Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-20 / 51. szám
IS. oldal Karácsony virága Irta: CSEJTEY BÉLA Mexikó lankái tele voltak száradó bokrokkal. A kis helyiség házai messzire féhérlettek a bozótak között. A picike templom pedig ott állt a sziklás hegy tövében, melynek tornyában ünnepélyesen csilingel. tek a harangok. Karácsony délumm tánja volt. A kis faluban min- IlfKvImi denki lázasan készülődött a templomba és igyekezett valami ajándékot vinni a kis betlehemi jászoly elé. CSEJTEY BÉLA Azonban Jósénak nem volt semmije, de még édes szüleinek sem. mert nagyon szegények voltak. Kiment tehát nagy busán a sziklás vadonba, hogy legalább valami szép virágot szedjen és azt vigye ajándékul a kis Jézusnak. De nem talált semmi virágot sem. Letört két kis ágat egyik bozótról és kabátkája alá rejtette. Közben azt mondogatta: “Ezt Jézuskának adom, amazt meg Máriának, mert szivemen kivül másom nincsen!” . . . Azután amint a templom felé igyekezett, látta hogy a többiek mindegyike visz valami ajándékot. Szive megtelt szomorúsággal. A templom előcsarnokában meghúzódott a szenteltviztartó körül és csak mikor már az első karácsonyi misének vége volt és mindenki elment haza, csak akkor merészkedett lassan előre a kis jászolyhoz . . . Szeme tele volt könnyel amint a jászoly szépen faragott szobrocskáit nézegette. Összekulcsolta kis kezét és csak szivében társalkodott az égieket jelképező szobrocskákkal. A szelíd Kisded arc, az imádkozó Mária és az Őrködő József tekintete mélyen szivébe vésődött. Úgy érezte, hogy ő is az imádkozó pásztorok közé tartozik és gyorsan letérdepelt. Könnyes szemeit nem tudta levenni a fa szobrocskákról. Ekkor előhúzta kabátkája alól a két kis virág nélküli ágacskát és restelkedve odacsusztatta a jászoly elé e szavakkal: “Nekem semmi egyebem sincs amit Neked tudnék hozni, szivemen kivül. égi Kisded. Fogadd el ezeket a kis ágacskákat, mert ha Te akarod, ezek azonnal Karácsony legszebb virágává fognak átváltozni!’ És ekkor megtörtént a csoda. A szobrok megelevenedtek — legalább is úgy látta a kis Jósé könnyein keresztül. Mária rámosolygott az egyik ágacskára és az nyomban gyönyörű zöld leveleket kezdett hajtani. Azután azt mondta a kis Jósénak: ‘‘Legyenek a virágok vérpirosak, mivel szived egész szeretetével hoztad ez nekem”! És ime a zöld ágakon gyönyörű csillagalaku piros virágok kezdtek nyílni . . . Azután a másik ágacskára is rámosolygott és azonnal azon is zöld levelek kezdtek rügyezni. Ekkor Mária azt mondta: “Piros szived virágát hófehér lelked szismai övezik. Legyen tehát ennek a virága fehér szinü Sziv-csinálta karácsony (Folyt, a 12. oldalról) húgom okos fejtegetését, kénytelen voltam igazat adni neki. Változnak az idők, változnak az emberek is, csak az a baj, hogy ez nem jelent mindig haladást a helyes irányba, vagy pedig a dolgok javulását. Eszembejut Nagyanyám konyhájának falán a házi-áldás: “Hol szeretet, ott béke. Hol Béke, ott Isten. Hol Isten, ott szükség nincsen.” A szeretet ünnepén nem a keret a lényeg, de “első a belső”. S ahol igy van ott — tekintet nélkül arra, hogy süt-e a nap, esik-e, vagy hó lepte be a tájat — sziv-csinálta Karácsonyt ünnepelnek. mint az őszinte gyermeki lélek. És a csillagalaku virágok mind fehérek lettek Karácsony estéjén . . . József megelevenedett alakja pedig széttárta kezeit és megáldotta az egész vidéket. Az áldás nyomán az egész táj megtelt piros és fehér karácsonyi virágokkal. A harangok maguktól megszólaltak és a pap uj misébe kezdett. A nép özönlött' vissza a templomba a csoda láttára és fennhangon dicsérték áz égi Kisdedet, aki ilyen csodásán szép virágokkal díszítette falucskájukat ... A kis szobrocskák pedig újból megmerevedtek a sok-sok piros és fehér karácsonyi virág között, de talán még kedvesebben mosolyogtak le a kis Jóséra és a hívekre. Mindenki a betlehemi jászolyt figyelte. Jósé szemeiből pedig patakzottak a könnyek, de most már nem a szégyen vagy bánat könnyei, hanem a hála és az örömé, hogy kérése meghallgatásra talált. A boldog mexikói nép a “Szent Éj virág”jának nevezte el a milliárdnyi fehér és piros csillagvirágot, mely az egész vadont betöltötte. Csupán a kis Jósé tartotta szivében a látomást és Mária szavait, melyek a kis vesszőcskéket remek csillagvirágokká varázsolták . . . Azután a kis Jósé minden évben maga díszítette föl a betlehemi jászlat a gyönyörű piros és fehér szinü karácsonyi virágokkal. Sok-sok évvel később, egy amerikai tudós-lelkész meglátogatta a vidéket és kutatott a növény eredete után, azonban minden hiábavaló volt. Senki sem tudott felvilágosítást adni a virágok eredetéről. Hozott is haza magával néhány tövet, amit itthon elültetett és igy az ő nevéről (Dr. Joseph Robert Poinsett) lett a Karácsony virága elnevezve Poinsettiának. Mikor igy Karácsony táján lakásunk asztalára kerül a gyönyörű virág, gondoljunk a kis mexikói Jósé legendájára, akinek szegényes ajándékát oly gazdagon viszonozta a betlehemi Kisded, édesanyja Mária és a felette őrködő József. A BELSŐ HANG Ó, néha-néha be jó is volna ha egy belső hang lelkűnkhöz szólna: Ember! Tanuljál több emberséget, sugározd a felsőbbrendűséged, Mindenütt, otthon, munkahelyeden csak a jót gyakoroljad szüntelen Megértés csendje lengje be éneked, szeresd a békét, keresd a szépet. Körötted minden érték, értelem, téged szolgál a Jövő és Jelen. Te vagy a középpont, te a szellem, gondolkozz! Ne fordulj magad ellen Eld, mint homo sapiens, a létet, - e rangra az Isten emelt téged. Nézz fel Rá, tiszteld szent parancsait, uralja elméd és lelked a hit. Földnek sava vagy, ne légy szívtelen, lámpás vagy, égj, világíts fényesen! • Töltsd be mindenkor szép szerepedet, lényegülj át, légy Béke, Szeretet! . . . Kovács Sándorné Csiky Anna kis mexikói fiú és szülei már régesrégen meghaltak, de a karácsonyi gyönyörű piros és fehér virágok szerteszét az egész világon mindenütt diszlenek Karácsony táján. NŐI SAROK Vidal Sassoon módra Egy közönséges héti program: elrepülni New Yorkból Torontóba, Chicagóba, San Franciscoba, Los Angelesbe a fióküzletek felülvizsgálására, közben konferenciákat tartani alkalmazottaival, áttanulmányozni uj terveket, -közben megjelenni a TV képernyőjén hirdetve saját üzletét, jobbanmondva számos üzletét, interjút adni rádiónak, TV-nek: ez Vidal Sassoon élete. Londonban kezdte hajmosó fiúként, ma a fodrászszalonok nemzetközi bizottságának elnöke. Az amerikaiak valamikor úgy néztek a fodrászra, mint aki valami ügyes dolgot kreál az ember feje tetején. Ma a hajápolás sokkal többet jelent. Abból a 11 millió dollárból, amit Amerika asszonyai szépségápolásukra költenek, fele a fodrászok zsebébe megy. Hol vannak ma már azok az intim kis fodrászüzletek, ahol egyetlen “szupersztár” dolgozott, hogy a hölgyeknek szép legyen a frizurája. A tömeg-hajápolás egyik előfutára Mr. Sassoon, akinek Londonban 4, New Yorkban 2, Torontóban, San Franciscóban, Chicagóban, Beverly Hülsen és az angliai Manchesterben 1—1 szalonja van, egy pedig nemsokára megnyílik Németországban Münchenben. Egy vágás—mosás— berakás ára 22 dollár. Ezenkívül elad parókákat, hajsütővasakat, fésűt, kefét, hajszárítót, ollót és nemsokára megjelenik egy uj hajápoló szere. Minden árujának csokoládébarna—ezüst a csomagolása. Minden alkalmazottjának alapos előtanulmányokat kell végeznie, általában 9 hónapon átr-Vidal Sassoon 45 éves, szerényen öltözik. Egy “gyengéje” van: szeret a nyilvánosság előtt megjelenni, mint ő mondja: hogy a közönség ne felejtse el nevét. Bál* Mr. Sassoon a fodrászok koronázatlan királya — akinek ma már igazán nincs ideje arra, hogy a női hajakkal babráljon — vannak még rnás nagy nevek is a szakmában, mint például Cinandre, mely évi 2 millió dollárt jövedelmez tulajdonosának. Hogyan? Több mint 300 haj vágást végeznek naponta és maga a hajvágás 15 dollárba kerül. A tulajdonos, íMr. Andre Martheleur készül kiterjeszteni klientúráját Floridában és Texasban is. A hölgyek .akiknek Cinandre stílusa túl modern, fordulhatnak Kenneth Batellehez, aki Jacqueline O-nassis fodrásza Jacqueline Kennedy kora óta. Bár Manhattan legelőkelőbb és leggazdagabb hölgyei járnak hozzá, üzletét mégis a dolgozó nőkre alapozza, akik jövedelmének, évi 1,8 millió dollárnak a 90 százalékát szállítják. Vannak a “nagyok” közt, akik még a mai napig is dolgoznak saját üzletükben, mint pl. Marc de Coster, aki a szakmában Monsieur Marc néven ismernek, legnevezetesebb vendégeit, mint Mrs. Ronald Reagant, vagy a windsori hercegnőt, maga veszi kezelés alá. Különben szeret halászni, vadászni és utazni Európában, ahol több háza van. De nem akar több üzletet nyitni. Mit ér a pénz, ha csak dolgozni kell és nincs idő szórakozásra, mondja. Talán majd utódja tovább terjeszkedik. New York, 1973, december hó . . . Leslie Tonner
