Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-21 / 8. szám
6. oldal ÉLET ÉS TUDOMÁNY: Az erősebb érzelmek veszélyeztetik a szív egészségét Marco Island, Fla. — Egy rochesteri psychiáter azt állítja, hogy az érzelmek, indulatok állandó jelenléte növeli a szívroham kifejlődésének veszélyét, és azontúl, az érzelmi élet magas foka meg is akadályozza az embert abban a törekvésében, hogy kérésé a szívroham megelőzésének feltételeit. A pszichológiai tényezők állandó jelenléte fontos szerepet játszik a szívrohamok előidézésében, amelyek immár mindig gyakoribbá váló okai a halál-eseteknek . Dr. William A. Greene, a rochesteri egyetem pszichiáteri tanszékének professzora, két éves megfigyelésének statisztikai eredményét közölve, kimutatja, hogy a megfigyelt 53 halálesetnél, háromnegyed részben azoknál következett be a végzetes roham, akik heteken, hónapokon keresztül vagy egy félelem-érzés depressziójában, vagy haragos, dühös, bosszankodó lelkiállapotban éltek. Érdekes a professzor azon megállapítása is, hogy akik felismerték a szivbántalmukat és ettől szenvednek is, — éppen azért késlekednek orvosi vagy kórházi segítséget igénybe venni, mert a szívbetegség okozta emocianális zavarok türelmetlenné teszik őket a társadalom segitőkészségével szemben, és ezzel lehetetlenné is vállnak a gyógyító tudomány számára. Az American Heart Association-hoz küldött jelentésében Greene professzor azt állítja, hogy a szívroham bekövetkezésének előérzete lelki depresszióban jelentkezik, s ennek felismerhető tünetei: csalódás, kiábrándultság érzései, a közelálló személyektől (leányától, fiától, feleségétől) való elidegenedés. Sok, ezek közül olyan, aki agyon dolgozta magát, és igy a munkába való hitét, illúzióját vesztette el. A szivbántalomból eredő depresszió jelenségei nagyon sokfélék. A mértéktelen szomorúság, a beteg sajnálkozás, a hasznavehetetlenség, a kiszolgáltatottság érzései, s az, hogy a beteg úgy érzi, személye nincs kellőképpen méltányolva, — ezek mind ide tartoznak. A krónikus depresszió súlyosbodását, harag vagy aggodalom, de bármilyen idegesítő körülmény is okozhatja. Biztos az, hogy izgatott, zavaros érzelmi állapot az idegeket, de a test kémiai folyamatát is veszélyesen érinti. A baj megelőzésére, a szív szakorvosai azt ajánlják a betegnek, hogy amikor valamiféle indokolatlan szomorúság és levertség állapotába kerülnek ( amely a szívroham első jele lehet), legyenek éberek és erősek, és lelkileg is felkészültek annak elhárítására. Sok múlik az akaraton. Dr. Greene azt is nagy bajnak tartja, hogy a betegeknek igen nagy százaléka, a fizikai tünetek (mint a mellkas-fájás) esetében is késlekednek bevenni azokat a legkiválóbb orvosságokat, amelyek a szívroham bekövetkezését megakadályozhatják. Megfigyeléseivel azt is megállapította Dr. Greene, hogy igen sok beteg — aki már biztosan érzi a szívroham bekövetkezését —, viszszautasitja az önsegítő, azonnali beavatkozásnak még a gondolatát is, mert képtelennek tartja magát az önkéntes cselekedetekre. Az önsegítés kedvező kilátásairól nem szabad lemondani a betegnek, nem szabad a bajjal szemben passzíve viselkednie, mert ez a magatartás végzetes lehet, egyéb- Világ—6-7-ik oldal Febr 24 ként pedig szerfelett kétségessé teszi az orvosi kezelés sikerét. fletkor és teljesítőképesség MAGYAR KONYHA: Kivánságrecept: farsangi fánk Hozzávalók 25 darabhoz: 56 deka liszt, 6 tojásságája, 10 deka vaj, 3 deka élesztő, 3 deci tej, 5 deka porcukor, 1 leveses kanál rum, citromhéj, só, zsir vagy olaj a sütéshez. Egy pohár langyos tejjel élesztővel, liszttel, kevés cukorral kovászt készítünk. A tojásságákat a maradék cukorral erősen kikeverjük, hozzáöntjük a rumot és belereszeljük a citromhéjat. Az Ízesített, kikevert tojásból a liszttel, a kovásszal és a megmaradt langyos tejjel középkeménységű tésztát keverünk. Fokozatosan hozzáadjuk a felolvasztott vajat. A tésztát addig verjük, amig leválik az edény faláról. Kevés liszttel beszórjuk, és langyos helyen kelesztjük. Vigyázzunk, nehogy tulkeljen, mert akkor összeesik. Lisztezett deszkára boritjük. Egyforma vastagra lapitgatjuk kézzel. Fánkszuróval kiszaggatjuk. Csak a közepét fogjuk meg két ujjal, különben nem lesz szalagos. Újból kelesztjük. Nem túl forró, de bő zsiradékban kisütjük. Egyszerre keveset tegyünk az edénybe, mert a fánk sülés közben is nő. Ha a zsir forró, a tészta külseje megég, belül viszont nyers marad. Először fedő alatt süssük, majd ha megfordítottuk, fedő nélkül. A zsírból kivéve, csepegtessük le. Frissen, még melegen, porcukorral megszórva, baracklekvárral fogyasszunk. Köztudott, hogy az ember fizikai hanyatlása igen korán megkezdődik. A sportteljesítmények már a 30 év betöltése után csökkennek. Egyes úszók 15 és 16 éves korukban állítanak fel rekordokat. Mi a helyzet azonban a szellemi teljesítőképességgel? Mennyi igazság maradt meg abból a régi állításból, hogy a bölcsesség a korral növekszik? Hogyan vélekedik erről a tudomány? Egy bostani vizsgálat meglepő eredményt hozott: a 30. életév betöltése után jelentősen csökken a szellemi teljesítmény. A szókincs és az általános ismeretek tekintetében nem voltak kirivó különbségek. Sokkal rosszabb eredményt értek el az idősebbek, ha utasítások gyors megértéséről, hasonlóságok, összefüggések fölismeréséről és számítások elvégzéséről volt szó. Egy kutató behatóan foglalkozott a kérdéssel: a különböző foglalkozásúak, főleg a tudósok hány éves korukban nyújtják a legnagyobb teljesítményt? Megállapította, hogy ez a 25 és 35 év között következik be. Szerinte egyes nagy művészek kiemelkedő öregkori alkotásai kivételeknek tekintendők. Bátorságot, " kockázatvállalást, kísérletező kedvet és rugalmasságot igénylő kiugró tudományos teljesítmények általában 26 és 30 év közötti tudósoktól származnak. Az orvosok életük negyedik évtizedében érkeznek el teljesítőképességük tetőpontjához, mig az államférfiak körülbelül hatvanéves korukban alkotnak nagyot, kellő élettapasztalat és bölcsesség birtokában. Fiatalabbak ritkán produkálnak jelentősét ezekben a pozíciókban. A vizsgálat szerint a korai teljesitménycsök kenés oka mindenekelőtt a fizikai adottságokban és a szociális helyzetben keresendő. Jobb anyagi körülmények például kevésbé ösztönöznek nagy teljesítményekre. Az is hozzájárulhat a teljesítmény csökkenéséhez, hogy bizonyos kor elérése után egyesek szemében értelmüket vesztik a nagy erőfeszítések, és inkább élvezni akarják a hátralevő éveket. Lényeges szerepet játszik az is, hogy fiatal korban ki milyen intelligencia birtokában indul neki az életnek. A jó értelmi képességekkel nagyobb tudással rendelkezők teljesítménye bizonyos kor elérésével az átlagos szintre csökkenhet, t a p a s ztalataik, magabiztosságuk és tanulási technikájuk azonban még mindig elegendő ahhoz, hogy eredményesen végezzék munkájukat. Összefüggés fedezhető föl a tanulással töltött évek száma és a felnőttkori teljesítőképesség között. Nagy jelentősége van a korszak befolyásának is. A mai tanulók például az általános iskola elvégzése után sokkal több ismeretanyaggal rendelkeznek, sokkal élénkebben gondolkodnak, mint mondjuk az 1930- ban az elemi iskolából kikerült gyerekek. Ez természetes, hiszen a televízió, az újságok, utazások stb. révén hihetetlen mennyiségű információ jut el hozzájuk. HIRES BŰNÜGYEK Gyilkos a volán mögött (Folyt, a 3. oldalról) szét, azt senki nem tudja megmagyarázni. Az előzetes kihallgatáson a biró másodfokú gyilkossággal vádolta csak, mert szerinte nincsen bizonyíték az előzetes megfontolásra. De a főügyészségnek más volt a véleménye. Igenis bebizonyitottnak látták az előzetes megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságot. Az ügy végül is nem került tárgyalásra, mert október 9-én McMahon jelentkezett a biró előtt kihallgatásra és bűnösnek vallotta magát előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésben. Orvosi vizsgálat megállapította ugyan, hogy ferde szexuális hajlamai voltak 13 éves kora óta, de ez nem jelenti azt, hogy beszámíthatatlan lett volna elmebelileg. November 2-án Henboth Ryder biró halálos ítéletet kért rá. Védője erre azt hozta fel, hogy McMahon azzal a feltétellel vallotta magát bűnösnek, ha nem kap halálos Ítéletet. A biró felháborodottan fejtette ki, hogy a vádlottnak nem lehet joga választásra. Áldozatainak sem adta meg ezt a jogot. Ha ma a két kislány hangját hallhatnák, ők az életüket kérnék. Végül is McMahon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, egy gyilkosság vádjával, ami azt jelenti, hogy minimum 25 évnek kell eltelnie, mig kegyelmet kérhet. A NEMEK TITKA Minden normális ember 23 pár kromoszómával rendelkezik. (A kromoszómák fonalszerű vagy pálcika alakú testecskék, amelyek a sejtmagban találhatók, és az öröklés tényezőit tartalmazzák). Közülünk 22 pár férfiaknál és nőknél azonos. A 23. pár szerkezete a nemtől függ, és “nemi kromoszómáknak” hívják. A nők nemi kromoszómái két egyforma nagyságú X kromoszómából állnak. A férfiaké egy X kromoszómából és egy kisebb Y kromoszómából. A férfiaknál kétféle spermium fejlődik. Az egyik X kromoszómát, a másik Y kromoszómát tartalmaz. A magzat neme attól függ, hogy milyen fajta spermium termékenyíti meg a petesejtet. Minthogy az összes petesejt X kromoszómát tartalmaz, az a spermium, amelyben szintén van X kromoszóma, női magzat fejlődését eredményezi, az a spermium pedig, amely Y kromoszómát hordoz, himnemü magzat fejlődéséhez vezet. Bár a magzat neme a fogamzás pillanatában eldől, a nőnemű és himnemü magzat között anatómiai különbségek jóval később, a terhesség hetedik hetében jelennek meg. Mikroszkóppal végzett tüzetes vizsgálatok tanúsága szerint a him magzat mirigyeiben kétségtelen jelei vannak annak, hogy herévé fejlődnek. A női magzatok nemi mirigyeiben viszont semmiféle jele nem látszik annak, hogy petefészek lesz belőlük. Feltehető, hogy az Y kromoszóma funkciója a himnemü mirigyek korai fejlődésének ösztönzése.
