Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-06 / 36. szám
16. oldal MAGYAR TÁJAK: A BAKONY VADREGfNYES FALVAI ííekért, hogy a kakaspörkölt mellé ital is kerüljön. Iharkuton, a világ végén huszonhárom házban' nyolcvan ember él. IHARKÚT, 1973, augusztus hó . . . Nagyon régen dédelgetem egy kiadós bakonyi barangolás gondolatát, de ahogy teltek és múltak az évek, mindinkább összezsugorodott a szép tervek láncolata, egyre távolabb tűnt a remény, hogy valaha viszontlássam Akiipuszta vedlett hodályait, amelyek árnyékában a vén számadó hátborzongató történeteket mesélt a félvad fekete kondákról, az erdei vaddisznóval keveredett mangalicafatkákról, amelyek makkon híztak és lábon tették meg az utat a végzetüket beteljesítő vágóhidig, mert egyenként befogni semmiféle emberi erővel és fortéllyal nem lehetett őket. Nyomtalanul elenyészett volna minden vadregény, amely harminc—negyven éve még úgy hívogatott a bakony-erdő sűrűjéből, mint a mécskanóc lángja egy pásztorszállás tenyérnyi ablakából, maradt-e még valami ennek a nemzedéknek abból a szűz őserdei varázsból, amely az én nemzedékemet két forrásból fakadó kíváncsisággá' vonzotta: romlatlan rengeteget látni és olyan embereket megszólítani, akiknek életmódja és nyelvezete nem sokat változott a török hódoltság óta. A Bakony peremén, vagy a hegyvidéket átszelő átlós utakon megtett utazások meggyőzhettek minden utazót arról, hogy a bánya- és iparművek és e nagy kitér jedésü emberi munkahelyek, valamint a körülöttük kialakult és megnövekedett városok nemcsak körülbástyázták a Bakonyt, de be is hatoltak a Dunántúl legszebb tájaira. Zsenge és szomjas országjáró koromban Várpalota még egyszerű kis bányászfalu volt, Pápa történelmi múltján rágódó iskolaváros, Zirc a monostor árnyékában tétlenkedő falu. Pét még úgy szerepelt a térképen, mint Pétfürdő és kirándulóhelynek számított, a honfoglalás kori falunevek pedig semmit sem árultak el, mert olyan falvakba, mint Csatka, Csetény, Koromla, Sikátor, Sur, Gic az ember el se merészkedett, mert ezek a falvak a világtól elzárva éltek, útnak semmiképpen sem nevezhető csapásokon lehetett megközelíteni házaikat. A nyár elején levelet hozott a posta egy faluból, amelyet a levéliró úgy jellemzett, hegy ott még az “ősbakonyi” állapotok uralkodnak, ott még semmi jele az idők változásának. Olyan faluról beszélt a híradás, amelynek megközelítése nem könnyű és “bár nincs messze a Bakonyt átszelő kétszámjegyű uttcjí, ott vége van a világnak.” Olyasfajta levél volt ez, amely fölcsigázza az ember érdeklődését. Valóban létezik még Bakony mélye, Bakony sűrűje; kondások, favágók, kőfejtők világa? A levél egyúttal némi hitetlenkedésre is csábított. A Bakony körül olyan nagy lélekszámú ipari települések találhatók, amelyek lakossága is megérzi az ipari környezet ártalmait. Vajon ezeknek a települések nek nincs bejárásuk a bakonyi sűrűbe, nem élvezhetik az erdős táj tiszta légkörét, nyugtató és megújító varázsát? Nyugat felől közelítve a Bakonyhoz — azzal a szándékkal, hogy Győrig s onnan Pannonhalma, Zirc érintésével Veszprémig “föltekintem” a mai bakonyi állapotokat —, Városlődnél letértem Pápa felé. Még mielőtt az ut elérné Farkasgyepüt, a 90—100 éves bükkerdő mentén autós pihenő csalogatja az utasokat. A pirostetős esőbeálló körül rönkasztalok, szalonnasütő helyek, még a szeméttartókat is egyetlen íatuskóból vájták ki. A balatonfelviáéki erdőgazdaság hatezer hektáros erdejéből 350 hektár kiszakitásával itt alakult ki az első jóléti erdő a Baa gát mögött két forrás is fakad. Ha beépítenek a gát testébe egy kis zsilipet, mindig frissen és megfelelő szinten lehet tartani a vizet. Mindössze 70 ezer forinttal került igy többe a gátépítés, de megszületett az első pisztrángos, az alig egy ujjnyi szilvásváradi származású pisztrángivadék nagyszerűen érzi magát. Bakonyjákón — éppen utat építenek, vastag szurokréteg terül a régi köves útra. -Jákó már kissé kiesik a pápai útról, törvényszerűen itt kellene kezdődni a világ végének, de mégsem hallani ebben a faluban sem panaszt az elmaradottságra, inkább itt is azokat a terveket dédelgetik, amelyek az ember útját egyengetik a természethez. Bakony jákó és Németbánya között van egy török kori halastó, amelynek zárógátját néhány évtizeddel ezelőtt elvitte a tavaszi áradás. Lassan posványosodik a csodálatos völgyteknőben fekvő tó, amelynek partjain egész kis horgászvárost lehetne kialakítani, csak az elsodort gátat kéne helyreállítani s kikotorni az eliszaposodott medret. A világ végéről szóló legendákra rácáfolnak az utak. Kitünően burkolt ut vezet Bakonyjákóról Németbányára, ez az ut már most alkalmas arra, hogy a Töröktó környékét felkereső turisták és horgászok áthaladhassanak rajta. A környék kisebb falvaiból — a világ végéről sürti autóbuszjáratok viszik a halimbai bányapza^pápai üzemek munkásait a munkahelyükre, de még a szép nevű Iharkút sem fekszik a világ, végén, mert oda is elvezet a 2800 méter hosszú, egészen uj aszfaltút. “Itt vagy a világ végéndtárja ki háza kapuját a levélíró és nyomban cipel a kertbe, hogy megmutassa bőven termő krumplibokrait, Alexander körtefáit, hatféle lugasszőllejét, amelyen kövérednek a fürtök, a kert alján csordogáló eret, ahová lejárnak inni a szarvasok, és ha csemegére fáj a foguk, fáról legelik a magvaváló szilvát. A házak tetején televíziós antennák meredeznek bele a vágni való levegőbe, a földekről hazatérő asszonyok rádióznak menetközben és távolról egy teherautó jeladáászerü kürtölése hallatszik: — Megjött a sör a boltba — örvendezik a vendégfogadó és térül-fordul az üres üve-ÓHAZAI KRÓNIKA Elkészült Miskolc első erdei tanterme. A borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészei az évszázados fenyők alatt rönkökből készült padokkal és gömbfákból ácsolt asztalokkal rendezték be az ég .alatti iskolát; szeptembertől késő őszig örökzöld környezetben tanulhatnak a környékbeli iskolások. —o— Csokonai-müsort rendeztek este a debreceni Déri Muzeum kertjében. Surányi Ibolya és Kovács P. József Csokonai-verseket és leveleket adott elő, Béres Ferenc és Réti József énekelt, közreműködött Nyúl István és együttese. —o— Szabadtéri, szoborkiállítás nyílt meg a salgótarjáni József Attila művelődési központ előtti téren: többek között Kisfaludi Strobl Zsigmond, Somogyi József, Kerényi Jenő, id. Szabó István, ADA A Dunatáj egy száma ismertetést ad a pélmcnostori gimnáziumról, amely a Horvát Köztársaság egyik legkorszerűbben felszerelt oktatási intézménye. Ebben az iskolában a tanítás összevont tagozaton folyik, de a tantárgyak nagy részét anyanyelvükön hallgathatják a diákok. A Középiskolai Központ igazgatója közölte, hogy ősztől a gimnázium magyar osztálya is megnyílik és ebbe^a horvátországi magyar iskolába- minden általános iskolát végzett baranyai, szlavóráai—gyérek beiratkozhat. De nemcsak az iskolákban folyik a nyelvművelő munka a s^ethszédos országban. A Szocialista Szövetség végre hajtó bizottsága és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok szervező bizottsága együttes ülést tartott Adán. Megállapították, hogy az eddig megtartott nyelvművelő napok igazolják a nyelvművelés szükségességét, és mint tudományos összejövetelek kivívták maguknak a tartományi elismerést. A résztvevők leszögezték, hogy biztosítani kell a Szarvas Gábor Nyelvművelő napok folytonossákonyhán. Csodalatos hűvösséget és nyugalmat áraszt ez az egészséges ősbukkös amely még csak az első. A pihenő avatásán majdnem ezer vendég jelent meg és egy véletlenül az ünnepség közepébe csöppent nyugati vendég beírta a vendégkönyvbe, hogy ez a 350 hektáros erdő valóban a természet temploma. A községet talán Magyarország legszebb, legromlatlanabb erdőségé övezi, ahol ar ra is van hely, hogy hétvégi telkeket alakítsanak ki legalább nyolcvan telek már gazdát is talált —, de a távlatok szinte beláthatatlanok. Az erdőgazdaság terepj árójá val hatalmas karéjt bejárunk, közben egy gáthoz érkezünk, amely lezárja a völgyet, mögötte pisztrángos tó terül el. Az erdőgazdaság számára utat kellett építeni és erre egy mód kínálkozott, a völgy lezárása gát segítségével. De Samu Katalin, Kő Pál alkotásaiból. A szoborkiállitással egyidőben fotókiállítást rendeztek a művelődési központ nyitott előterében a megye köztéri szobrairól, valamint az idén 70. születésnapját ünneplő id. Szabó István Kossuth-dijas szobrászművész munkásságáról. —o— Keszthelyen, a Festetichkastély restaurált koncerttermében a Kolozsvári Filharmónia vonósnégyese adott nagysikerű hangversenyt. —o— Irótábor kezdődött meg a kilencszáz éves jubileumát ünneplő Tokajban. A Borsodban élő vagy az onnét elszármazott irók egy héten át a munkásábrázolás kérdéseiről folytatnak eszmecserét. Találkoznak népművelőkkel, az üzemekben szocialista brigádokkal. Fölkeresik azokat az észak-magyarországi helyeket, ahol annak idején Petőfi járt, és ellátogatnak Széphalomra, ahol Kazinczy élt. vvwv\vv»wwvwvw»wwwvwv« Tfinor»-r, gát, s Ada község központjában felállították a nagy magyar nyelvész szobrát. Nagy sikere volt a jugoszláviai magyarság körében a Petőfi él cimii szavalóversenynek. A Tiszavidék cimii lap beszámol róla, hogy a tartományi szintű vetélkedőnek többszáz résztvevője volt, és interjút közöl a legjobb versmondó címet elnyert kislánnyal. “Az ünnepségen Fovács Zsuzsi elmondta Petőfi Szülőföldem cimii költeményét. A művészi előadásmód, a szép tiszta beszéd és kiejtés kivívta a hallgatóság elismerését.” A szép tiszta magyar beszéd örömével ajándékozza meg a szabadkai Népszínház magyar társulata is a lakosságot. A Magyar Szó hirt ad arról a nemes munkáról, melyet — a magyarországi Déryné Színházhoz hasonlóan — ez a szabadkai szinház magára vállalt. 1960 óta járja’: ■színészei az országot és Hír vátország és Szlavónia legkisebb színpadaira is elviszik a szép magyar szót. E'zutta' Tamási Áron: Énekesmadár cimü népi játékát mutatta be a társulat.
