Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-26 / 30. szám

4. oldal UTIZEGYZETEK: LONDON! SÉTA - BELÉPŐDÍJAK NÉLKÜL LONDON — Ha szeret utáni és megnézni az utba­­ejtett városok nevezetessé­geit, menjen Londonba. Az in­fláció, pénzleértékelés és ma­gas adók világában kellemes meglepetésként hat, hogy London leglátványosabb neve­zetességeit beléptidij nélkül lehet megtekinteni. Április­ban Londonban jártunk, két hetet töltöttünk Anglia fővá­rosában és meglepve, örömmel fedeztük fel a nevezetességek végtelen sorsát, hová belépti­dij nélkül mehettünk. Itt van mindjárt elsőnek a Victoria and Albert muzeum. Több mint hat mérföldön át csupa látványosság, a múlt legszebb darabjai. Sok régi udvarházat, kastélyt megsem­misítettek a haladás nevében, de szerencsére sok gyönyörű régi szobát, bútort sikerült megmenteni s most itt látha­tók ingyen és bérmentve. (Csak persze előbb Londonba kell utazni értük.) A West­­moreland-i Sizerg kastélyból egy teljes szobaberendezés 1582-ből, teljes ügyvédi iroda 1688-ból a Clifford Inn-ből, és a ragyogó arany és fehér szoba, amit Norfolk hercegé­nek lerombolt London-i házá­ból mentettek át. Két hatal­mas, nem mindennapi ágyban is gyönyörködhet a látogató. Earl of Melville 1600-ból való négy oszlopos, mennyezetig érő ágya, fehér bársony és brokát takaróval borítva, és egy 1580-ból való masszív ágy, mely elég széles 8 em­ber számára is, Shakespeare is emliti a Twelfth Night-ben. Aki valaha aludt ebben az ágyban, belevéste név jelét, az első bevésés 1653-ból való. Minden megtalálható ebben a múzeumban középkori kapu­­cimerektől korabeli öltözete­ken át a legértékesebb régi porcelánokig, antik bútorok, szőnyegek, kézimunkák vég­telen gazdagsága. A British Museum: — min­denfelől, a világ minden tá­járól sereglenek ide az em­berek, hogy megcsodálják szintén a világ minden tájáról itt összehalmozott értékeket. Earl of Elgin hozott márvány­­szobrokat a görög Akropolis­­ról, itt van az 1215-ben ki­adott Magna Carta, melynek kiadására a bárók kényszeri­­tették János királyt. Több egyiptomi múmiát, egyiptomi koporsót látni itt, mint magába Egyiptomban. S bár megcsodáltuk a Roset­­ta-követ, melynek segítségé­vel megoldották a fáraók hieroglifáit, mégis úgy érez­tük, nem itt lenne a helye, hanem a Nílus partján, ahon­­non elhozták. Háborús muzeum: ez az a hely, ahol apa és fia szívesen eljárkálnak órákhosszat, mig a mama a bevásárlást intézi. Van itt minden, ami össze­köttetésben áll a brit katonai hatalommal. Lawrence of Ara­bia fegyvereitől a második világháború legmodernebb halálgépjein át az azóta fel­talált még modernebb fegyve­­dekig. Mikor mi néztük vé­gig, megfigyeltük,hogy min­den nemű és korú látogató ha­tártalanul élvezte a múzeum­ba helyezett fegyvereket és valószínűleg egyetértettek ama vágyunkkal, hogy bár minden fegyvert már csak múzeumban lehetne látni. Aztán ott van a felfedezé­sek múzeuma, Scott kapitány hajója, mellyel 3 évig utaz­gatott az Antarktiszon, 1901 és 1904 között, skót relikviák és Viktória királynő felfede­ző útra indított hajói. S a múzeumok közé beékel­ve ott a hatalmas Harrod áru­ház, ahol Erzsébet királyné is végzi karácsonyi bevásár­lásait. Még akkor is érdemes végigmenni ezen az üzletbi­rodalmon, ha nem veszünk semmit. Lord Iveagh 1927-ben ado­mányozta hatalmas, 17-ik szá­zadból való kastélyát és bir­tokát a nemzetnek. Az ele­gánsan berendezett hatalmas szobákból szép kilátás nyilik a parkra és a tóra, ahol kerti hangversenyeket tartanak. Az értékes antik bútorokkal be­rendezett kastélyban Van Dyck, Gaisborough, Remb­randt és Vermeer képeit lát­hatjuk, sőt még teázó is van a legfinomabb teával. A Westminster Abbey egyi­ke London történelmi neve­zetességű templomainak. III. Henriket itt koronázták meg 1245-ben és azóta sok angol király koronázásának voltak tanúi az ősi falak. A parlamenttel szemben áll az Ékszer Torony, melyet ke­vesen ismernek és amely az 1365-ben épült Westminster palotának egy épen fennma­radt - része. A parlamentet magát is meg lehet nézni, mind a lordok házát, mind pe­dig a képviselőházat. Vala­hogyan úgy éreztük magun­kat, mintha részesei lennénk egy Charles Laughton film előkészületeinek. Az őrségváltás még min­dig London egyik leglátványo­sabb attrakciója. Naponta van őrségváltás és nem is egy, de több helyén Londonnak. Legismertebb persze a Buck­ingham palota előtti őrség­váltás délelőtt fél 12-kor. Ér­demes megnézni sok történel­mi emlékű házat is, mint a 15-ik századból való Eltham Royal Palace-t, Erzsébet ki­rálynő korából az Eastbury Manor House-t, a Rotsehildok Regency házát, mely a hely történelmi múzeumát is ma­gában foglalja, az 1610-ből való Prince Henry szobákat a Fleet Streeten, mely Lon­don legrégibb családi háza. Meglepetés meglepetés után: ez London. Ott van a Tudományok múzeuma a kép­csarnokok Hogarth, Reynolds, Constable, Sargent, Whistler, Rubens, Tintoretto, Tizian és sok más világhírű festő fel­mérhetetlen értékű képeivel. London piacai ^külön látvá­­. nyosságok. A Covent Garden a szivárvány minden színében pompás virágerdőivel, mo­solygó, magukat kínáló, illa­tos gyümölcseivel, Billings­gate halihegyekkel és Smieth­­field, a világ legnagyobb hús­piaca. Most már megértjük, mi­ért térnek vissza újra és újra azok, akik már látták Lon­dont, hogy ismét végigélvez­zék a sok látványosságot, a régi Anglia és a modern kor keveredésének egymás: mel­lett megférő és egymást ki­egészítő harmóniáját. Jim Higgins Újabb szovjet támadás egy tudós ellen Díszfelvonulás az angol Parlament megnyitásán MOSZKVA . — A Tassz szovjet hírügynökség táma­dást intézett Andrei D. Sak­harov, neves orosz tudós és polgárjogi harcos ellen, ami­ért Sakharov állítólag becsmé­relte a szovjet életstílust egy, a svéd televíziónak adott, in­terjújában: Ez a cikk jelzi a kezdetét annak a jelenleg folyó hiva­talos kormánypropagandának, amely a szovjet szisztéma egyik legszókimondóbb kriti­kusa ellen irányul. Sakharov a svédeknek adott interjúban felszólította a Szovjetuniót ,hogy szüntesse be az egypárti uralmat, amely kiváltságokat biztosit egye­seknek és hátrányt mások­nak. A szovjet tudós hang­súlyozta, hogy az államilag ellenőrzött gazdasági életből hiányzik a kezdeményezés és az ideológiai rugalmatlanság pedig elszürkitette a kulturá­lis életet. A Tassz cikk élesen tá­madta Sakharovot, amiért úgymond olyan dolgokban mond véleményt, amikben tel­jesen tudatlan és meghajol a kapitalista rendszer előtt. Amióta a Szovjetunióban le­verték az egykor igen élénk diszidens mozgalmat, valószí­nűleg Sakharov lett a Szov­jetunió legaktívabb polgár­jogi harcosa. Az orosz fizi­kus gyakran tesz kijelentése­ket nyugati lapok képviselői előtt, igy pl. ő volt az, aki felszólalt az orosz elmegyógy­intézetekben uralkodó állapo­tok miatt. Jóllehet eddig a szovjet hatóságok csak kesz­tyűs kézzel mertek bánni Sak­­barovval hiszen a Szovjet Tu­dományos Akadémia tisztelt tagja volt, most egyre erőseb­ben kritizálják liberális szó­­kimondósága miatt. A Tassz cikk kommunista hírmagya­rázója pl. igy válaszol Andrei Sakharov egyik, a közelmúlt­ban elhangzott, kritikájára, amelyben hiányolja, hogy az orosz polgárok nem utazhat­nak szabadon a világban s igy mintegy izolációba kény­szeri tette őket a szovjet kor­mány: 5 millió külföldi állam­polgár látogatott az elmúlt 3 évben a Szovjetunióba és “majdnem ugyanennyi szov­jet polgár utazott külföld­re.” Arról nem szól Yuri Kor­nilov, a cikk írója, hogy a Szovjetunióiba látogató turis­ták csak egy szigorúan betar­tandó útvonalat követhetnek és a “külföldre” azaz több­nyire csak szocialista orszá­gokba látogatható szovjet pol­gárok csoportokban és kime­rítő hűség-vizsgálatok után hagyhatják el a Szovjetuniót. Kornilov ugyancsak nem tesz említést arról, hogy mennyi az a “majdnem ugyanennyi” szovjet polgár, amit az 5 millió Szovjetunió­ba látogató külföldi turista számával hoz párhuzamba. A bátor orosz fizikust először múlt év márciusában hallgatta ki a titkos rendőr­ség, majd májusban levél ér­kezett Sakharov lakására, melyben egy állítólagos szov­jet diszidens a börtönből azt irta neki, hogy kijelentéseit a nyugati pro pagandagépezet használta fel. A következő lé­pés most már csak az lenne, ha Sakharovot magát szovjet­ellenes propagandával vádol­nák. Ez a vád a Szovjetunió­ban nagyon súlyos bűn és többévi börtönbüntetéssel és kényszermunkával sújt­ható. ERKÖLCSTELEN SZÁRAZSÁG A Nigériában hónapok óta tartó szárazság az erkölcste­lenség isteni büntetése — ál­lítják magas rangú nigériai muzulmán méltóságok. A muzulmán méltóságok szerint eső csak akkor esik, ha az emberek már kellőkép­pen megbünhődtek és a 13 éves idősebb hajadonck vagy férjhez mentek, vagy elhagyták az országot. Néhány nigériai lakos ko­molyan vette urai figyelmez­tetését és botokkal, vasrudak­­kal máris megkezdte az “er­kölcstelenek” megbüntetését — miként az elrendeltetett. Először a prostituáltakat illetve az annak vélt szemé­jeket náspángolták el, majd minden nőt, aki csak utjukba került. A hatóságok 92 “Is­­tenhivőt” tartóztattak le, a mentők temérdek embert szállítottak kórházba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom