Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-22 / 47. szám

16. oldal MAGYAR VIDÉK BARANGOLAS SÁRVÁRON A Kisalföld csücskében, a Rába és a Gyöngyös szögle­tében épült a honfoglaló ősök Ják nemzetsége részére Sár­vár. Nyolc-tiz méter magas sáncot raktak földből, azt ge- i indákkal és vesszőfonattal megerősítették, a kitermelt föld helyén pedig beeresztet­ték a Gyöngyöst. Századokig niszolgált az ilyen sár- vagy földvár, — később favár, még később kővár lett belőle. — Ahogy az igények nőttek. A Kanizsai uraknak a 15- 16. században már uj kőpalo­tájuk volt Sárváron. Ezt a hatalmas birtokot, az ország egész nyugati vidékét egy ti­zenkét éves kislány örökölte, akit rögtön el is jegyzett Ná­­dasdy Tamás 37 éves, müveit, világot látott diplomata, s mi­re három év múlva megvolt a lakodalom, már a horvát bán, országbíró, később főka­pitány, végül nádor. Rengete­get utazott és akármilyen kedves ember volt, elragadó magyar leveleket Írogatott az ő szerelmes Orsikájának. Három fiuk született, de c-sak a harmadik nőtt fel, akit Orsika 35 éves korában szült. Regényíró dolga volna azon spekulálni, miért lett ebből a fiúból olyan óriási termetű, féktelen erejű és akarata ‘fe­kete bég’, akitől még a török szultán is rettegett. És ennek a mérhetetlenül gazdag, fék­telen katonának, Báthory Er­zsébet volt a felesége, az a szerencsétlen, vérengző őrült. Vagy ki tudja, őrült volt-e. avagy csak ráfogták? S ha a Lcszcrkányságot, vámpírságot ráfogták, volt mitől megőrül-ERDÉLYI RIPORT UJ MAGYAR SZÍNHÁZ Marosvásárhely, 1973, november hó . . . Most avatták Marosvásárhely új színházát. Az építésekor elbontottak egy régi egyházi épületet, de ezen a most nyílt téren Marosvásárhely amúgy is nagyszabású és egységes stílusú főtere olyan új bemélyített sarkot kapott, amely a tér szépéségét még csak növeli, amúgy pedig a korszerű építészet eszközeivel a modern életet fejleszti. A színház mellett épül egy áruház, egy nagy gyermekáruház, két nagy, húszemeletes toronylakóház és egy korszerű nagy­szálló. Érdekes az, hogy Marosvásárhelyt az eddigi két „tör­ténelmi” .szálloda, a Transilvania és a Hargita is a főtéren van, sőt itt épült, éppen a tér ellentétes sarkán, az új Grand Hotel is. Maga a színház egyképpen fogja szolgálni a román és a magyar színjátszást. Ismeretes, hogy a magyar nyelvű színjátszásnak Marosvásárhelyt van a főiskolája is, ennek van kamaraszínháza, most ezzel az új színházzal a magyar színjátszás lehetőségei kiterjednek. Az új színház negyven­­millió lejbe került, öt évig építették. A színpad 13-szor 13 méteres, Közép-Európa legnagyobbjai közé tartozik. Nem­zetközi kooperációval rendezték be: a világítóberendezést magyar vállalatok, a tűzoltó berendezést angol cég, a ref­lektorokat osztrák firma szállította. A színpad zsinórpad­lása 16 méter magas és 42 húzóval működik. A nézőteret meleg, vörös színű fotelekkel rendezték be, 594 ülőhelye van. A színház egész személyzete 198 fő. A hetven színész­ből 42 magyar. s x Az előcsarnok rendkívül szellemes megoldással esztéti­kus látványt nyújt és modern összképével, feljáróival, üveggömb világításaival és fotelgarnituráival, ezek elhelye­zésével, s nem utolsó sorban szobraival, meglepi azokat, akik a hagyományos színházépítés sablonjaihoz szoktak. Érdemes megemlíteni, hogy a díszítésben domináló famun­kákat és lámpaberendezéseket kolozsvári; tordai, maros­vásárhelyi vállalatok készítették. Az uj marosvásárhelyi színház nie az özvegynek. Vajon mit szólt, előbb bűneihez, később várfogságban viselt szenvedé­séhez három gyermeke? Egyik lányát Zrínyi Mik­lós, másikat Drugeth György vette feleségül. Pál fiának fia volt az a Nádasdy Ferenc, akit mérhetetlen vagyonáért magyar krőzusnak neveztek. Tizenegy gyermekéből csupa főurat, főpapot, nagyasszonyt nevelt. Nagy szerző lehetett, jó gazda volt, aki terményeit és állatait Itáliában adta el csodálatos műkincsekért, öt­vösmunkákért, textíliákért. Azonban oly nehéz időkben két tűz között a felszínen ma­radni még ilyen hatalmas ur­nák sem lehetett könnyű. Előbb tiltakozott és elárul­ta összeesküvő rokonait, Zrí­nyit, Frangepánt, Wesselé­nyit — Utóbb mégis lefejez­ték velük együtt a bécsi vár udvarában. Négymillióra be­csülték a vagyont, melyet el­koboztak tőle. Az ő vára ma Sárvár szép kastélya, melyre az utóbbi években mér ráköltöttek ti­zenhat milliót. Ez a zömök, sebesült vár, szép lovagter­mével együtt sem világcsoda, szépsége abban rejlik, hogy Sárvár minden lakója szemé­lyesen ismeri a régmúlttól máig és holnapig minden gondját, dicsőségét, legendá­ját, adomáját. Mindenki tudja, hogy Ná­dasdy Tamás iskolát épített Sylveszter János tanító ur rá­beszélésére, sőt nyomdára is áldozott neki, amelyben éppen ötszáz éve kinyomtatták az első magyar nyelvtankönyvet. Tudják, hogy a növénytani kutatóintézet botanikus kert­jét a “fekete bég” oktatása közben ültette Bej the István. Zuhogó, dühös esőben bo­lyongtam Sárváron, de még sohasem éreztem ennyire, mi­lyen keveset számit a perc kél - lemetlensége. Az egész fontos és Sárvár ritka egységes egész. Van tizenháromezer lako­sa. Ha leszámítja az iskolád gyermekeket, a többiek fele nagyipari munkás. Van há­rem nagyüzeme, egy nagy ál­lami gazdasága, egy téesze és tizenöt kisipari szövetkezete. A Baromfifeldolgozó Vállalat egyszerű toj áskereskedésböl nőtt ki és most óránként 10 ezer csirkét utaztat forrázó kádakon, tollazó-, belezőgépe­ken és kezeken át a csomago-, lóig, ahonnan aztán továbbha­lad az alagutakon, negyven­­fokos fagyben hét-nyolc óra hosszat. Rend van, csend, tisztaság a csempével kirakott termek­ben. Itt semmi nem szemét mert minden hulladék, vér, bél, tüdő és toll — megy az állati termékeket feldolgozó üzembe. Ki eszi meg a temérdek csirkét? — Az értékesítés három, irányú: 1. Vas-Veszprém-Zala megye. 2. Besegitünk Buda­pestnek. 3. Export — Auszt­rália kivételével — minden földrész rengeteg országába. Egy óra múlva uj szakmát tanulok a cukorgyárban. Itt sincs levenduláidat. A gyár falunyi udvarára évente 20,- 000 vagon cukorrépát Önte­nek. Naponta mondják, átlag 220 vagont. Szeptember 15-én kezdő­dik a szezon a Békés megyei­ek augusztusban szedett ré­pájával. Itt a mi vidékünkön október előtt senki sem bánt­ja a répát, mert tudja, hogy a vénasszonyok nyarán csó­kolja belé a nap az édességet. De kevés a cukorgyár — csak tizenegy van Magyarorszá­gon és segítenünk kell egy­máson. Hanem a korán sze­dett répa romlik, rothad, fe­­ketedik, rengeteg többlet­­munkát ad, amig cukor lesz belőle. — És más újdonság? — Van egy óriási, ki nem használt kincsünk: olajat ke­resve fúrtak 2000 méter mélységbe és sűrű fehér, 85 fokos sós vizet találtak. Bő­ven ömlik a nagyszerű gyógy­víz, de egyelőre csak úgy, vi­­lágcsufjára. Egyelőre lajttal hordják a kórházba, ahol si­kerrel fürdetik, gyógyítják benne a betegeket. Már meg­történt a gyógyvízzé minősí­tése, már bejárta a hire a vi­lágot és megállapították: Eu­rópában nincsen párja. Zuhogó esőben megnéztem ezt a csodát. Árkon-sáron, kö­veken ugrálva mentünk be egy fehéren habzó mezőre, ahol csőből prüszköl, rövid megszakításokkal, a gőzölgő sós viz. Kórházat, szanatóri­umot álmodunk erre a bána­tos mezőre . . . Tiszta szívből kívánom, hogy teljesüljön, kedves Sár­vár! Móricz Virág HORDÓKBAN VAN MÁR AZ UJB0R TIHANY—A Balaton észa­ki partján befejeződött a szü­ret. A Balatoni Állami Gaz­daság tihanyi szőlőskertjében az utóbbi hetekben csaknem négyszázan szüreteltek. Az 50 hektáros táblán átlag átlag 130-140 mázsa termett. Igaz, sok munka is volt vele, hiszen nyolcszor permeteztek, de megóvták a fiatal cabernet­­tőkék termését minden gom­babetegségtől. Hudák József pincemester örömmel vizsgálta a 8 évvel ezelőtt telepitett tábláról sze­dett szőlő mustját. — Nemcsak bő termést, de kitűnő cukorfokot is adott. Ritkaság, hogy vörös bornak való must, s ráadásul ekkora termés 19 fokos legyen. Az ideihez hasonló gazdag termés két évvel ezelőrt volt ezeken a táblákon. A ca­bernet akkor már olyan kü­lönlegesen finom mustot adott, hogy a borvilágverseny -zsűrijének elnöke is meglepő­dött. Az ő véleménye szerint a vulkanikus talajnak és a vi­dék egyedi klímájának kö­szönhető a tihanyi cabernet sajátos zamatja. A bordókban már 4000 hektó vörös bor érik. Itt tud­juk meg, hogy a vörös bor mustja csak később szinező­­dik meg, mert a festékanyag a bogyók héjában van és a mustot a szőlőhéjon kell er­jeszteni. Ezt az uj bort az idén még csak az állami pincegazdaság palackozza, jövőre azonban már az állami gazdaság uj borkombinátjában kerül üve­gekbe. A 71 millió forintért épült badacsonyörsi bQrkombinált próbaüzeme már megkezdő­dött és naponta másfél ezer mázsa szőlőt préseltek ki a nagyteljesítményű automata gépsorok. A pincemester a tervekről a következőket mondja: — Most már megduplázhat­juk a szőlőterületet is és ha minden jól megy, négy év múlva 100 hektárról szüretel­jük a cabernetet. ÓHAZAI KRÓNIKA 75 éves korában szívinfark­tus következtében elhunyt Fodor József Kossuth-dijas költő és publicista, a Magyar írók Szövetsége költői szak­osztályának elnöke, az Orszá­gos Béketanács tagja. • Bef ej ezték E sztergomba n Magyarország egyik legrégibb' vasútállomásának korszerű­sítését. Mintegy kilencmillió forintos beruházással feluji­­tották az állomásépületet és modern szovjet biztositóbe­­:endezést szereltek fel. Több vágánypárt építettek és mint­egy 1200 méter hosszan úgy­nevezett/ “ragasztón” síne­ket fektettek le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom