Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-01 / 44. szám

§. oldal Angliában halottam dönti el, hogy kié a földben talált kincs... Ha az angol régészek és muzeum-igazgatók óhaja va­lóra válik, a Parlament rövi­desen uj törvényben szabá­lyozza azokat a, századok so­rán szórványosan és távolról sem logikusan, de föltétlenül idejét múlt meggondolások alapján hozott régionális ren­delkezéseket, amelyek a talált kincsek sorsa felől döntenek. Ezt, szerintük, az teszi indo­kolttá, sőt sürgőssé, hogy a mai modern mély szántó eljá­rás és a nagy építkezésekkel kapcsolatos alapozó munkála­tok során mind több és több kincs kerül felszínre a föld alól. Kelet-Anglia a római korban a Birodalom magtára volt, ahonnan a kontinensen állomásozó hadseregeiket lát­ták el búzával, a mai Norfolk és Suffolk helyén jómódú vá­rosok és birtokok fejlődtek, gazdag polgárokkal és arisz­tokráciával. Kelta Britannia törzsi szék­helyei, Canterbury, Cirences­ter, Silchester, Leicester Dor­chester és Exeter mind kin­csekben gazdag települések voltak és a kincsek nagy ré­sze máig a földben nyugszik. Mikor a traktor, vagy exca­­vátor régi pénzzel teli ládát, aranyövet, ékszeres kazettát, vagy más értékes antikvi­tást vet felszínre, megkezdő­dik a hivatalos eljárás hosz­­szu procedúrája, kit illet a kincs, a szerencsés megtalá­lót, a föld tulajdonosát, vagy az államot. És ekkor kezdődik a szokásjog, a körzeti törvé-KARÁCSONYRA SZERETTEINEK VÁMMENTES! EGYEDÜLÁLLÓ AZ EMIGRÁCIÓBAN! TÖRTÉNELMI ALBUM A MAGYAR SZABADSÁGHAC 1848—1849-BEN A LEGNAGYOBBAK ÍRTAK: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Bem József, Görgei Arthur, Gábor Áron, Madách Imre, Deák Ferenc, Liszt Ferenc eredeti írásai és beszédei. Jókai Mór, Rákosi Viktor, Bródi Sándor állították össze a müvet, 900 eredeti bizonyítókkal, (Képek, festmé­nyek, rézkarcok, fametszetek) Disz ki ad ás 456 oldalon. Az 1848-49-es magyar szabadságharc legérdekesebb fejezetei és ismeretlen részletei, szem és fültanuk leírásában. KOSSUTH BÚCSÚJA HAZÁJÁTÓL PETŐFI UTOLSÓ ESTÉJÉRŐL AZ ARADI 13 TÁBORNOK KIVÉGZÉSE stb. stb. A magyar történelmünk legszebb lapjai, ifjaknak öregeknek páratlan élvezet, szórakoztatva nevel és tanít, a legszebb ajándék! DISZKIADAS ARA: 20 DOLLAR. Megrendelhető: Favorite Printing & Advertising 51 Yonge St. Toronto, Canada Arbhur Davey suffolki föld­műves esete. Davey répa­­eggyelés közben egy tizenket­tedik századból való bronz­szoborra bukkant, amely Ke­resztelő Szent Jánost ábrázol­ta. Davey a kis szobrot a ré­paföld szélére dobta, majd munka után a gazdához vitte. Az megnézte, vállatvont s azt mondta, neki ugyan nem kell ez a vacak. Erry Davey haza­vitte a kis szobrot, kilenc­éves kislánya megmosta a konyhában. Később megmu­tatta egy helybeli antik-ke­reskedőnek, aki azt tanácsolta neki, hogy vigye fel London­ba, a Christie aukció-csar­nokba. Ott el is árverezték és Daveynek 31,000 fontsterling ütötte a markát. Ez viszonylag sima ügy volt, de se szeri se száma a tömérdek pernek, amely a föld birtokosa, a megtaláló s a múzeumok között folyik. John Hall 31-éves traktoros egy hajlított aranyból készült női övét talált. A halottkém egy zsűri élén az államot meg­illető talált kincsnek dekla­rálta, amely esetben az ér­ték tiz százaléka a megtalálót illeti, a föld tulajdonosát semmi. A birtokos azonban, Leicester grófja, bíróság előtt támadta meg a döntést. Mint mondotta, nem akarja, hogy a szép öv valamilyen muzum­­ban penészedj ék, inkább vi­selje a felesége ünnepi alkal­makkor. A per két éve fo­lyik, Hall eddig nem látott pénzt, a muzeum nem jutott a kincshez, a grófnénak sem telik egyelőre sok öröme ben­ne, az aranyöv egyelőre a holkhami halottkém irodájá­énak páncélszekrényében pi­hen. Szerencsésebb volt Mal­colm Tricker excavátoros, aki Ipswichnél öt egymáshoz kap­csolt hajlított arany-nyaklán­cot talált, amelyekről megálla­pították, hogy a vaskorszak alatt kerültek a földbe. Igen­­ám, de elrejtette tulajdonosa, vagy elvesztette? A halott­kém és a zsűri úgy döntött, hogy mivel a láncokat tulaj­donosa annakidején egymás­hoz kapcsolta, nyilván elrej­tette s nem veszítette. így te­hát az államot illeti. Malcolm Tricker néhányezerfontos ju­talomra számított, ehelyett 45-ezer fontsterlinget vett át ünnepélyes fogadás kereté­­bea a British Muezumban. Tricker a pénzzel trópusi hal­kereskedést nyitott, tönkre­ment, majd farmot vett Suf­­folkban, de azzal sem boldo­gult. Ha csak négyezer fon­tott kapott volna, nem kezd vállalkozásokba s talán máig megvan a pénze. Balszeren­cséjéért a halottkémet okol­ja. Ezért kell az uj törvény. London ,1973, október hó... Halász Monica MALÁJI KÉPESLAP : KUALA LUMPUR VÁROSA MEGCSÖMÖRLÖTT NYUGATTÓL KUALA LUMPUR, Malay­sia — “Megpróbáljuk elke­rülni a nyugati kultúra rossz aspektusait, hogy 'meg­szilárdítsuk saját nemzeti kultúránkat” — mondotta minden rosszindulat nélkül egy maláj nyelvű napilap ri­portere és hangjában a nem­zeti öntudatra ébredő népek lelkesedése vibrált. Az úgynevezett “rossz as­pektusok” megjelölése nélkül nehéz lenne elképzelni, hogy a riporter, aki egyébként a malaysiai kormány álláspont­ját képviselte szavaival, mi­re is célzott tulajdonképpen. Mert hiszen nemcsak rossz, hanem további szavaiból ki­­szüremlik a lényeg: Az elmúlt évek során modernizálódott a város. Kuala Lumpur, Malay­sia fővárosa korszerű felhő­karcolókkal, szállodákkal ki­szélesített utakkal, autókkal, vendéglőkkel és szórakozóhe­lyekkel lett gazdagabb, s ez mind szép és jó. Viszont ezek­kel együtt megjelentek itt a civilizáció átkos velejárói is, amelyek között a legfenyege­tőbb a légszennyeződés. Kuala egykori angol gyarmat fővá­rosa, Kula Lumpur, ma már világváros. 1957-ben, Malaya (a későbbi Malaysia) kiválása idején Kuala Lumpurnak mindössze 300,000 lakosa volt ma pedig közel egymillió. A ma 1 milliós ország lakossága elképesztő arányban sokaso­dik, évi 3 százalékos növeke­dést mutat a szaporulat — és ez az, ami tulajdonképpen a legkomolyabb problémája Kuala Lumpurnak, a város­nak, ahová a nép tömegével tódul, s amelynek csak korlá­tozott munkalehetőségei van­nak. Kérdés azonban, hogy ez szintén a nyugati rossz as­pektusoknak tudható be, hi­szen a többségükben moszlim vallásu malájok nem sokat törődnek az ésszerű család­­tervezést ' javasló kormány­­programmal. A kormány sokat költ la­kásépítkezésekre, de a lakos­ság gyors szaporodása követ­keztében nem képes lépést tartani az igényekkel. Azonkí­vül a maláj lakosság egy ré­sze még ma is idgenkedik a felhőkarcsolószerü bérházak­tól, jobban érzi magát a föld­Lumpur egykor kristálytisz­ta levegője ma koromszem­csékkel telitett és az azúrkék ég színét vesztette a smog felhőjétől. A riporter nem vá­zolta, hogy a kormány talán a riksakulik ismételt foglal­koztatásával kíván majd har­colni a pollució ellen, de tény, hogy Kuala Lumpur problé­mája semmiben sem külön­bözik az egykori gyarmatok fővárosainak a gyors fejlő­dés folytán kiváltott problé­máitól. Malaysia ma is “dzsungel­ország” és ott helyezkedik el a maláj félsziget csücskén. A félszigeten még Thailand és Burma is osztozkodnak. De az szintes házakban, s hasonló­képpen a kínai származású népréteg is, amelynek üzleti foglalkozása is megkívánja a vevők által könnyen hozzáfér­hető földszinti lakást. Ez már inkább utal arra, hogy a nyu­gati sajátosságot képviselő magasépitkezés helyett na­gyobb keletje lenne a hagyo­mányos építkezési stílusnak Kuala Lumpurban. Ez azon­ban nem fizetődik ki, s alapo­san megnyujtaná a főváros területét. így a lakosság a modern bérkaszárnyák he lyett inkább vállalta a külvá rosi nyomornegyedeket, csak hogy a “földszinten” marad hasson. nyék, az idejétmúlt és olykor groteszk döntések konfliktu­sa. Ha a pénzesláda aranyból, vagy ezüstből vert érméket tartalmaz, akkor a máig ér­vényben lévő nyolcszázéves törvény szerint az államkincs­tárat illeti, mivel aki pénzt vont ki a forgalomból és azt szándékosan elrejtette, már eredetileg a nemzet- vagyont dézsmálta meg. De ... és itt jön a nagy “DE”, ha bizo­nyítható, hogy a kincseládát nem rejtették el, de más uton­­módon került a föld alá, ak­kor elvesztettnek tekintendő és vagy a megtalálót illeti, vagy a föld gazdáját. De mi­kor — kit? Ha a talált pénz nem aranyból készült, de bronzbői, vagy ólomból, ak­kor az államot nem érdekli, a megtalálóé lehet, vagy a föld birtokosáé. Ami azért nem logikus, mert az ősi pénz ér­téke ma már nem attól függ, hogy milyen fémből készült, de antikvitásától. Az is meg­lepő, hogy ki dönt a talált kincsek odaítélésében. A kör­zeti halottkém. Régészetről kevés fogalmuk van ugyan a halottkémeknek, de csaknem mindegy, a feladat amugyis meglodhatatlan: ki tudja el­dönteni ma, hogy a kétezer évvel ezelőtt a földbe került kincset gazdája elásta, vagy pedig elveszítette? A zavaros intézkedések jó­­néhány embert gazdaggá tet­tek, múzeumokat pedig meg­fosztottak históriailag fontos leletektől. Ilyen volt legutóbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom