Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-11 / 41. szám

2. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, October 11, 1973 MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J., Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta cim: Mail Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. 08903 Irodánk cime — Office Address: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK« N. J. 08901 Szerkesztőség címe: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J, 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $12.00; fél évre $7.00. Subscription: $12.00 per year; $7.00 for Vi year. Külföldre $16.00 egy évre. Foreign Countries $16.00 per year. Egyes szám ára 25c. Single copy 25c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J. and at additional mailing office Ittjárt körünkben a Bíboros... Feltámadt az alvilág „T“tizenhét 4I' MARSEILLE, Franciaor­szág — A harmincas években valósággal chicagói hírnévre tett szert Marseille alvilága. Európa bűnözői, bandái itt ütötték fél tanyájukat és ha­talmukba kerítették a köz­­igazgatást, a politikát, a rend­őrséget. Aztán évtizedekig in­kább csak filmekben, krimik­ben esett szó az egykori mar­­seille-i véres kanlandokról. Most két éve Marseille újra divatba jött a gengszterek körében. A francia kikötővá­ros a nemzetközi kábítószer­­csempészésnek lett egyik cso­mópontja. Csempészek, orgaz­dák, bűnözők ezrei lepték el a várost, milliós üzleteket bo­nyolítanak le, s közben kí­méletlen harcot vívnak egy­mással. Az 1972-es mérleg: 471 csempész és bűnöző le­tartóztatása, közülük ötven nemzetközileg körözött ko­kainüzér. A bandák egymás Szudánban is jobbra hajts! BEIRUT, Libanon — Szu­­dánia feladta a brit gyarma­tosítás időszakából öröklött közlekedési szabályokat. Ezentúl a szudáni vezetőik is a jobb oldalon hajtanak. A jobb oldalra való áttérést a szudáni kormány vezetői nagy ceremóniával indították meg. Amikor leveleit, vagy xüáajj postai küldeményeit cira® H zi. feltétlen Írja a helység né« után a postai ZIP CODE SZAMOTi Legtöbb i e 1 e í o nkönyvl leghátulsc sárga oldalán! fel vannak sorolva az ille­tő körzet helységeinek pos t <i Zip-számai! Távolabbi p-számokért telefonáljon postára. 3 MAGYAR-ANGOL, VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesitését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 218 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓ I. DIENES N. J. ÁLLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. A LEGRÉGIBB UTAZÁSI IRODA NEW BRUNSWICKON ! Az összes hajó- és repülőtársaságok képviselete ÓHAZAI ÜGYEK, BEVÁNDORLÁSI ÉS MINDENNEMŰ BIZTOSÍTÁSOK GYORS, PONTOS ELINTÉZÉSE "IKKA" és "TUZEX" — PÉNZKÜLDÉSEK Bíró Péter ÉS FIAL INC. 109 French Si., New Brunswick, N. J. — VI 6-1000 Nyitva 9-től 5:30-ig, csütörtök este 8-ig. (Szombaton zárva) Ingatlanforgalmi iroda. Házak és farmok eladása. Mindszenty József, Ma­gyarország bíboros herceg­prímása, Esztergom érseke Canada-i útját megszakítva négy napot az Egyesült Álla­mokban töltött, hogy — már régebb elfogadva a meghívást —, felszentelje a New Bruns­­wick-i újjáalakított Szent László templomot. Mint az égen átfutó fényes csillag: jött, ezreket látott és ezrek látták, beszéltek vele, primási diszöltözetben a “Mindszenty Avenue” sarkán épített emelvényen állva gyö­nyörű szentbeszédet mondott, megszentelte New Brunswick 70-éves magyar templomát, ünnepi hálaadó misét mondott benne, diszbankett ünnepelt vendége volt, sajtó-konferen­ciákat, kihallgatásokat, foga­dásokat tartott és kedden dé­lután visszarepült bécsi ott­honába. A New Brunswick-i angol­­nyelvű napilap, a Home News magyarra fordított editorial­­ban üdvözölte a bíborost, rendkívül nagy kitüntetésnek könyvelve el a városra nézve azt, hogy a magyar hercegprí­más kimondottan és egyene­sen ide jött látogatóba és ko­runk nagy emberének nevez­ve ezt a valóban rendkívüli egyházi férfiút. (Ez a vezér­cikk az Egyesült Államok kongresszusában is elhang­zott Thompson képviselőnk ajkáról, aki felolvasta azt és igy bekerült a Kongresszusi Naplóba is. — Szerk.) Televízión, újságokban ren­geteg kép jelent meg Mind­szenty Bíborosról; érkezésé­ről a Kennedy repülőtérre, ahol Cook Kardinális fogadta (akinek egy éjszaka vendége volt a St. Patrick székesegy­ház mögötti lakosztályán) majd New Brunswick-i sze­replésének sok-sok mozzana­táról, diszbankettről, fogadá­sokról, stb. és az elhangzott és leirt híradások és kommen­tálások mindegyike, szinte kivétel nélkül, mint korunk egyik legnagyobbhirü férfié­ról emlékezett meg. Csak is­métlésekbe bocsátkoznánk, vagy leírnánk mások beszédét és írását, ha e helyen mi is részletesen heszámolnánk út­járól és a történtekről. Ehe­lyett egy-két saját gondola­tunkat, megjegyzésünket Ír­juk ide: Hogy miért éppen és csak­is New Brunswickra jött Mindszenty hercegprímás az Egyesült Államokba, az előt­tünk is, mások előtt is (so­kak előtt) megmagyarázha­tatlan marad. Csak példának említjük, hogy legnagyobb “amerikai-magyar” város, Cleveland, az “Amerikai Deb­recen”, vagy New York, ahol — mindkét város — százezer­nél több magyar él egy tö­megben hiába hívta és várta volna a biborost, oda nem ment el, holott: amerikai ma­gyar történelmünknek való­sággal ’’szülővárosai” ezek. A közeli Perth Amboyban a magyar katolikusok uj nagy­termét Mindszenty Hall-nak nevezték el néhány évvel ez­előtt, külső falán hatalmas 3x7 láb nagyságú színes, por­cellán emléktáblával. Ezt még csak meg sem nézte az, aki­nek nevét és emlékét őrzik e modern falak, hanem egy “ut­­széli fogadóban” adtak tisz­teletére banketet, ott szállá­solták el és oda mentek a hí­vek és tisztelet-vivők Amboy­­iból is, máshonnan is . . . Az angolul csak törve be­szélő, de magyarul csodás be­szédtechnikával rendelkező és rendkívül magabiztos, meg­fontolt és jól meggondolt mondatokban magát kifejezni tudó nagytudásu egyházi fér­fiú mellé odaállítottak egy -—csapnivalóan rossz tolmá­csot, aki jóformán nem is tol­mácsolt, hanem a saját gon­dolatait adta az aranyszáju bíboros szájába, amikor “an­golra fordította” a kérdések­re adott válaszokat. A bíbo­ros legtöbb bölcs mondását valósággal agyoncsapta ez a “Father Végvári Vazul” ne­vezetű ifjú hős, akit nem is “állítottak oda” tolmácsnak, hanem önmagát nevezte ki annak. Főrendező, főkisérő, “sajtó-titkár” és mindenféle titulussal ellátva brunswicki utolsó szerepléseként (mert a Szent László egyházközség segéd-plébánosa volt ezideig, de értesülésünk szerint már elhelyezték innen máshová (Végvári atya felvett név!) oly alaposan elintézte a lát­szatot kifelé, hogy a magya­rul nem tudó hallgatók sok esetben alig értettek valamit az “intervju’Cból és maga Gabe Pressman egyszer a te­levízión meg is kérdezte tő­le: “Mi az, uram, én vagyok az, aki kérdezek, vagy engem intervju-olnak?” Megszoktuk a korlátlan lehetőségek eme csodás hazájában azt, hogy az Egyesült Nemzetekben, vagy az Elnöknél látogatóban járó magasrangu férfiakkal folytatott beszélgetésnél, Őszentsége a Pápa látogatá­sánál, stb. a fellelhető legki­tűnőbb tolmácsokat állítják az idegen-nyelvű vendég elé, akinek igy minden szavát pontosan visszakapjuk ango­lul és az amerikai nagyközön­ség pontról-pontra követni tudja egy-egy beszélgetés me­netét. Azzal, hogy a magyar bíboros esetében a lehető leg­rosszabb tolmács került a mikrofonok elé, sokat veszí­tett súlyából és értékéből rö­vid amerikai utjának nagy je­lentősége. A brunswicki nagy nap al­kalmával az emelvény mellé felállított széksorokon nem azok a dignitáriusok ütek, akiknek ott ülniök kellett vol­na : a város polgármestere, az állam szenátorai, képviselő­ink, valamint itteni magyar­ságunk kiválóságai, mint pél­dául Takács József megyei bí­rónk és megyénk és városunk más magasrangu magyar­­származású főtisztviselői, va­lamint régi-amerikás magyar­jaink, akik ennek a városnak s megyénk történelmébe való­sággal bevésték nevüket, ha­nem szinte idegenek, ismeret­len arcok, személyek . . . Váj­jon ki rendezte ezt igy és mi­ért igy? Neki (a rendezőnek) igy tetszett jobban? Végezetül: a tízezres, húsz­ezres tömeg elmaradt, nem volt ott; a Somerset utca egyik oldala (a papiak felőli) valósággal üresen tátongott a nagy ünnepség egész ideje alatt. Miért? Könnyű megta­lálni erre a feleletet. A ren­dezőség elmulasztotta meg­hívni a nagy tömegeket annak rendje és módja szerint. Pár­ezer körlevél ment ki postán, néhány apró hir a kishatótá­­volságu rádió hullámain, eny­­nyi volt az egész. S a tömeg, az igazán nagy tömeg: elma­radt. Mintha megsértődtek volna öreg magyarjaink ne­ves, jelentős amerikai bará­taink: nem jöttek el. Politi­kusaink? Nem tudjuk meny­nyi politikai (amerikai bel­politika) volt ebben az egész dologban, de akár volt, akár nem volt: politikusaink is ja­varészben elmaradtak . . . _ 1948-ban, amikor Nagy Fe­renc lemondott miniszterelnök Perth Amboyba jött, hogy a stadionban elmondja emléke­zetes nagy beszédét, tízezer magyar várta és fogadta Brunswicktól Amboyig . . . az országúton magyar és ame­rikai zászlókat lengető gyer­mekek és felnőttek sora vár­ta; amerre az autókaraván el­haladt és az amboyi stadion­ban ember ember hátán volt... Ez a tömeg, az ilyen tömeg hiányzott a brunswicki nagy napról és mi nem merjük még csak megkockáztatni se azt, hogy kimondjuk: a Herceg­prímás elleni tüntetés volt ez a távolmaradás. Mert nem az volt! A helytelen rendezés a magyarázata ennek! A csillag tündökölt az ame­rikai magyar égen, átfutott rajta és eltűnt. . . Ittjártának áldása talán észrevehető lesz mirajtunk . . . később . . . New Brunswick, N. J. 1973, október hó . . . Ikafalvi Diénes László (

Next

/
Oldalképek
Tartalom