Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-04 / 40. szám
16. oldal BEPILLANTÁS AZ ÓHAZA ÉRTÉKEIBE: A VIZSOLYI TEMPLOM ÓHAZAI "AMERIKAI-MAGYAR" RIPORT: Második generációs magyar a magyar kultúra szolgálatában Sátoros, zöld hegyek lábánál visz a Via Regia, avagy ha úgy tetszik az aszfaltos ut Boldogkő várától Gönc felé. Enyhe kanyargásaiból itt is, ott is falusi tornyok fehérje izzik fel, majd egy libbenő, lombos ligetecske mögül egyszeriben elénk terem az Árpád-nemzetség szállásbirtokának egykori jeles uradalma: a mai Vizsoly. A délelőtt csöndes. Kint a földeken napok óta tart a betakarítás, a kihalt utcákon csak az eszpresszó vurlicerhangja oson, s zajongva kering a kicsiny, gótikus román apszisban végződő templom körül, mely nagy időt, s igy sok mindent megélt, talán mindent, ami a magyar élet formálódásában döntő jelentőségű volt. A szabadságharcot, vallási és politikai háborút, és mindenekelőtt a magyar nyelv és Írásbeliség európai szintre emelkedését és nemzetreformáló igyekezetét. Ez a templom adott otthont a magyar irodalom és gondolkodás egyik legbővizübb forrásának, a gönci lelkipásztor, Károli Gáspár “Szent Bibliája” első példánya megszületéséhez, amely “magyar nyelvre fordittatott egészen és ujjonan”, és “Visolban nyomtattatott Mantskovit Bálint által MiDXC. Boldogasszony hava 10. napján.” A bibliáról van szó, melyhez hasonló társadalmi hatású könyv még világviszonylatban is alig található. Nem azért, mer több mint 100 kiadást ért el mindez ideig, hanem mert igazi jelentősége messze túlnő az egyház és a vallás egykori sáncain. Ez a “Szent Biblia” egyformán és egyértelműen szólt tanulthoz és tanulatlanhoz, nyelvét sajátjának érezte ur és pór, s jelentéktelen, gyakran botladozó stílusából kisütő emberséges szellemiség oly oly szuggesztiv és magával ragadó, hogy elkövetkező tollforgató nemzedékek — Szenei Molnár Alberttól, s Tótfalusi Kiss Miklóstól kezdve —, tudósok, költők szellemi forrása és ihletője lett, még az oly későieké is, mint Arany és Ady. A magyar kultúrtörténet e fontos állomáshelyét fura módon nem méltatta sok figyelemre a tudományos kutatás, egészen a második világháborúig. 1941-ben a kassai muzeum tudós igazgatója, Bálint Alajos volt az első, aki komoly munkával az egykori nyomdára rátalálni igyekezett. — Nagy meglepetésére nem a templom apszisában, a sekrestye helyén kerültek napvilágra az egykori nyomda értékelhető maradványai, de még meglepőbb felfedezése volt az egyidejűleg feltárt 61 sir, melynek egyike IV. István érmeit őrizte, s ezzel meghatározta a biblianyomtatásnak otthont adó templom addig bizonytalan korát. A további feltárások még értékesebb eredménnyel jártak. Kiderült, hogy a 16. század második feléig katolikus csak Franciaország néhány templomából, a német-római császárok koronájáról és I. István királyunk koporsójáról ismeretes. E festmények tanúsága szerint a il. század elejéről való apszis úgyszólván épnek mondható együttesével nemcsak a kor felbecsülhetetlen értékű tükre, de eleven cáfolata annak a megrögzött tévhitnek is, mely az európai kulturképben az akkori magyarságot elmaradott népnek akarja beállítani. A belső falfelület mintegy 50 százalékát fedték fel és tisztították meg eddig a resSZOMBATHELY — Gyermekjátékdalok. Csengésük tiszta szoprán, dallamviláguk népi ihletésű, kislányok éneklik előre tizen, teli mozgással, vasi zöngékkel a kiejtésükben. Egy versszakot elmondanak és utánuk ismétlik a padban ülő felnőttek: magyarok három világrészből, nyugat-európai, amerikai, ausztráliai honfitársaink. Nők és férfiak, akiknek találkozása a hazai forrással meghatott és örömteli. A kivándoroltak első generációjából alig akad már élő. Ők a második, a harmadik generációba tartoznak. A szombathelyi II. anyanyelvi konferenciára pedig azért jöttek el, szám szerint közel százan, hogy megbeszéljék tennivalóikat a vendéglátókkal az anyanyelvi kultúra megtartása, ápolása terén, mert magyarnak vallják magukat innét messzi is. A Magyarok Világszövetsége valami csodálatosan szép küldetést vállalt az anyanyelvi konferenciák megrendezésével. De ne mi beszéljünk erről, hanem a meghívottak egyike: Mezei Árpád nyugdíjas szerszámlakatos Clevelandban született 190ő-ben. Apja, Mezei Elek kőfaragó Erdőbényéről vándorolt ki. Hat testvére van. A magyar nyelvet anyanyelvi szinten beszéli. Csak néha, a vasipari szakkifejezések magyar megfelelőjénél akad el. Széles arcán csaknem gyötrődő készséggel mondja ki végül a mégis megtalált szavakat. Valami gyermeki örömmel, nevetéssel. Olyan a nevetése is, mint a tartása. Erős, egyenes,-rátarti. A 65 éve alakult clevelandi magyar dalárda elnöke. A dalárda, amely a város magyar kulturházában működik, 16 tagú, legfiatalabb tagja 50 éves, a legidősebb 83. A klubház alapszabálya kimondja, hogy amenynyiben a dalárda létszáma a 8 főt nem éri el, a klubházat sem tartják fenn tovább. Szavai szerint Clevelandban 45 ezren vallják magukat magyarnak az ott élő százezerből. — Mire leszereltem a katonaságtól — mondja —, elamerikaiasodtam. Clevelandban aztán a West Side-on, ahol mindenütt magyar szót hallani az utcán, az üzletekben, eszembe jutott az őrmesterem ajánlata: ha bezupálok, nem lesz gondom az életben. Jó, hogy a vasgyárat választottam, ahová apám betett, mert ő is a vasiparban dolgozott, a szakmájában akkor nem tudott elhelyezkedni. Akkoriban bajban volt a dalárda. Alex bátyám szólt, jó lenne, ha tagja lennék én is. Hát azóta vagyok ott. Mindenes vagyok. Elődeink közadakozásból építették a kulturházat, ahol a r.őegylet működik. Van étterem, kuglizó. A magyar nagykövetségre bejárok filmekért, kiadványokért. Hét órát vezetek Washingtonig, néha tovább tart az ut. Hogy mit jelent magyarnak vallani magunkat? Ez egy furcsa valami. Nehéz rá felelni. És most is, hogy hazajöttem, először Bényére mentem, megnézni az unokatestvéreimet. Madách-gyiijtemény BALASSAGYARMAT Alsósztregova, Csesztve Madách-muzeuma, Balassagyarmat Palóc Múzeumának Madách-emlékszobája jól ismert. Kevesebben látták viszont azt a magángyűjteményt, amelyet ugyancsak Balassagyarmaton Szabó József őriz. Madách alkotómunkájának legtelj esebb dokumentum - gyűjteménye ez. Nemcsak Az ember tragédiája csaknem minden magyar és idegen nyelvű kiadása van meg itt: sok Madách-kéziratot, levelet, róla és müveiről szóló Ismertetést, cikket, színházi plakátokat, műsorfüzeteket is tartalmaz a gazdag anyag. Most Győr városa átveszi Szabó József gyűjteményét, s hozzáférhetővé teszi a látogatóknak abban az épületben, amelyben Borsos Miklós szobrászművész életművének már helyet ad.' A kötetek, a cikkek, a levelek, a fényképek, a színházi plakátok mind láthatók lesznek Győrben. A gyűjtemény gondozására a város továbbra is Szabó Józsefet kéri fel. templomot kegyura, Rákóczi Zsigmond, miután a reformátusokhoz csatlakozott, küllemében is puritánná tette, azaz kivül-belül bemeszelted e a fal mezőit. És meszelték évszázadokig, még emlékét is elmosta az idő, hogy valaha pompás festmények díszítették e puritán falakat. E feledékenység kultúrtörténetünk egyik és nem is kis szerencséje lett végül. A mészszel elfedett falfestmények ugyanis konzerválódtak és megmenekültek a későbbi átfestésektől, leverésektől, melyek főleg a barokk időkben a katolikus templomokat szinte általánosan sújtották. A mészrétegek alól nemcsak 13.—14. századi festmények kerültek napvilágra, hanem a templom román kori kettős szentélyének nemzetközi érdekű és értékű ábrázolások is. A négyszögü királyi koronát, a Három-királyokat, a Megváltó születését ábrázoló képek a román-kori francia falfestészet megoldásait tükrözték például. Ugyanezt a hatszárnyu szeráfképet, mely e korban taurátorok, láthatóvá, érezhetővé téve a 11.—-14. századból való 25 nagy kompozíciót, számtalan figurális és ékitményes dekorációt, köztük az akkori Magyarország legnagyobb méretű falfestményét, a Golgotát. E müveket leginkább a bizánci ízlés és technika, a bizánci formavilág és világlátás kánonja szerint alkották mestereik. Felbecsülhetetlen értékű a templom több száz négyzetméternyi középkori falfestménye, a művészi értéke mellett mennyiségét tekintve is, és még európai viszonylatban is a leggazdagabbak közé tartozik. Az idei nyáron további nagy munkálatokat végeztek a vizsolyi templomban. A falkonzerváláson kívül belső díszvilágítást, korabeli stílusú padozatot, valamint uj gótikus vörösréz toronysisakot kap a külső megjelenésében is különleges épület. Tisztelet és köszönet jár a jelenlegi református parókusnak, aki az első kiadású biblia őrzője, és hűséges gondozója, szószólója, szervezője s vizsolyi magyar 'középkor nagyszerű emlékéne kis. Elismerés illeti az építészeket művészettörténészeket, restaurátorokat, akik mentik és mesterien uj életre keltik Magyarország egyik legbecsesebb históriai és kultúrtörténeti dokumentumát. Vincze Lajos
