Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-05 / 27. szám
J. 18. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, July 5, 1973 A NOTESZ TITKA: Miért vesztette el életét hét angol szénbányász? LONDON — A vizsgálat, amely ezekben a napokban a Yorkshire-megyei Wakefield helység bírósági épületének egyik termében folyik, fejezete lehetne akár egy Jókairegénynek is. Komorarcu férfiak az emelvényen és a széksorokban, főszereplők és epizódisták a “Fekete gyémántok”-ból. A vizsgálatot vezető bizottság a bányafelügyeleti tanács és a bányászszakszervezet vezetőségének tagjaiból áll. Azt akarják földeríteni, hogy mi okozta a március 21-i lofthouse-i bányaszerencsétlenséget, amelynek során hét yorkshirei bányász életét veszítette. A széksorokban a katasztrófa áldozatainak hozzátartozói, a kihallgatásra idézettek között bányamérnökök, bányászok, olyanok is, akik a vízbetörés pillanatában az aknában voltak, de csodával határos módon megmenekültek. A vizsgálat természetesen nem bírósági eljárás és csakis azért tartják a wakefieldi bíróság épületében, mert nagy terme a legalkalmasabb egy ilyen nyilvános kihallgatás-sorozat lefolytatására. Ami azonban a tárgyalást külön drámaivá teszi és a múlt század légkörébe vonja: az íróasztalon fekvő, elsárgult lapokon, időtől fakult betűkkel, számokkal teleirt zseb-jegyzőgömyv, amely egy száz esztendővel ezelőtt élt, Viktória-korabeli geológus, Alexander Henry Green notesza volt. Ez a százesztendős notesz ennek a vizsgálatnak mindezideig legfontosabb bizonyíték anyaga és egyben tanulsága is. A geológus ugyanis, aki a Nagy Britanniái Királyi Geológiai Intézet megbízásából annakidején földtani méréseket végzett a lofthousei bányában, fontos figyelmeztetéseket hagyott hátra jegyzőkönyvében az utókornak: aknák és tárnák pontos mélységeit, hajdani fúrások színhelyeit, adatokat arról, hogy akkor még aktiv és már elhagyott aknák hol, merre, egymáshoz viszonyítva mekkora mélységekben keres ztezik egymást. A vizsgálat középpontjában egy már régóta elhagyott tárna ,az úgynevezett Bye fejtési üreg áll, amelyből március 21-edikén hajnali két órakor tájtékzó, szennyes vizáradat tört a Flockton-tárná ban dolgozó bányászokra. A következő pillanatokban a tárna beomlott és mindörökre elzárta a menekülés és a mentő- alakulatok útját — a hét bányász holtteste máig megközelithetetlen, a beomlott Flockton-aknak örök sírhelyükként szolgál. Mi az tehát, amiben a száz esztendővel ezelőtti geológus, Alexander Henry Green hajdani jegyzőkönyve oly nagy jelentőséggel bir? Az, hogy a régi noteszből kiderül: az elhagyott fejtőüreg nyolcvan méterrel mélyebben húzódott a földben, amint azt a lofthousei bánya katalógusa feltüntette s mint azt ennek következtében a bánya mérnökei hitték. A bánya összes földalatti térképei és tervrajzai szerint a Bye fejtőüreget 1860-ban mindössze nyolcvan méteres mélységig süllyesztették. Ennek az adatnak birtokában, amikor a mérnökök megtervezték a Flockton-tárna fejtési útvonalát, úgy vélték, hogy ha a Bye-üreg alá érve egy ötven méteres biztonsági zónát hagynak az aknak körül, akkor az ésszerű óvintézkedéseknek tökéletesen eleget tettek. A száz esztendővel ezelőtti noteszből azonban kiderül: a Bye-üreg nem nyolcvan, de százhatvan méteres mélységben húzódott a föld alatt, a bányászok tehát (anélkül, hogy sejtették volna) közvetlenül az üreg alatt fejtették a szenet. Az ötvenméteres biztonsági zóna sem lehetett elegendő ahhoz, hogy vízbetörés esetén megmentse őket a fölöttük lévő üreg beomlásától és a katasztrófától. Alexander Henry Green geológus száz évvel ezelőtt bejegyezte noteszába a lofthousei bánya összes tárnáit, a fúrási mélységeket, a Byeüreg mélységét. Ha a bányafelügyeleti Tanács és a mérnökök valaha is látták volna ezt a százéves noteszt, tökéletesen másként tervezik a lofthouse-i bánya fejtési munkálatait. De sohasem látták. A notesz zárt ajtók mögött őrizte titkát a Királyi Geológiai Intézet irattárában. Ez a titok hét bányász életébe került. Higyje el nekünk! Ezek az egész országban a lehető legmagasabb Takarékbetét Ráták! 2-ÉVES TAKAHÉK BIZONYÍTVÁNYOK HOZADÉKA 1-ÉVES TAKARÉK BIZONYÍTVÁNYOK HOZADÉKA a year •▼eme évente 6-HÓNAPOS TAKABÉK BIZONYÍTVÁNYOK HOZADÉKA Minimum $10,00'*Minimum $9,000 5 Minimum $2,000 |% a year 4 A RENDES KISKÖNYVÉÉ TAKARÉKBETÉTEK HOZADÉKA a year • Betehet, vagy kivehet bármily összeget bármikor. • Betehet bármely hónap 10-ig és teljes osztalékot kap utána 1-től számitva. MOST A TŐKÉHEZ CSATOLJUK ÉS FIZETJÜK MINDEN HÓNAPBAN! AND LOAN ASSOCIATION FŐIRODA: 101 FRENCH STREET, NEW BRUNSWICK • 249-2438 SOUTH BRUNSWICK-I IRODA: Rt. 27 és CLAREMONT RD. • 297 4600 Member FSLIC Későbben szülnek az amerikai nők BETHESDA, Maryland — A nemzeti egészségügyi központ népesség kutató intézetének Bethesdában tartott szemináriumán Amerika népesség szaporulatának kérdését vizsgálták. Megállapitották, hogy az átlag amerikai nő ma idősebb korban hozza világra gyermekeit, mint régebben. A jelenlegi kimutatás szerint 2.03 gyermek születik Amerikában családonként. De mig régen az asszonyok átlag 25-26 éves korban szülték a legtöbb gyermeket, most ez a kor 29 évre emelkedett. A különböző születéstgátló orvosságok és metódusok lehetővé teszik a nők számára, hogy fiatalabb éveikben dolgozhassanak és karriért érhessenek el és csak 20-as éveik végén, sőt 30-as éveik elején szüljék meg kívánt és tervezett gyermekeiket Egyes előadók szerint nagy előrehaladás történt a születés szabályozó szerek népszerűsítésében, de még több kutatásra van szükség, mielőtt a mai születés-szabályozó tablettákat, melyek sok veszélyt rejtenek magukban, mással cserélhetik fel. Orvosi csoda: a fagyasztott borjú LONDON. — Angol tudósok jelentik, hogy első esetben született egészséges, tisztafaj u borjú fagyasztott embrióval mesterségese# megtermékenyített tehéntől. Eddig ilyen születést még csak egereken próbáltak ki Amerikában. Kilenc hónappal ezelőtt mesterségesen megtermékenyített petét fagyasztottak be, majd helyeztek el egy másik tehén méhébe, melynek eredményeként most a kis borjú világra jött. Még nem tudják, hogy ez az eljárás előidéz-e majd genetikus változásokat.
