Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-01 / 44. szám
§. oldal Angliában halottam dönti el, hogy kié a földben talált kincs... Ha az angol régészek és muzeum-igazgatók óhaja valóra válik, a Parlament rövidesen uj törvényben szabályozza azokat a, századok során szórványosan és távolról sem logikusan, de föltétlenül idejét múlt meggondolások alapján hozott régionális rendelkezéseket, amelyek a talált kincsek sorsa felől döntenek. Ezt, szerintük, az teszi indokolttá, sőt sürgőssé, hogy a mai modern mély szántó eljárás és a nagy építkezésekkel kapcsolatos alapozó munkálatok során mind több és több kincs kerül felszínre a föld alól. Kelet-Anglia a római korban a Birodalom magtára volt, ahonnan a kontinensen állomásozó hadseregeiket látták el búzával, a mai Norfolk és Suffolk helyén jómódú városok és birtokok fejlődtek, gazdag polgárokkal és arisztokráciával. Kelta Britannia törzsi székhelyei, Canterbury, Cirencester, Silchester, Leicester Dorchester és Exeter mind kincsekben gazdag települések voltak és a kincsek nagy része máig a földben nyugszik. Mikor a traktor, vagy excavátor régi pénzzel teli ládát, aranyövet, ékszeres kazettát, vagy más értékes antikvitást vet felszínre, megkezdődik a hivatalos eljárás hoszszu procedúrája, kit illet a kincs, a szerencsés megtalálót, a föld tulajdonosát, vagy az államot. És ekkor kezdődik a szokásjog, a körzeti törvé-KARÁCSONYRA SZERETTEINEK VÁMMENTES! EGYEDÜLÁLLÓ AZ EMIGRÁCIÓBAN! TÖRTÉNELMI ALBUM A MAGYAR SZABADSÁGHAC 1848—1849-BEN A LEGNAGYOBBAK ÍRTAK: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Bem József, Görgei Arthur, Gábor Áron, Madách Imre, Deák Ferenc, Liszt Ferenc eredeti írásai és beszédei. Jókai Mór, Rákosi Viktor, Bródi Sándor állították össze a müvet, 900 eredeti bizonyítókkal, (Képek, festmények, rézkarcok, fametszetek) Disz ki ad ás 456 oldalon. Az 1848-49-es magyar szabadságharc legérdekesebb fejezetei és ismeretlen részletei, szem és fültanuk leírásában. KOSSUTH BÚCSÚJA HAZÁJÁTÓL PETŐFI UTOLSÓ ESTÉJÉRŐL AZ ARADI 13 TÁBORNOK KIVÉGZÉSE stb. stb. A magyar történelmünk legszebb lapjai, ifjaknak öregeknek páratlan élvezet, szórakoztatva nevel és tanít, a legszebb ajándék! DISZKIADAS ARA: 20 DOLLAR. Megrendelhető: Favorite Printing & Advertising 51 Yonge St. Toronto, Canada Arbhur Davey suffolki földműves esete. Davey répaeggyelés közben egy tizenkettedik századból való bronzszoborra bukkant, amely Keresztelő Szent Jánost ábrázolta. Davey a kis szobrot a répaföld szélére dobta, majd munka után a gazdához vitte. Az megnézte, vállatvont s azt mondta, neki ugyan nem kell ez a vacak. Erry Davey hazavitte a kis szobrot, kilencéves kislánya megmosta a konyhában. Később megmutatta egy helybeli antik-kereskedőnek, aki azt tanácsolta neki, hogy vigye fel Londonba, a Christie aukció-csarnokba. Ott el is árverezték és Daveynek 31,000 fontsterling ütötte a markát. Ez viszonylag sima ügy volt, de se szeri se száma a tömérdek pernek, amely a föld birtokosa, a megtaláló s a múzeumok között folyik. John Hall 31-éves traktoros egy hajlított aranyból készült női övét talált. A halottkém egy zsűri élén az államot megillető talált kincsnek deklarálta, amely esetben az érték tiz százaléka a megtalálót illeti, a föld tulajdonosát semmi. A birtokos azonban, Leicester grófja, bíróság előtt támadta meg a döntést. Mint mondotta, nem akarja, hogy a szép öv valamilyen muzumban penészedj ék, inkább viselje a felesége ünnepi alkalmakkor. A per két éve folyik, Hall eddig nem látott pénzt, a muzeum nem jutott a kincshez, a grófnénak sem telik egyelőre sok öröme benne, az aranyöv egyelőre a holkhami halottkém irodájáénak páncélszekrényében pihen. Szerencsésebb volt Malcolm Tricker excavátoros, aki Ipswichnél öt egymáshoz kapcsolt hajlított arany-nyakláncot talált, amelyekről megállapították, hogy a vaskorszak alatt kerültek a földbe. Igenám, de elrejtette tulajdonosa, vagy elvesztette? A halottkém és a zsűri úgy döntött, hogy mivel a láncokat tulajdonosa annakidején egymáshoz kapcsolta, nyilván elrejtette s nem veszítette. így tehát az államot illeti. Malcolm Tricker néhányezerfontos jutalomra számított, ehelyett 45-ezer fontsterlinget vett át ünnepélyes fogadás keretébea a British Muezumban. Tricker a pénzzel trópusi halkereskedést nyitott, tönkrement, majd farmot vett Suffolkban, de azzal sem boldogult. Ha csak négyezer fontott kapott volna, nem kezd vállalkozásokba s talán máig megvan a pénze. Balszerencséjéért a halottkémet okolja. Ezért kell az uj törvény. London ,1973, október hó... Halász Monica MALÁJI KÉPESLAP : KUALA LUMPUR VÁROSA MEGCSÖMÖRLÖTT NYUGATTÓL KUALA LUMPUR, Malaysia — “Megpróbáljuk elkerülni a nyugati kultúra rossz aspektusait, hogy 'megszilárdítsuk saját nemzeti kultúránkat” — mondotta minden rosszindulat nélkül egy maláj nyelvű napilap riportere és hangjában a nemzeti öntudatra ébredő népek lelkesedése vibrált. Az úgynevezett “rossz aspektusok” megjelölése nélkül nehéz lenne elképzelni, hogy a riporter, aki egyébként a malaysiai kormány álláspontját képviselte szavaival, mire is célzott tulajdonképpen. Mert hiszen nemcsak rossz, hanem további szavaiból kiszüremlik a lényeg: Az elmúlt évek során modernizálódott a város. Kuala Lumpur, Malaysia fővárosa korszerű felhőkarcolókkal, szállodákkal kiszélesített utakkal, autókkal, vendéglőkkel és szórakozóhelyekkel lett gazdagabb, s ez mind szép és jó. Viszont ezekkel együtt megjelentek itt a civilizáció átkos velejárói is, amelyek között a legfenyegetőbb a légszennyeződés. Kuala egykori angol gyarmat fővárosa, Kula Lumpur, ma már világváros. 1957-ben, Malaya (a későbbi Malaysia) kiválása idején Kuala Lumpurnak mindössze 300,000 lakosa volt ma pedig közel egymillió. A ma 1 milliós ország lakossága elképesztő arányban sokasodik, évi 3 százalékos növekedést mutat a szaporulat — és ez az, ami tulajdonképpen a legkomolyabb problémája Kuala Lumpurnak, a városnak, ahová a nép tömegével tódul, s amelynek csak korlátozott munkalehetőségei vannak. Kérdés azonban, hogy ez szintén a nyugati rossz aspektusoknak tudható be, hiszen a többségükben moszlim vallásu malájok nem sokat törődnek az ésszerű családtervezést ' javasló kormányprogrammal. A kormány sokat költ lakásépítkezésekre, de a lakosság gyors szaporodása következtében nem képes lépést tartani az igényekkel. Azonkívül a maláj lakosság egy része még ma is idgenkedik a felhőkarcsolószerü bérházaktól, jobban érzi magát a földLumpur egykor kristálytiszta levegője ma koromszemcsékkel telitett és az azúrkék ég színét vesztette a smog felhőjétől. A riporter nem vázolta, hogy a kormány talán a riksakulik ismételt foglalkoztatásával kíván majd harcolni a pollució ellen, de tény, hogy Kuala Lumpur problémája semmiben sem különbözik az egykori gyarmatok fővárosainak a gyors fejlődés folytán kiváltott problémáitól. Malaysia ma is “dzsungelország” és ott helyezkedik el a maláj félsziget csücskén. A félszigeten még Thailand és Burma is osztozkodnak. De az szintes házakban, s hasonlóképpen a kínai származású népréteg is, amelynek üzleti foglalkozása is megkívánja a vevők által könnyen hozzáférhető földszinti lakást. Ez már inkább utal arra, hogy a nyugati sajátosságot képviselő magasépitkezés helyett nagyobb keletje lenne a hagyományos építkezési stílusnak Kuala Lumpurban. Ez azonban nem fizetődik ki, s alaposan megnyujtaná a főváros területét. így a lakosság a modern bérkaszárnyák he lyett inkább vállalta a külvá rosi nyomornegyedeket, csak hogy a “földszinten” marad hasson. nyék, az idejétmúlt és olykor groteszk döntések konfliktusa. Ha a pénzesláda aranyból, vagy ezüstből vert érméket tartalmaz, akkor a máig érvényben lévő nyolcszázéves törvény szerint az államkincstárat illeti, mivel aki pénzt vont ki a forgalomból és azt szándékosan elrejtette, már eredetileg a nemzet- vagyont dézsmálta meg. De ... és itt jön a nagy “DE”, ha bizonyítható, hogy a kincseládát nem rejtették el, de más utonmódon került a föld alá, akkor elvesztettnek tekintendő és vagy a megtalálót illeti, vagy a föld gazdáját. De mikor — kit? Ha a talált pénz nem aranyból készült, de bronzbői, vagy ólomból, akkor az államot nem érdekli, a megtalálóé lehet, vagy a föld birtokosáé. Ami azért nem logikus, mert az ősi pénz értéke ma már nem attól függ, hogy milyen fémből készült, de antikvitásától. Az is meglepő, hogy ki dönt a talált kincsek odaítélésében. A körzeti halottkém. Régészetről kevés fogalmuk van ugyan a halottkémeknek, de csaknem mindegy, a feladat amugyis meglodhatatlan: ki tudja eldönteni ma, hogy a kétezer évvel ezelőtt a földbe került kincset gazdája elásta, vagy pedig elveszítette? A zavaros intézkedések jónéhány embert gazdaggá tettek, múzeumokat pedig megfosztottak históriailag fontos leletektől. Ilyen volt legutóbb
