Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-03 / 1. szám

16. oldal MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR TÁJÉK: A KÁLI MEDENCE Másféle magyarázat is van, de mi érjük be ezzel. Annyit érdemes még meg­jegyezni, hogy ehhez hasonló táj az. országban másutt se­hol sem található. A szentékkállai kőtenger egy része ma már védett te­rület. Nagy részét sajnos ki­bányásztak és bányásszák ma is itt és Salföldön is. A kora hajnali órákban csupán a madarak szelíd csivitelése és a távoli hegyi falvak ha­rangszava bontja meg a csendet, s figyelmeztetnek: mégiscsak, földi, evilági táj ez. Később a bányákból fel­hangzó robbantások durváb­ban és erőteljesebben riaszt­ják el fantáziaképeinket . . . net: “Lóczy és Cholnoky sze­­íint a “kőtenger” sok millió éves geológiai képződmény. A Pannon tenger hullámveré­se finom fehér kvarchomok­ból turzást épített a hegyek lábánál, az apró szemcséjű finom homokot később a vul­káni tevékenység során fel­törő meleg források kovasava homokkővé cementezte össze. A viz levonulása után a sze­lek eltávolitották a laza ho­mokot, de az erősebben kö­tött részek ellenállóbbak vol­tak ” Egy-egy dörrenés után füst- és porfelhő száll fel, s amikor eloszlik, láthatóvá válnak a hegyek mély, fájdalmas se­bei. Vagy a hegyeiknek nem fájnak, csupán nekünk? Szü­lőföldünk és történelmünk egy-egy darabja szakad ki a szépséges tájból. S milyen kevesen ismerik, látogatják! Mintha valóban a Holdtan lenne . . . Szerény kis autónk csodálat tárgya a pici falvakban. Az emberek kiállnak a kapuba, mindunta­lan megszólítanak: “...vagy úgy, a kőtengert jöttek látni? Hát csak menjenek, érde­mes ...” Zsigmondi Mária TUDÓS PAP HALÄLA Kunszentmárton ünnepe vasvári és szombathelyi vár­ról, ez utóbbi Savária fóru­mára telepedett, oda, ahol most a székesegyház és a püspöki palota áll. Az ő érde­me többek között Szombat­hely csaknem eezr éven át volt plébániatemplomának, a Dominikánus templomnak “régészeti átvilágítása” is. Szombathelyen, a Jaki úti temetőben helyezték örök nyugalomra. jcs, egri káptalani helynök, az 1784-ben épült műemlék­­jellegű templomot, amelyet az egyházközség saját erejé­ből hozatott rendbe 600 ezer forintot meghaladó költség­gel. A 60 méter magas tor­­nyu, kb. 5 ezer lelket befoga­dó hatalmas templom meg­szépültén emelkedik a KőrÖ3 pártján, uralkodva a Nagy­kunság környékén — amint szentbeszédében a főpásztor is hangsúlyozta. A templom­avatási ünnepség külön szín­foltja volt, hogy azon a hely­beli református lelkész is részt vett, aki hívei nevében köszöntötte a katolikus fő­pásztort. nyarat a Nagyszállóban töl­tött feleségével és kisunoká­­jával. Öreg tölgyei alatt, a sziget zegzugos utjain irta az ‘Őszikék”-et, itt fejezte be “Toldi szerelmé”-t. őrzik Arany számláinak gyűjteményét, amelynek bo­rítójára Goethe idézetet irt: “Időt s pénzt hogy vertem el Arra e kis könyv felel.” PETŐFI-NAPOK BEM VAROSÁBAN Petőfi.napokat rendezett Tarnowban, Bem tábornok szülővárosában a varsói Ma­gyar Intézet és a helyi Len­gyel—Magyar Baráti Társa­ság. * Előadásokat tartottak a költő életéről és munkásságá­ról. Kiállítást rendeztek a engyel képzőművészek Petőfi és Bem életét ábrázoló fest­ményeiből, grafikáiból és kis­plasztikáiból, a város diákjai számira pedig Petőfi szava­lóversenyt hirdettek. Gótikus templom feltárása GYÖNGYÖSPATAK — Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség vezetésével ' el­kezdődtek az idegenforgalmi szempontból is ismert gyön­gyöspataki gótikus templom feltárási és restaurálási mun­kálatai. A régészek irányítá­sa mellett az épitőbrigádok folyamatosan eredeti formá­jában állítják helyre a neve­zetes templomot. A munka előreláthatólag 1975-ben fe­jeződik be. VVWUWWWWIWWWW< [erjess/r lapunkat! tvwvvwwwwwwwvwwv Hadd játsszék velünk a képzelet: az éj leple alatt, he­likopterrel érkeztünk a Káli medencébe, a sötétben sem­mit se láttunk, csupán az er­dők suhogtak sejtelmesen; az opálos hajnali derengésben megpillantottuk a völgyet kö­rülzáró komor hegykoszo­­rut; a vörössárga izzásu Nap pedig hátborzongatóan ide­gen, és mégis csodálatos szép­ségű tájat tárt elénk. Talán a Hold felszínét képzeltük ilyennek. Amerre csak né­zünk, kövek és kövek. Kövek. Talán inkább megkövült ős­állatok. Szfinkszek, pirami­sok, léhullott oszlopifők. Egy régvolt civilizáció töredékei? Emberfelettivé nagyított em­beri arcok és torz pofák. Mér­tani alakzatok. A sziklarenge­tegben kopár hegycsúcsok tükrös tengerszemekkel, és dús völgyek. Miféle táj ez? Alig néhány kilométerre n Balatontól, Zánka felől Köves kál és Mindszentkálla, Rév­fülöpről Kővágóőrs, Kékkút és ugyancsak Mindszentkálla az útirány a cél pedig Szent­­békkálla. Ennek a kis balaton­­felvidéki falunak a határában található e “holdbéli” táj. Eh­hez hasonló, bár szelidebb a salföldi ‘'kőtenger”, a Salföld nevű falucska pedig szintén igen egyszerűen, Ábrahám­hegy felől érhető el. Egy kevéske történelem: a medence, és az itt található “Kál” végződésű helységne­vek a honfoglalás korát idé­zek. Kál honfoglaló őseink egyik magas tisztséget viselc vezetőembere volt A völgy pedig lovas, tábor. Innen — vagy innen is — indultak ka­landos útjaikra, és vissza-visz­­szatérve itt pihentek meg. És egy kevéske földtörté-A K0ND0R0SI CSÁRDA LEGENDÁIBÓL BÉKÉSCSABA — Ma mái csak egy kétnyílású kéményt áll annak a csárdának, aho 125 éve még itta a bort as cr bebojtár a csárdabeli szép asszonynál. Akkoriban a ké mény egyik szárnyán a füst a másikon a betyárok távoz tak, ha úgy adódott. De az1 is mesélik — kérdés, igaz-e — hogy ez a “vészkijárat’ alul egy hatalmas pincébe ve zetett, ahol lovaikat rejtettél el a betyárok. Mindezt ma már talán csal Szepesváry Iván vasdiplomás főmérnök tudja, aki nem saj nálta a fáradsáogt ,hogy r legkülönbözőbb . forrásokból — nem utolsó sorban a csa ládi szájhagyományokból ki bányássza mindazt, ami a ne­vezetes kondorosi csárda his­tóriájából ma még rekonstru­álható. A csárdabeli szépasz­­szony ugyanis, Bagi Pálné Adamik Anna, a kitűnő idős műszaki szakember dédanyja volt. Amint a dédunoka az uj­­ságiróknak elmesélte, a csár­dát az 1770-es évek táj ár meg pusztai környezetben építették. Azért ide, mert itt találkoztak össze az ország­utak Szarvas, Endrőd, Gyo­­ma, Békéscsaba és Szentes felől. Attól kezdve itt pihen­tek meg az utasok, s itt ütöt­tek tanyát időnkint a betyá­rok is, gyakran éppen a csár­da jópénzü vendégeit várva A 19. században ez volt az egyik főhadiszállása Rózsa Sándornak, Kanalas Meny­hértnek és sok más hires be­tyárnak. Voltak a csárdának más­fajta vendégei is. Járt itt Pe­tőfi Sándor és Arany János, Erkel Ferencnek pedig egé­szen különleges élményben lehetett része a kondorosi csárdában. Egy ízben éppen akkor utazott érre, amikor Rózsa Sándor és cimborái itták a bort a szépasszony­nál. Mikor a betyárok meg­tudták, micsoda nevezetes vendég érkezett a csárdába, nemhogy kifosztották volna, hanem a “delizsáncról” beci­pelték zongoráját az ivóba, s ott Erkel valóságos hangver­senyt adott a pusztai vendé­geknek. A fizetség a műélve­zetért nem maradt el. A be­tyárok szinte bandériumba szerveződve elkísérték a nagy művészt egészen Szentesig, nehogy más betyárok részé­ről valami kellemetlenség ér­hesse. Mert ezt kívánta a be­tyárbecsület . . . Vagy száz esztendő is eltelt, mire a pusztán a régi csárda köré telepedett a falu is: Kondoros. A mai csárda per­sze már régen nem a betyá­rok tanyája; időnként a ci­gány, vagy egy-egy magnó muzsikál benne. Nem a pusz­ta lovagjai iszogatják a szép­asszony borát, hanem a kör­­nyéhjbeli-tsz-tagok söröznek, borozrak—uram bocsá’ — fe­­ketéznek, s néha-néha eldu­­dolják a régi nótát, hogy kondorosi csárda mellett gu­lya, ménes ott legelget . . . SZOMBATHELY — A szombathelyi egyházmegyé­nek egyik leginkább szere­tett, tisztelt és legtudósabb papja távozott most 85 éves korában az élők órából, Géfin Gyula prelátus, nagyprépost, a püspöki könyvtár és levél­tár igazgatójának halálával. Olyan egyéniség, aki az egye­temes magyar tudományos életnek is vesztesége. Amikor majdnem 40 évvel ezelőtt a püspökvár, a székesegyház és a papnevelde kertjében fel­tárták Savaria római fóru­mának maradványait, ő ve­zette a kutatásokat s azoknak ásatási naplóját. Géfin Gyu­la, mint tudós, régész is volt, de mindenekelőtt világvi­szonylatban leginkább annak példája, hogy egy pap, aki tudja szeretni egyházmegyé­jét, s mint tudhat arról min­dent, őskorszakától annak je­lenéig, szinte minden papjá­nak életrajzáig. Géfin Gyula földerítette egyházmegyéje keresztény településeit még abból az idő­től, amikor azok a középkor­ban a Muráig érő győri egy­­lármegyéhez tartoztak. Híra­dást adott a már elfelejtett EGER — Kettős ünnepe volt Kunszentmárton hívei nek Szent Márton napján. — Ekkor tartották a templon védőszentjének tiszteletére í búcsút és a búcsú napján ál delta meg dr. Mészáros La A Margitszigeti Nagyszálló 100 éves Pest-Buda egyesítésénél centennáriumával egyidőber ünnepli 100 éves fennállását a Margitszigeti Nagyszálló. Az Ybl Miklós tervezte ne­­mesvonalu neoreneszánsz épü­let egyetlen év alatt készült el. 1873-ban nyitották meg. Az évszázad folyamán végig jelentős intézmény maradt; a magyar társadalmi és mű­vészeti élet jeleseinek, a Ma­gyarországra látogató nem­zetközi nagyságoknak mindig kedvenc találkozási helye volt. Megfordult itt Ferdinánd Lesseps, a Szuezi-csatorna építő je, Victor Emánuel, a wa­lesi herceg, az egyiptomi ki­rályné, Kossuth Lujza, Já­szai Mari, Wagner, Toscanini, Kazinczi Ferenc, Arany Já­nos és még számtalan kivá­ló személyiség. A közelmúlt­ban : Amerigo Tot, Robert Graves, Victor Vasarely, Da­vid Ojsztrah. Arany Jánosnak öreg ko­rában költészetét adta vissza a sziget. 1877—82-ig minden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom