Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-18 / 42. szám

10. oldal MAGYAR VIDÉK: KALOCSA UJ Kalocsa tornyai fölött, mi­óta Szent István király itt érsekséget alapított, száza­dokon át tömjénfüstöt, ha­rangzúgást és csatakiáltáso­kat kavart a szél. 1901-ben a pogány kunok, 1241-ben a tatárok dúlták fel Kalocsa várát. Ugrin ér­sek a Muhi pusztán veszett oda, Tömöri Pál Mohácsnál esett el. 1529-ben török hó­doltság alá került a város. A mai Kalocsa: az érseki kas­tély, az olasz-barokk stilusu főszékesegyház, a meghitt hangulatú, szép városközpont már a 18. században épült fel. A város művészeti emlé­keit idegenből jött mesterek alkották. Az érseki kastélyt Oszwald Gáspár tervezte, a főszékesegyházat Maverhof­­fer András építette. A főoltár képét Kuppelweiser osztrák festő festette, a kastély ter­meit Maulbertsch freskók ékesítik. Megszűnt a Bécsi Magyar Egyesület BÉCS — A Bécsi Magyar Egyesület, amelynek elnöke, Venzel Frigyes nemrég el­hunyt, rendkívüli közgyűlésén kimondotta feloszlását. Az egyesület megszűnésé­ről a következőket Írja dr. Papp Andor, aki éveken át mint ügyvezető elnök tevé­kenykedett az egyesület élén: “Erre a rendkívüli sajná­latos lépésre azért volt kény­szerítve egyesületünk, mert az egyesület lelke, alapitó el­nöke Venzel Frigyes meg­halt és nem volt, akit helyé­be tudtunk volna állítani. Az egyesület élete egyébként is egyre sorvadt, régi tagjaink kihaltak, fiatalabb tagjaink inkább saját, mint a közös­ség problémáival foglalkoz­tak ; az uj menekültek ugyan szorgalmasan igénybevették megboldogult elnökünk segít­ségét, de kevés kivétellel alig vettek részt az egyesületi életben, sőt még az ünnepélye­ket sem látogatták. Taglis­tánk illetéktelen kezekbe ke­rült. A legutóbb tapasztalt “hazameneteli láz” —• mely­nek főleg anyagi vonatkozásai voltak —, tagjaink maradé­kát is elvitte . . . Akik haza­jártak, azok ünnepségeinken sem vettek részt, nehogy megtudják, hogy jelen voltak, mert akkor sem kapnak többé vizummot. így jutottunk arra a fájdalmas elhatározásra, hogy az egyesületet 18 évi fennállás után feloszlatjuk.” Kalocsa mindezek ellenére ma az egyik legsajátosabban magyar hangulatú város. A barokk pompába öltöztetett egyházi központot nádfede­­les házak ölelték körül, s e nádfedelek alatt született meg a népművészet, amely Kalocsára ma jóval több ide­gent vonz, mint szép középü­letei. Barokk városból sok van a világon, de kalocsai népművészetből csak egyet­len . . . A kalocsai népművészet — az öregvarrás és a falpingá­­lás otthona ma a Népmű­vészet Házában van. Ez az örökös árvizek ellen dombra épített “partosház”, nádfede­­lével, faragott oszlopos torná­cával, tulipános kerítésével maga is népi műemlék. Itt van a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet köz­pontja. Innen indítják világ­gá a szövetkezet csodálatos hímzéseit, a hires richelieu­­himzést (vajon hogyan ke­rült ez a név e hímzésre?), amely olyan szép, mint vala­mi menyasszonyi fátyol, amit az asszonyok mezei virágok­kal hímeznek ki. S innen in­­du'nak külföldre a már nem­zetközi hirü pingáló asszo­nyok is. A hímzéseket 1400 nő ké­szíti, Kalocsáról, Drágszélről, Öregcsertőről, Homokmégy­­ről. A kalocsai himzés na­gyon kelendő portéka. Nyu­gat- és Kelet-Európábán, de még Japánban és Ausztráliá­ban is keresik. A másik világszerte ismert kalocsai termék az édes-ne­mes, “csipkementes” paprika, amely — s ez túlzás nélkül állítható — színében, zamaté­ban, füszerhatásában a sze­gedivel együtt a világ min­den más paprikáját felülmúl­ja. Kalocsáról 32 országba exportálnak paprikát. A néhány évtizeddel eze­lőtt válsággal küzdő kalocsai paprika reneszánszában Ober­­rnayer Ernőé, a világhírű kutatóé a legnagyobb érdem, ö indította el a kutatást, amelynek eredményeként ma uj, bőven termő, színben, za­matban egyaránt nemesebb fajtákat termelnek, őrölnek. A Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat 1500 munkása azonban nemcsak paprikát őröl. Ők készítik a zamatos paprikaolajat, az oleorezint is, s ezen felül számtalan konzervet: zöld­ségfélét, gyümölcsöt, sava­nyúságot és tízféle tésztát. Ahogy az egykori kis pap­rikaüzemből nagy üzem lett, ARCA úgy fejlődött Kalocsa, az egy­kori mezőgazdasági nagyköz­ség, nagyipari várossá. Mig 1949-ben a lakosság 41 szá­zaléka foglalkozott mezőgaz­dasággal, s csupán 10 száza­lékuknak adott kenyeret az ipar, addig ma a többség az iparból él, s a mezőgazdaság csupán a lakosság 8 százalé­kát foglalkoztatja. Kalocsának ma 18 ipari üzeme van. A Sütőipari vál­lalat 800 dolgozója nemcsak kiváló kenyeret süt, hanem 180 féle süteményt és édessé­get gyárt. Az Elektromos Készülékek Gyárában 700 munkás elektromos armatú­rákat készít, s az Épületgépé­szeti Kisgépek Gyárában a többi között vibrátorokat gyártanak. Az állami üzemek mellett Kalocsa tanácsi vál-A Somogy-megyei Somogy­­várott már egy éve dolgoznak a csaknem 900 éves bazilika és kolostor feltárásán. A ré­gészek nemrégiben szenzáció­nak is beillő leletre bukkan­tak. A Bazilika főhajójának nyugati harmadában ráleltek Szent László egykori nyug­vóhelyére. A korabeli forrá­sok szerint először ebben a templomban temették el a ki­rályt. A krónikás szerint ugyanis nagy meleg volt ak­kor s nem vállalkozhattak hosszabb útra a holttesttel, így került az a Szent László által alapított és temetkezési helyéül is kijelölt apátságba. Igaz, nem hosszú ideig, mert egy 1106-ból származó pápai okirat szerint Szent László akkor már Váradon nyugo­dott. Szent László egykori bazi­likája dombtetőn állott, mely a régészek szerint már a ró­maiak idejében is lakott hely volt. A honfoglalás után a Tar-Szörény nemzetség birto­kolta ezt a tájat. A nemzet­ségfő, Koppány, kővárat épít­tetett Somogyvárott és a helységet később I. István vár­megyeszékhellyé tette. Szent László nemcsak államigazga­tósági, hanem vallási köz­ponttá is emelte Somogyvárt. Megépítette az ország egyik legnagyobb bazilikáját és mel­lé a kolostort, amelybe fran­cia bencés szerzeteseket tele­pített. A bazilikát később többször átalakították s az lalatai — a textil-, a müa­­nyagfeldolgozó vállalat, vala­mint a ktsz-ek is — nagyüze­mi mértékben fejlődnek. Kalocsa azonban még más meglepetést is tartogat. Ez a város nemcsak népművészeté­ről és paprikájáról hires. Va­lamennyi népi táncegyüttes — a Kalocsai Népi Együttes, valamint az Ének-zenei Álta­lános Iskola teenager-koru táncegyüttese — ugyancsak ‘‘export-cikk”. Hogy az elmúlt éviekben mely országokban táncoltak, fel sem lehet so­rolni. Az idén az egyik együt­tes Finnországban, a másik Spanyolországban és Francia­­országban szerepelt. Ami viszont a kalocsai ide­genjárást illeti; az idén nyá­ron is megrendezték a Város­kerti Szabadtéri Színpadon a Duna-menti népek nagy ba­ráti találkozóját, a népi tánc­csoportok és népdalkórusok fesztiválját. Tizenkét Dupa­­menti országból tizennégy cso­port, háromezerötszáz táncos­sal szerepelt. E téren még a ősi falak átvészelték a tatár, a török dulásait. Később azon­ban, miután a környék elnép­telenedett, a bazilika is pusz­tulásnak indult. A török ki­űzése utáni zavaros időkben, kincsek után kutatva, az épü­let északi falát felrobbantot­ták. Ma már csak a déli szárny és a három hajót le­záró, félkörives apszisok áll­nak viszonylagos épségben. Az eddigi munka során mint­egy 700 faragott követ s kö-A Rákóczi-szőlő rekonstrukciója Tarcalon Tárcái és Tokaj között, a Nagykopasz hegy déli oldalá­ban nagyszabású földmunkák kezdődtek. Tereprendezés, ta­lajjavítás, valóságos termé­­szetátalakitás folyik itt. A helyszín, az úgynevezett Szarvas-düllő, Rákóczi egy­kori szőlője, amely az elmúlt századoktól napjainkig min­dig a leghíresebb aszúkat ter­metté. Az Országos Szőlésze­ti és Borászati Kutató Inté­zet most itt alakítja ki a vi­lághírű tokajhegyaljai borvi­dék legszebb nagyüzemi szőlő­­területét. A nagyüzemi ter­meléshez gépi művelés kell és mivel a szőlészetben használt gépek nem tudnak megbir­kózni a meredek lejtővel, te­reprendezésre, nagy teraszok kialakítására kerül sor. Ezek franciák és a törökök is “Du­na-menti országnak” vallják magukat . . . NEMZETISÉGI MUZEUM TATÁN Tatán a Miklós-malom mű­emlék épületét nemzetiségi múzeummá alakították át. A malom két termében a na­gyobbrészt német emlékek mellett megyei gyűjtésű szlo­vák és magyar néprajzi anyag is látható. A kiállított német anyag bemutatja, hogy a tö­­rökdulás alatt elnéptelenedett Komárom megyei falvakba hogyan költöztek be a német telepesek. Amikor 1785-ben lezárult bevándorlásuk, már 29 helységet laktak. Láthatók a múzeumban korabeli ház­tartási edények, bútorok, népviseleti tárgyak, gazdál­kodási eszközök. A kiállítást a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége az ország más vidékeiről szárma­zó népviseleti és butorgyüj­­teménnyel is gazdagította. zel 4 ezer kisleletet tártak fel. A legértékesebb ezek közül egy agyag pecsétnyomó IV. Béla korából és egy 12 cm-es aranyozott bronz Krisztus- Corpus. A művészi kőfarag­­ványok a 10-ik századi ma­gyar iskola mestereinek ke­­zemunkáját dicsérik. Az ere­detileg 58 méter hosszú és 24 méter széles bazilika, vala­mint a környéken volt na­gyobb kiterjedésű vállon-tele­­pülés feltárása előrelátható­lag még hét évet vesz igény­be. A tervek szerint a feltá­rási munkák után a bazilika környékén nemzeti parkot lé­tesítenek. a teraszok a hegy lábánál még 600 méter hosszúak és 50 mé­ter szélesek, a tető környé­kén azonban egy-egy terasz szélessége már nem éri el a hat métert sem. 1978-ig a 41 holdas Rákóczi szőlő rekonstrukciójára mint­egy 600,000 dollárt fordí­tanak. A nagy beruházás költ­sége néhány éven belül meg­térül. A szülétő uj szőlő min­taparcellája lesz a Tokaj­­hegyalján folyó rekonstruk­ciónak. A teraszokat a kutató intézet által kinemesitett uj, bőtermésü, jól aszusodó szőlő­fajtákkal ültetik be. LEHOTKA GÁBOR STOCKHOLMI SIKERE Szép sikerrel szerepelt a stockholmi Orgona Fesztivá­lon Leholka Gábor budapesti orgonamüvész. Műsorán főleg magyar szerzők szerepeltek: Liszt, Kodály, Ligeti. MEGTALÁLTÁK SZENT LÁSZLÓ EGYKORI SÍRJÁT

Next

/
Oldalképek
Tartalom