Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-04 / 40. szám
14. oldal EGY SOKAT VITATOTT MOZIDARABRÓL Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Kevés színműnek volt olyan mindent elsöprő sikere, mint a JESUS CHRIST SUPERSTAR című operának, mely az Úr Jézus életével foglalkozik. A közönség napról-napra, szinte megrohanta a színházat, milliókat hozva a szerzők zsebébe, akik az operát Írták, tárgyát kitalálták. Ugyanakkor azok, akik nem liberális keresztények és hiszik, hogy Krisztus nem csak jó ember, de Isten Fia, undorral fordulnak el ettől a színműtől és szentségtörőnek mélyegzik, melyet be kellene tiltani, mivelhogy egyenesen istenkáromlás. Jerry Falwell „rottoperának" nevezi, és ellenzi csaknem valamenynyi evangélista. Billy Graham nem tiltakozik ellene, csupán megjegyzi, hogy sajnálatos, hogy csak Jézus halálával foglalkozik, de nem emlékszik meg feltámadásáról. Újabb meglepetésként kiderül, hogy filmre vették fel az operát, és ily módon mindenfelé mutogathatják: eljut csaknem valamennyi városba, oda is, ahol olyanok laknak, akiknek nem lett volna alkalmuk eljutni a new yorki színházba, hogy az előadást meghallgathassák. Felvetődik hát a kérdés — az effajta propaganda és népszerűség, amit ez az opera hoz magával, használhat-e a Kereszténységnek, avagy csak árthat? Magam nem voltam jelen a mozielőadáson, de olyanokkal beszéltem, akik feltétlenül megbízhatóak, és ismét kétféle véleményt nyertem. Egyfelől azt állítják, hogy az előadás érdekfeszítő, vannak megrendítő jelenetei, mint például az, amikor Mária Magdaléna értékes illet-kenetet önt az Úr Jézus fejére, mire az Úr végtelen szeretettel megsimogatja az arcát, vagy amikor kikergeti az uzsorásokat a templomból, és nagyon megrázó a Kereszthalál. De az illető beismerte, hogy voltak nagyon csúnya jelenetek is, noha a darab igyekszik — legalább a meseszövést illetőleg — a kiemelkedő bibliai jeleneteket kibővíteni, ugyanakkor siralmasan kiforgatja, eltorzítja azokat. És ami mindenfelől kiviláglik, az író hangsúlyt helyez arra, hogy az Úr Jézus, mint jó és kiváltságos embert állítsa be, ki távol áll attól, hogy Isten legyen. Imádkozik ugyan — mint ahogyan annyian imádkozunk — de csupán erénye és kiváltságos tulajdonságai által különbözik tanítványaitól, akik egy cseppet sem tisztelik, és dühösen és tiszteletlenül támadnak rá vitáik alkalmával, mintha tökéletesen egyenrangú lenne velük. Valamennyi közül a legdurvább és legtiszteletlenebb vele Júdás, aki — furcsa módon — néger színész által van megszemélyesítve. Mégis, az, aki ezt a véleményt mondta, erősködött, hogy a darab inkább ^ww»wvwvwvwwvvw»wwwwvvwvwvwwvww\v, ll HETI NAPTÁR jj <; OKTOBER jj j; 8—Hétfő: Valéria jj jj 9—Kedd: Dénes jj ;! 10—Szerda: Ferenc jj j; 11—Csütörtök: Zenke !j jj 12—Péntek: Miksa, Szeráf in ;! !j 13—Szombat Kálmán jj j! 14—Vasárnap Kallisztus !j használt, mint ártott a kereszténységnek. Ugyanis szerinte csak kevesen mentek el meghallgatni a filmet azok közül, akik hisznek az Úr Isteni mivoltában, inkább csak olyanok voltak jelen, akik idáig csak nagyon keveset tudtak róla, vagy semmit. Most legalább megtudtak annyit, hogy az Úr Jézus milyen csodálatos, nemes lelkű jellem, milyen erős akaratú és nagy Ember volt;'ez a felfedezés talán a helyes útra vezetheti őket, és felkeltheti legalább érdeklődésüket arra, hogy tanulmányozzák a Bibliát, és akkor maguktól is rájöhetnek az igazságra. Ezt az álláspontot nem igen lehet vitatni, még kevésbé lehet megcáfolni. Viszont felmerül a kérdés: vajon érdemes-e azoknak, akik nem hívők, megismerni egy olyan Jézust, aki csak szomorú visszfénye az igazi Krisztusnak, és egyetlen tulajdonságát sem bírja, azaz nem Isten Fia, nem Megváltó, nem Üdvözítő, és nem támadott fel, hogy általa valamennyien örök életet nyerhessünk? Ugyan mire való lenne egy olyan „jó emberben" hinni, aki már meghalt, és akinek immáron csak kevés köze lehet ehhez a világhoz? Hiszen a fő ok, amiért úgy csüngünk Megváltónkon, az, hogy MINDIG velünk van ma is, hogy most is az, aki volt kétezer évvel ezelőtt, és hogy mindig számíthatunk a jelenlétére! Heti fohász Urunk Istenünk, imáinkban mi mindig csak kérünk Téged. Kérünk egészséget, gazdagságot, boldogságot, sikert. Kérünk szép időt és esőt, kérünk anyagi és lelki javakat, kérjük, hogy sima úton, egyenes léptekkel mehessünk át az életen. De milyen ritkán gondolunk arra, hogy köszönetét is mondjuk Neked. Mikor barátaink és ismerőseink megajándékoznak, szinte önkéntelenül is elhangzik szánkból a: köszönöm! Csak Néked ne adnánk hálát ajándékaidért? Engedd meg Uram, hogy ma megköszönjük az életet, amit Tőled kaptunk, hálát adjunk mindennapi kenyerünkért, és köszönjük, hogy megbocsátod vétkeinket, ha szívből megbánjuk azokat. Köszönjük Uram az örömet és a szenvedést, a vidám perceket és a bánat óráit, az élet szépségeit és csapásait, a boldogságot és a megpróbáltatásokat. Legfőképpen pedig köszönjük, hogy szeretsz minket, és életed adtad értünk — mert Te vagy maga a soha meg nem szűnő, a végtelen, az örök Szeretet. BENCSIK ISTVÁNNÉ: ISTEN MALMAI Lassan, de mindenkor biztosan Őrölnek Isten malmai. A szent kerekek harsonáját Füllel nem lehet hallani. De kiszámított pontossággal Forog a mennyei kerék. Isten keze irányítja azt, Ez a tudat nekünk elég. Ne zúgolódjunk hát sohasem, De tápláljon az a remény, Hogy élénkbe hull idejében E csodálatos őrlemény. A teremtő képeskönyvéből AZ IDŐJÓSLÓ MÉHECSKE Kaptárország lakóit sokan megfigyelték már: nemcsak a méhészek, hanem a költők, írók, sőt a politikusok is. Mindenki talál valami szépet, tanulságosat a kicsiny, serény mézgyűjtők életében. Az időjóslók is ám! Tudnivaló, hogy a méhek a zivatar kitörése előtt jó másfél órával hazarepülnek. Bizony, életükbe kerülne, ha elkapná őket a szélvihar, s a sárba páskoltiá kicsiny, törékeny testüket a zápor. Mind e veszedelem nem éri őket: mire zengeni kezd az ég, s cikázni kezdenek a villámok, a méhecskék már ott zsonganak biztonságos otthonukban, mindannyian. Ki súgta meg nekik, hogy: usgyi — hazafelé?! Talán a rádió előrejelzését hallották meg? Vagy más módon kerültek kapcsolatba a Meteorológiai Intézettel? — Mi a titkuk, ki az „informátoruk"? Nyilván, Aki alkotta őket. Igen; a méhecskék — sok egyéb mellett — élő, remek, piciny „meteorológiai műszerek" is egyúttal. Kicsiny csápjaik radarkészüléke fogja az alig észlelhető levegőbeli elektromosságot. Potrohúk érzékeli a légköri nyomás jellegzetes változását. Parányi szőrzetükre rácsapódik a sűrűsödő nedvesség, s ők ezt bizonyára úgy érzik: csatakossá áztak, pedig az ember műszerei még alig mutatnak valamit. S az egész nyitja, magyarázata: — a zivatar nem akkor kezd el „történni", amikor azt a lényegesen tompább érzékszervű ember már mennydörgés, vakító villám és zuhogó felhőszakadás formájában tapasztalja. A mi érzékelésünk csak igen késői szakaszában észleli az egyébként már jóval korábban elkezdődő eseményt — a zivatart. Nincs ez vajon mással is így, nem csupán az időjárással?! (Máté 16:1—4.) ŐSEINK NYOMÁBAN... AZ "ATTILA-KINCS" Az ,ATTILA-KINCSRŐL". Mit kell tudnunk elöljáróban a nagyszentmiklósi kincsről? 1791-ben, a Marostól délre, Nagyszentmiklóson, egy oda való földműves ember kerítése egyik oszlopának ásásakor 23 darab, csodás szépségű arany edényt talált. A kincs, kalandos út után, végül is Bécsben kötött l^i, a Habsburg-császárok kincstárában, s ma is ott van a Kunsthistoriches Museumban (Szépművészeti Múzeum). Olyan hatalmas értéket képviselt, hogy nem is tudtak másra gondolni, minthogy Attila kincse lenne, hiszen Priscos rétor követ járása valamerre erre vezetett. Valahol a Dél-Alföldön kellett lennie Attila fapalotájának. Az eltelt több mint másfél század óta sok mindent kikutattak a kincsről, de sok mindent a mai napig is homály fed. A kincsen háromféle felirat van, görög nyelvű, görög betűs — török nyelvű, görög betűs és rovásírásos felirat. A görög nyelvű felirat keresztény vonatkozású, és feltehetőleg Ajtonyra utal, a török szövegben a csészék készítéséről van szó, és két név szerepel benne: Boila és Batul, s végül a rovásírásos feliratot annyiféleképpen magyarázták, ahányan csak foglalkoztak vele, de mind ez ideig egyik megfejtés sem megnyugtató. Amennyiben a kincs feliratainak (nemcsak az Ajtonyra vonatkozónak, hanem a török nyelvűnek is) valóban lenn Ajtonyhoz köze — s tudván tudjuk, hogy Nagyszentmiklós területe Ajtony birodalmához tartozott —, akkor a kincset Szent Istvánnak Ajtony elleni hadjáratakor rejthették a földbe, ez pedig a legújabb vélemény alapján 1015 táján lehetett. A kincs két teljes asztali készletet képvisel, méghozzá egy fejedelmit és egy fejedelemasszonyit. Az egyikben — a fejedelmében — négy korsó és ivócsésze volt, az asszonyéban pedig három pár. Dzsingisz-kán udvarában is négyféle italt szolgáltak fel a fejedelmeknek egy-egy lakoma alkalmából. Érdekes, hogy a férfi asztali készletének díszítése növénydísz (akárcsok a kései avaroké és Árpád magyarjaié), az (Folyt, a 15. oldalon) l
