Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-20 / 38. szám

) 10. oldal FIUK VÁROSA írta: VÁRKONYI ANDOR Idősebb olvasóim közül bizonyára sokan emlé­keznek még arra a nagysikerű filmre, amely a két világháború közötti években hódította meg a világ mozilátogatóinak szívét. Ez a film, amelyben az azóta elhunyt kiváló filmszínész Spencer Tracy, és a ma is aktív Mickey Rooney ját­szotta a főszerepet, a "Fiúk vá­rosa” ("Boys Town”) című film­alkotás volt; egy olyan celluloid­szalagra fotografált mestermű, amely témáját a reális életbből merítette és szereplői nem szín­falak között, hanem a valóság vi­lágában éltek ... Ez a világ, a Fiúk Városának mik­­ró-világa ma is létezik; e Város vezetői ma is atyai gondossággal és szeretettel nevelik-gondozzák a “beutaltakat”, a kamaszkorban lévő fiúk ezreit... szemüknek... Hát ilyesmi is van ebben az ország­ban, ahol a fiatalkorú bűnözés időnként ijesztő mé­reteket ölt?! ... Beszélgettem az egyik bennlakóval. Tizennégy­­éves, szeplősarcú kamasz, éppen az egyik épület márványcsillogású folyosóját söprögeti. Kérdésem­re elmondja, hogy szülei elváltak, vele nem törőd­lek, egyik rokonától a másikhoz került, lézengett a világban. Határtalanul boldog, hogy idekerülhetett. Arra a kérdésemre, hogy nem érzi-e magát egy kissé “fogolynak”, tagadólag rázza a fejét. Hiszen a hét egyik napján kimehetnek a városba is, kerítés sincs, s itt, e hatalmas területen olyan szabadok, mint a madár. Az ellátás kitűnő, a kötelező munka egyál­talában nem terhes; egymással versengve végzik a rajuk bízott, könnyű feladatokat... Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy-egy forrófejű, kalandvágyó fiú "run away”, de ezek néhány nappal később, rend­szerint maguktól térnek vissza ... Az emberbaráti intézmény mai vezetője Nicho­las H. Wegner Atya: ő Flanagan Atya utóda. Áldásos munkáját 1948 szeptember eleje óta végzi. Nagy­részt az ő fáradhatatlan tevékenységének köszön­hető az, hogy a Fiúk Városa ma már olyan magasla­ton áll, amelyről az alapító talán nem is álmodott. Flanagan Atya szobra a Város középpontjában áll. A nagy emberbarát 1948-ban hunyt el; teteme a kápolna kriptájában nyugszik. A sír felirata mind­össze ennyi: "Flanagan Atya — a Fiúk Városának alapítója”. Ennél többre nincs is szükség. Hiszen emlékét, munkásságát, meleg szívét mindennél ékesebben hirdeti, nagy műve: a Fiúk Városa. BÉCSI LEVÉL POLITIKAI ÉS MÁS PIKANTÉRIÁK Várkonyi Andor Ottjártamkor elsősorban aziránt érdeklődtem, hogyan keletkezett ez az emberbaráti intézmény? Az alapító — mint megtudtam — Edward J. Flanagan Atya volt; az ő munkája nyomán 1917. december 8- án nyitotta meg kapuit Nebraska állam Omaha ne­vű városában az első fiú "internátus”, amely akkor még szerény anyagi körülmények között működött. Két évvel később az intézet Omaha egy másik pont­jára költötzött, majd 1921. októben 22-én épült fel a Város a mai helyén, Omahától mintegy tíz mér­­földnyire — mindössze 160 ákeres területen. Ma ez az intézmény ugyanezen a helyen, 1700 ákeres terü­letet ölel magába. Ebből 900 áker művelés alatt álló terület, a többi úgynevezett campus. A látogatók — naponta többszázan keresik fel ezt az immár világhírű intézményt — térképet kap­nak, hogy tájékozódni tudjanak a modern, minden kényelemmel és technikai vívmánnyal felszerelt épületek között. A bejáratnál magasbanybúló obe­­liszk áll, a távolban pedig egy kis tó vize kéklik; közben huszonnyolc épület szegélyezi a ragyogóan tiszta utakat — mindegyik, valamilyen formában, a Város lakóinak testi és lelki nevelését szolgálja. A különböző fokú iskolák mellett, megtaláljuk a "Trade School”-t is, ahol a bentlakók ipari szakmá­kat sajátíthatnak el. Van ott szabóműhely, elektro­technikai műhely, asztalos-műhely és még sok más. Tizenhét különböző szakmát sajátíthatnak el a fia­talok. Hatalmas tornateremben edzik a fiúk izmait — a lelki-épülést pedig két kápolna nyújtja. A Vá­rosnak van klinikája, postahivatala, saját erőműve, múzeuma és farmja is, tehenekkel, bikákkal és bor­júkkal. A fiúk étkezése a központi óriási ebédlőte­remben történik. Ezenkívül természetesen a lakó­házak is ott sorakoznak a más rendeltetésű épüle­tek közelében. A házakban részben a fiúk, részben a nevelők laknak, a lehető legjobb, leghigénikusabb körülmények között. Flanagan Atya Városa nem szektáriánus. Az in­tézmény minden fajú és minden vallású fiút befo­gad. A Városnak saját önkormányzata van; a lakók minden évben maguk választják meg a polgármes­tert és a hivatalok vezetőit. írta: KLAMÁR GYULA Bécs város vezetésében változás állott be: Sla­vik polgármester lemondott és helyébe Gratz-ot, az osztrák szociáldemokrata párt parlamenti frakciójá­nak elnökét választották meg. Slavik visszavonulásának az oka — túl az általános ellenszenven, amely iránta megnyilvánult — az vazást Bécs egyik közismert ke­rületében egy park fölött. Ezt a volt, hogy kikényszerített egy sza­­parkot, noha már régóta a fővá­ros tulajdonában volt, nem hasz­nálta a város, kapuját zárva tar­totta és újabban azt akarta a pol­gármester elérni, hogy a fák feláldozásával a park­ban építsék fel az új egyetemi zoológiái intézetet. A szavazás Slavik ellen ütött ki; a lakosság tiltako­zott a vandál terv ellen — Slavik pedig belebukott. Annyira, hogy a Párt sem állott melléje, a bizalmi szavazáson nem kapott egyöntetű bizalmat. Távozásával egy hosszú éra zárult le. Ennek so­rán mindig cseh származású polgármestere volt az osztrák fővárosnak, kezdve Jónáson, folytatva Ma­­rekon, majd Slavikon... Hozzá kell tenni, hogy Bécsben igen sok a cseh, ennek tulajdonítható a hosszú ideig tartó “csehuralom”, amelynek most egy elhamarkodott elhatározott népszavazás vetett végett. Van-e sok antiszemita még Bécsben? — ez a kérdés foglalkoztatja egy idő óta a főváros közvé­leményét. A semleges Ausztria kancellárja Bruno Kreisky ismert szociáldemokrata politikus, aki nem tartozik az árja fajhoz. Ami azonban nem zavarja az osztrákok zömét, legalább is eddig azt hitte min­denki. Most aztán olyasvalami történt, ami megin­gatta ezt a hiedelmet. Az FPÖ (Freiheitliche Partei Österreich) egyik vezető tagja és parlamenti képvi­selője, Hans Klement, az egyik lapnak adott inter­jújában a riporternek arra a kérdésére, hogy pártja hajlandó volna-e koalícióra lépni a szociáldemokra­tákkal, kijelentette, hogy ellenzi az ilyen koalíciót, tekintettel Kreisky zsidó voltára ... ben "elszólták” magukat. Egyébként a zsidózó Kle­ment nem várta meg a párt-fegyelmit, hanem ön­ként visszavonult a politikai élettől. A semleges Ausztriában rendkívül kényesek az antiszemitizmusra. Hitler idejében az osztrákok kö­zül került ki a legtöbb lagerparancsnok, Eichmann is osztrák volt, Kaltenbrunner detto és még sok-sok SS-vezető, akiknek lelkiismeretét sokezer gyilkosság terheli. Politikai pikantériák közé lehet sorolni azt is, ami Ausztriában a dollár körül folyik. Ma már több­szöri dollár-leértékelés és schilling-felértékelés után a dollár 17-18 schilling körül ingadozik a korábbi cca 25 helyett. Ennek folytán az árak az amerikaiak részére túl magasakká váltak — már ti. idegenfor­galmi viszonylatban. Az amerikai utasok idén elma­radtak. A németek azonban jönnek és egyre na­gyobb népszerűségnek és megbecsülésnek örvendez­nek Ausztriában. Úgy fest a dolog, hogy ma már Spanyolországon, Italián, Jugoszlávián, Görögorszá­gon, stb. stb., kívül Ausztria is a németekből él; nekik semmi sem túl drága, szívesen fizetik a leg­magasabb árakat is hotelért, étkezésért, emléktár­gyakért és ékszerekért... Végül egy valódi pikantéria: Ferrari Violetta, a kitűnő, magyarból németté lett színésznő válik ugyancsak magyar férjétől Földdiák Jánostól. Fer­rari a napokban beadta a válópert és az iratokban azt adta elő, hogy férje az utóbbi két esztendőben teljesen feldúlta a családi békét. Elköltözött tőle egy "másik” kedvéért, ez azonban nem elég, még a gyermekeket is magának akarja. A tehetséges Fer­rari most mindössze 37 éves. Férjével és akkoriban született első gyermekével együtt a forradalom után hagyta el Magyarországot, ahol nagy sikerei voltak filmen és színpadon egyaránt. Münchenbe költöz­tek, ahol vas-szorgalommal, német tanároktól és lemezekről olyan jól megtanult németüK hogy egyi­ke ma a legjobb német színésznőknek, jelentős sze­repeket játszik, nemcsak Münchenben, hanem Bécs­ben és más nagy német városok színpadjain. A Városnak jelenleg 900 lakója van, közülük 500 az ún. grade school, 400 pedig a High school tanulója. Valamennyien olyanok, akik elvesztették otthonukat, olyanok, akik a társadalom peremén él­tek, akikkel senkisem törődött. Azok a szerencsések, akik idekerülnek, meleg otthont, biztonságot és sze­­retetet kapnak itt, s ráadásul olyan útravalót, olyan eszközöket, amelyek segítségével ismét teljesjogú tagjai lehetnek a társadalomnak. Felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek a Fiúk Városának vezetői és nevelői; a látogatók szinte nem hisznek a saját Klement kijelentése kínosan hatott az FPÖ-re a jövendő választások esélyei miatt, annál is inkább, mert az FPÖ nem áll éppen baloldali hírben főnö­ke, Peter múltja miatt. A TV-nek adott nyilatkozatá­ban Peter helyettese kijelentette, hogy sajnos van bizonyos antiszemitizmus Ausztriában és utalt ar­ra, hogy néhány évvel ezelőtt éppen egy, Kreisky pártjához tartozó képviselő lépett vissza minden tisztségétől egy súlyos antiszemita kijelentés miatt; tavaly pedig a másik nagy párt, az ÖVP két képvise­lője mondott le mandátumáról, mert a parlament­Ferrari olasz neve ellenére tősgyökeres magyar, Hódmezővásárhelyen született, ma is ott élnek egy­szerű földműves rokonai. A Ferrari-név édesanyjá­nak egy itáliai utazásából származik; nem mint luk­­szusutas járt Olaszországban, hanem mint szoba­lány ... Ferrari már gyerekkorában feltűnt színját­szó képességével. A háború előtt gyerekszínésznő volt, a második világháború után pedig már jelen­tős szerepeket játszott. Első férje Básthv Lajos, a Nemzeti Színház kiváló művésze, a Színműveszeti Akadémia tanára volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom