Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-28 / 9. szám

4. oldal Egy teljesen más világot mutat az európai sielés. Más életmód, más emberek. Egy idegen ország bübája . . . ... a lakossággal utazni a kötélpályán . . . Egy tizezar láb magas begy tetején ebé­delni és bort inni . . . kinézni az étterem ablakán a minket körülvevő még magasabb he­gyekre ... a sielés után egy kedves “tea-estén” részt ven­ni .. . . . . Európába átköltözött amerikaiakkal találkozni, és megismerni ottani életmódju­kat . . . lóversenyt nézni egy befagyott tavon ... a világ legnagyobb és legnehezebb si-pályáin rohanni és legyőz­ni a nehézségeket. . . Ilyenfajta, sok izgató él­mény Európában csábítja a komoly síelőket. Elképesztő látványok, festői falvak, és több mint 700 téli üdülőhely. Az Alpok várja a si-sport hí­veit, rajongóit. Az alpesi országok közül a legkiválóbb: Svájc. Svájcban még az utazás is öröm. A vo­natok a legmagasabb hegye­ken és a legborzalmasabb hó­viharokon is keresztül men­ve, mindig eljutnak a célhoz. A vasutak teszik még érde­kesebbé a svájci síelést. Rop­pant érdekes például az is, amikor a vonat a szálloda aj­taja előtt áll meg. A svájciak a világ vendég­látói. És hűséges vendéglátói, mert sokszor láthatatlanul és mindig csendben vigyáznak a vendégre, a síelőre, a turis­tára. Csinos szobalányok ágyaznak este, és apró kis törpék tisztítják a vendégek cipőit reggel. Ezek a kis em­berek, csikós egyenruhában állandóan ugrándoznak, és a vendég minden kívánságát teljesitik. A sielés befejezése utáni társasági élet is csábitó. Ze­nekarok, tánc és vidámság minden hol. És azok a ked­ves, régi szokások. Például van egy sájci szokás, amely szerint, ha az étkező leány az asztalnál leejt egy darab ke­nyeret, akkor minden férfit, aki akkor az asztalnál ül, meg kell csókolnia. Hát nem édes? És még azt mondják, hogy a svájciak zárkózottak ! ! ! De ne feledkezzünk meg a síelésről sem. Svájcban van­nak a legjobb és legnagyobb si-pályák, A világhíres si-he­­lyek: Grindewald, Zermatt, St. Moritz, Davos, Gstaad, (többek között: van egy sí­pálya, amely tizenegy mér­föld hosszú, a start-helyre vo­naton jön vissza a síelő.) Két hetet töltöttem Svájc­ban, annak keleti részén, a “Holiday Pass” nevű szállo­dában. (Elsőosztályu szoba ára: 56.50, a másodosztályúé: 40.50 dollár. (Innen elindul­va, látogattam végig a leg-SVÁJCI LEVÉL: ÜLI SPORTOK AZ ALPESEKBEN szebb helyeket. St. Moritz a varázslatos sí­paradicsom (Gstaad kissé ve­szedelmes). A nagynevű és gazdag emberek megszokott helye (többek között Niar­­ohos, Onassis, a perzsa Sah járnak ide téli üdülésre). A Suvretta nevű külvárosban azonban a kevésbé jómódúak részére is van szálláshely. Az előkelőség és ragyogás csúcs­pontja a Palace szálló, ahol például, a főajtón át a belé­pés — Szilveszter este — 7 dollárba került. St. Moritz lá­tartózkodási helye a si-spor­­tolóknak. Óriási hó-mező, ameddig a szem ellát, ez a leg­tágasabb futópályája a síe­lőknek. A világhíres Parsen is itt van. Davos a si-sport­­pályák klasszikus területe. Pályája hosszú és könnyen ki­ismerhető, a komplikált lefu­tásokhoz is. Eléggé meredek, de nyílt si-terület. Két kör­zetét villamos kocsi ut köti össze, a csúcsokra felvonó visz. Lejtői nyitottak. Parsenn-ből átsielni Klos­­ters-ba, — nagyszerű élmény. Kitzfouhelt és a St. Antont akartam látni. Ez utóbbi a modern si-sport születési he­lye. A st. anton-i si-iskola a világon a leghíresebb. Itt la­kik (a szálloda is az ő tu­lajdona!) Karl Schranz, a ko­rábbi ‘“World Cup” bajnok és olympiai versenyző. St. Anton egy része, annak az óriási, nyitott hómezőnek, amelynek neve Valluga. Ma­gassága 9 ezer láb, ahonnan (kedvező hóviszonyok ide­jén) Si-talpon Zurs-ig lehet akadálytalanul lefutni. St. togatása — igaz — pénzkér­dés is, de ez ne riasszon el senkit. A sok szépség és lát­nivaló megér minden áldoza­tot. A legszebb és legjobb si­­terep itt van. A lesikló terep 2000 mér­föld hosszú. A lesikló-pályák között a legnépszerűbb a Cor­­viglia. A lejtők széles, össze­függő láncolata ez. A si-pá­­iya a hegygerinc déli oldalán fut, és innen belátni az egész csodálatos “Engadine Val­­ley”-t. A hegytetőn kiváló ét­terem van. Innen indul a Cor­­viglia drótkötél-pályája. A Piz Mair-csucs 10 ezer láb magas. A kilátás innen lenyűgöző. A lefelé ut sem félelmetes, mert a hegyhát teraszai pihenőhelyül kínál­koznak, szép éttermekkel, bá­rokkal. St. Moritzon túl, a völgy­ben van a Corvatsch telepü­lés, amelyhez tartozó hegy­csúcs tizenegyezer láb magas. A hegyháton 6 mérföldes, elsőrendű ut vezet, közbeeső, pihentető teraszokkal. Ettől néhány kilométerre van Pontresina, a legolcsóbb tar­tózkodási hely a síelők részé­re. Ennek közelében van Dia­­volezza hegység, az Olaszor­szág felé eső, legkiemelkedőbb perem-rész. Az elfáradt, pihenő síelőnek itt sokféle izgató látványban van része. Versenyfutás, jég­­hoky, korcsolyázás a befa­gyott St. Moritz tón, aztán fürdés, úszás az óriási nyil­vános medencékben. St. Moritzból vasút visz Davosba, amely a legrégibb Davos a népszerű si-üdülőhely S ha valaki azt határozza, hogy Davos helyett itt kíván tartózkodni, tapasztalni fog­ja, hogy ez a hely tulajdon­képpen az ‘“elite Davos”. Ba­rátságos, kényelmes hely ez, népszerű helye a nemzetközi filmeseknek és az Íróknak. De minden szépsége és érdekes­sége mellett is túl csöndes hely az amerikai “swinger” tipusu turisták részére. Davos igen közel fekszik Ausztriához. A kíváncsiság átvitt a határon. A hires Anton a kezdő síelők és a ta­nulók kísérletező helye is, mert itt a felügyelet és ellen­őrzés biztosítja a gyakorlat­lan síelők testi épségét. A vasútvonal tovább irá­nyul keletre, Salzburg, Inns­bruck felé. Ezen a vonalon van a tiroli Alpok fejedelmi helye: Kitzbuhel. Ez a mély völgybe épült város a római kor maradványa. Az ókori pa­raszt-város az épitő-müvészet szépségeivel kápráztatja az utazót. Kitzbuhelnek talán a legne­hezebb lefutó-területe, a Hahnenkamm irányában ve­zető világhíres völgy-menet. Hahnemkamm-ot elérve, ott láthatjuk a világhíres kitzbu­­heli ‘Si Cirkusz”-t. Itt van az úthálózata a számtalan emelkedőnek. Az útelágazá­sok, minden irányban a he H ségre visznek. A Hahnen­­kamm 6440 láb magasan fek­szik a tengerszint fölött, amely magasság egyezik a Denver (Colo.) gyalogjárójá­tól. mért magassággal. E hegységben a hóviszo­nyok a március hónap eleje körül változnak. Ez időben — 100 mérföldes körzetben —j ellenőrizni tanácos a si-pá­­lyákat, használat előtt. Kitzbuhel nemcsak a si­­sport boldog területe. Má? örömök is várnak itt a sporto lókra. A város étkező — és szórakozó helyein a hires “Sachertorte”, még a “Saltz burger Nockerl” fogyasztha­tó. A síelésben meghidegül lábakat pedig miden este — az éjfélig tartó tánccal — le­het (elég olcsón) felmelegi teni . St. Moritz, Svájc, 1974 február hó . . . Carolyn McGuin AKCIÓ A PUSZTULÓ ÁZSIAI OROSZLÁN MEGMENTÉSÉRE MORGES, Svájc — A Svájcban székelő World Wild­life Fund azt reméli ,hogy még meg lebet menteni a ki­halástól a bátorság, és erő jelképét, az ázsiai oroszlánt. Évszázadokkal ezelőtt nyugat Európától Indiáig található volt. Ma már számuk körül­belül 200-ra csökkent. Indiában a Gir erdő bizto­sit védett területet az ázsiai oroszlánnak. A World Wild­life Fund tervezi, hogy a ter­vezett másik védett területen az ázsiai oroszlátf^ismét sza­porodni kezd, és újra lehet te­lepíteni India távolabbi ré­szeibe, és talán Iránba is. Még nem döntötték el, hogy mikor nyitják meg ezt a má­sik védett területet, de fon­tos, hogy megmentsék az ázsiai oroszlánt a kihalástól. Az organizáció reméli, hogy mérföldes területről a hely lakosságot áttelepítette. Azt gondolják, hogy ezen az elha gyott területen 10 év mulvg a vadállatok újra elszaporod nak és megteremtődik a tér mészetes életlehetőség a: ázsiai oroszlánnak. A ~ * iik«*-; Az ázsiai oroszlán egy ritka példánya az indiai kormány segítségé­vel ezt a célját eléri. India kormánya egy 500 négyzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom