Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-18 / 42. szám
Amerikai szellemű magyar újság American in spirit Hungarian in language MAGYAR HERALD EGYESÜLT MAGYAR HETILAPOK • UNITED HUNGARIAN WEEKLIES New Brunswick MAGYAR HERALD, Perth Amboy HERALD, Passaic FREE PRESS. Trenton FÜGGETLENSÉG and JERSEY HERALD, Bethlehem, Pa. HÍRADÓ VOL. 65. ÉVFOLYAM — No. 42. SZÁM SINGLE COPY 25c — NEW BRUNSWICK, N. J. - Thursday, October 18, 1973 TÁRGYALÁS MOSZKVÁVÁ L: EZ A KULCSA A KÖZEL-KELETI VÁLSÁG BÉKÉS RENDEZÉSÉNEK WASHINGTON — A Nixon-adminisztráció magasrangú tisztviselőinek többsége egyetért azzal, hogy direkt szovjet-amerikai tárgyalások utján lehetne csak idejében rendezni a közel-keleti válságot. Magánkörökbe!! elismerik, hogy az arab-izraeli háború a Moszkva és Washington között megkötött szövetség valódiságának első tüzpróbája. Ha Washington és Moszkva a mostani háborúban világhatalmi erejét felismerve felelősséggel jár el, akkor igaz, hogy Moszkva békeszándékai valódiak és valóban a nemzetközi konfliktusok békés módon való elsimítását szorgalmazzák. Nyilvánvaló, hogy a U.N. békekisérletei eredménytelenek, tehát csak a nagyhatalmak próbálkozásai kecsegtethetnek valamilyenféle sikerrel a krízis enyhítésében. Robert J. McCloskey, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy nagyon is intenzív tárgyalások folynak Moszkva és Washington valamint egyéb nagyhatalmak között, amelyeknek az a céljuk, hogy közös nevezőre jussanak; miként lehetne békés utón rendezni a közel-keleti válságot, azaz ennek reményében miként lehetne rábírni a harcoló feleket a háború azonnali beszüntetésére. Eddig a Szovjetunió magatartása az adminisztráció szerint sem volt egyértelmű. Az egyik oldalon Moszkva kerüli a direkt katonai beavatkozást és biztosította a Fehér Házat arról, hogy nem akarja a krízisen keresztül az amerikai szovjet kapcsolatok rosszabodását. A másik oldalon viszont a Szovjetunió sürgette az arab országokat, hogy siessenek Egyiptom és Szíria segítségére és a jelentések szerint még katonai felszerelést AZ AGNEW-ÜGY AZ ORSZÁG TÖRTÉNETÉNEK EGYIK SÖTÉT FEJEZETE WASHINGTON — A történelem úgy fogja feljegyezni ezt az ügyet, mint Amerika etikai fölényének meghazudtolását és elárulását. Spiro Agnew alelnök lemondott, miután a bíróság előtt nem állott ki az adócsalással kapcsolatos vádak ellen. Szégyenletes és elképesztő magatartás egy olyan ember részéről, aki az utolsó pillanatig ártatlannak vallotta magát és azt hangoztatta, hogy nem mond le funkciójáról még akkor sem, ha törvény elé állítják. Lemondása nem egyéb, mint szimpla beismerése a Justice Department ama vádjának, hogy Agnew marylandi kormányzósága idején jelentős megvesztegetési összegek elfogadása ellenében busás haszonnal járó előnyökben részesített bizonyos műszaki vállalkozókat. A tőlük kapott összegek még 1972 decemberében is gyarapították Agnew vagyonát, amikor ő már harmadik éve az Egyesült Államok alelnöke volt. Ilyen szennyes hullámok még nem nyaldosták az ország vezetői szervét. Még a huszas évek sokat emlegetett Teapot Dome-botránya sem ért el ilyen magas államhivatalig, mint az alelnöki funkció. Az Agnew-ügy újabb fejezete egy csúnya történetnek, amelynek címlapján a Nixonadminisztráció neve szerepel. A Nixon-féle Kabinet két tagja, John N. Mitchell volt igazságügyminiszter és Maurice H. Stans kereskedelmi miniszter most várja tárgyalását. Hamis eskütételért és megvesztegetésért vonják felelősségre őket. John W. Dean III. a Fehér Ház volt tanácsosa összeesküvésben való részvételért kerülhet bíróság elé. És ezek mellett még ott vannak a többiek többé-kevésbé tisztázatlan ügyei. És most Agnew túltett mindegyiken azzal, hogy leköszönt, hallgatólagosan beismerve bűnösségét, és újabb árnyékot vonva az adminisztrációra, amelyhez tartozott. is szállít Kairónak meg Damaszkusznak. McCloskey hangsúlyozta, hogy a Fehér Ház nem akar polemizálni a Szovjetunióval, de kifejezésre jutatta, hogy az adminisztráció aggódik a Kreml magatartása miatt. Amikor a sajtó képviselői megkérdezték a szóvivőt a Fehér Ház és a Kreml között létesített kapcsolatokról, Robert McCloskey ilyetén válaszolt: — A megbeszélések főképpen Henry A. Kissinger, külügyminiszter és Anatoly F. Dobrynin, szovjet nagykövet között folytak le. Ezeken a megbeszéléseken az Egyesült Államok ismételten sürgette a tartózkodást és reményét fejezte ki, hogy más nagyhatalmak hasonlóképpen cselekszenek. Ha valaki össze akarja hasonlítani azt, hogy Washington hogyan reagált a közelkeleti eseményekre és hogyan nyilvánult meg Moszkva, könnyen észreveheti, hogy a Szovjetunió nyíltan biztatja az arab államokat az Izrael elleni küzdelemre, mig Amerika az első pillanattól kezdve a konfliktus beszüntetését szorgalmazta. Eddig a Nixon-adminisztráció ellenállt annak a sürgetésnek, hogy álljon ki Izrael mellett és néhányan az adminisztrációból nem is tartják valószínűnek a változást, miután Izrael — az eseményeket értékelve — nincs abban a veszélyben, hogy az arabok lerohanják őket. Nixon elnök több alkalommal célzott arra, hogy az Egyesült Államok mindössze a közvetítő szerepét tölti be. Persze az elnök is hozzáfűzte: “Ha országunk nem lenne erős és nem volna hitele, akkor nem tudnánk betölteni ezt a szerepet, amely remélhetőleg békét hoz Közel-Kelet népeinek.” Dióhéjban... MOSZKVA — Kakuei Tanaka, japán miniszterelnök eredménytelenül fejezte be 3 napos szovjetunióbeli útját. Moszkva lehütötte Japán azon reményeit, amelyek a Szovjetunió által bitorolt 4 japán sziget visszaszolgáltatására irányultak. NIXON ÉS ALELNÖKJELÖLTJE Nixon bejelentését^ hogy Gerald F. Ford michigani képviselőt jelöli az Agnew távozásával meg üresedett alelnöki állásra, úgy a politikai körök,,mint a közvélemény és a sajtó megelégedéssel vettek tudomásul. Ez a felvétel Nixon elnökről és az uj alelnökiül készült. WASHINGTON — A szenátus mezőgazdasági albizottsága vizsgálatokat folytat a multévi szovjet gabonavétellel kapcsolatban. A bizottság kritikai nagyitó alá helyezi a szövetségi kormány farmerokat támogató intézkedéseit, amelyek még a gabonaüzlet , megkötése után is folytatódtak. • TULSA, Okla. — A Sherman Christensen, az Egyesült Államok kerületi birója felülvizsgálta az IBM társaság ellen hozott Ítéletet és elismerte, hogy több kártérítésre kötelezte IBM-éket a Telex Corp. ellen, mint amennyi kárt monopolizáló törekvésükkel valóban okoztak. Az eredeti összeg 352.5 millió dollár volt. • CHELSEA, Mass. Óriási tűz elpusztította Boston külvárosának több mint a felét. Chelsea 2000 lakosa elvesztette otthonát.
