjobban összeragadt szempillákat is képes felnyitni. Ezután követ­kezik a tortelitos és a tonhal­mártás. Ha még ezek után sem térnél magadhoz, akkor jön a Pemex Sol, többé kevés­bé szabad mexikói forditás­­ban; a Tűzoltó-főnök, aminek alkotó elemei a brandy, Kah­lua, tejszínhab és forró kávé. Richard Joseph Gromiko Pál pápával találkozott RÓMA — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a közelmúltban Olaszországban tett hi­vatalos látogatása alkalmával Pál pápával is találkozott. A Vatikán fejével folytatott eszme­csere során Jeruzsálem jövőjét, a közel-keleti helyzetet és a béke egyéb kérdéseit vitatták meg. A Vatikán szóvivője szerint, VI. Pál pápa az egyház Szovjetunió-beli helyzetéről is tárgyalt. Meg­figyelők szerint a szovjet kormány szeretné, ha az orosz orthodox egyház nagyobb befolyást nyerne Jeruzsálemben. A szovjet vezetők már többször nyilatkoztak, hogy szivesen vennék a római katolikus egyház és a keleti orthodox egyház ökumenikus együttműködését. talmaznak: a kis háziállatok­ra fokozódó jelentőségű fela­datok várnak a társadalom­ban, gondtalanságuk korsza­ka, úgy látszik, vége felé kö­zeledik. Áldásos tevékenysé­gek várnak reájuk, egyhan­gúak és unalmasak és riasz­tóak is, az emberi világ igé­nyeinek megfelelően. Samuel Corson professzor arról olvasott fel értekezést, hogy amerikai elmegyógyin­tézetekben roppant sikerrel kísérleteznek buskomor és a külvilág elől áttörhetetlen szellemi magányba menekülő pácienseknek kutyákkal való gyógyításával. Skizofréniá­­sok, akiket ember meg nem közelíthet és akik embertől többé semmit sem várnak, a kutya számára megnyílnak, bizalmukba fogadják, meg­nyugszanak és megvigaszta­lódnak a közelében. A kutya visszavezeti őket az értelem tetlen társa lesz. Levinson professzor azon­ban úgy látja, hogy a távla­tok még ennél is nagyobbak: genetikai machinációk utján az állatok táv-vezérlésü robot­tá változtathatók, az agyukba operált elektródokon keresz­tül elektronikus irányítás alá kerülhetnek és az ember olyan feladatokat végeztet­het velük, amilyet akar. Be­foghatok házimunkára: egy távirányító tárcsa elfojtá­sára ajtót, ablakot nyitnak, csuknak, bevetik az ágyat és ha szükséges, segítséget hív­nak. A továbbiakban azután a tudományos eredmények összegezéseképpen mind hát­borzongatóbb lehetőségek bontakoztak ki a szympóziu­­mon, fölrajzolódott a kutya- Frankenstein képe, amely lop, kémkedik, bankot rabol és ha arra programozzák: gyilkolni is képes. Terrorista-organi­ÜTIJEGYZETEK: A COSMOPOUTA MEXICO CITY , MEXICO CITY — Több mint tízmilliónyi lakosságával ez a város a világ legna­gyobbjai között foglal helyet. Szerény számításom szerint csak Shanghai, Tokyo, New York és talán London előzi meg. Ugyanakkor úgy tekin­tem ezt a várost, mint a leg­inkább kozmopolitát a nyuga­ti féltekén. Hála a történe­lemnek és a földrajznak, itt találkozik az európai és ame­rikai kultúra a város sajátos, indián jellegével. Jóllehet már a tizenkilence­dik század elején lezárult itt a 300 éves spanyol uralom, még 80 évvel ezelőtt is köny­­nyebb volt Európából Mexi­kóba jutni a tengeren, mint átkelni a szárazföldön az Egyesült Államokból. A he­gyek, a nagy síkságok és ha­talmas sivatagok áthághatat­lan határt képeztek Észak- Mexikóban, amig a vasút ösz­­sze nem kötötte a texasi ha­tárral. ten kalapok százai vannak fel­függesztve : sombrerok, szö­ges, német Uhlan-sisakok, az í

Next

/
Oldalképek
Tartalom