Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-23 / 34. szám

16. oldal SZOMBATHELYI RIPORT: DETROITI TÁNCOSOK A TANCFESZTWALON Szombathely, 1973, au­gusztus hó . . . Táncosok próbálnak a szombathelyi Derkovits Gyu­la Művelődési Otthoh egyik termében. Körmendi zené­szek húzzák a talpalávalót. Fergeteges tempót diktálnak a muzsikusok, a gyors tánc­hoz szokott csizmás lábak hamar átveszik a pattogó ritmust. A fiuk kurjongatnak, össze­­verődnek a tenyerek, a sikitó lányok szélsebesen forognak körülöttük. Igazi magyaros virtussal járják a táncot. Pedig Ameri­kából jöttek. Trikójukon zöld embléma hirdeti együttesük nevét: “Dancers Hungária”, és alatta viselőjükét: Yvon­ne, Violet, Steve. A detroiti Hungária nép­táncegyüttes próbáját lestük meg. A fiatal táncos lábú fiuk, lányok többsége törve beszéli a magyart, szüleik anyanyelvét, mert ők már külföldön születtek. De a magyar kultúra és művészet iránti érdeklődést az ország­határok sem mosták el. A magyar népművészet szere­­tete is így vált az újabb ge­nerációk termékeny öröksé­gévé. A II. anyanyelvi konferen­ciával egy időben rendezték meg Szombathelyen a II. ma­gyar nejotáncfesztivált, amelyre Amerikából, Fran­ciaországból és Ausztriából hat, külföldi néptánccsoport érkezett Magyarországba. A graziak gpermekcsoportot küldtek a fesztiválra. Tavaly az együttesek veze­tői és táncosai közül so­kan jártak arra a szakmai tanfolayra ahol koreog­ráfusok és néptáncszakembe­rek irányítása mellett megis­merkedtek egy-egy tájegység jellegzetes népi kultúrájával, tánc- és dallamvilágával, és bepillanthattak a hazai nép­tánccsoportok életébe is. Az itt kapott utravaló nagy se­gítségükre volt további mű­vészi munkájukban. Ennek gyümölcsét jöttek el most be­mutatni Magyarországra, az anyanyelvi konferencia rész­vevőinek. — A próbákon magyaror­szági táncpedagógusok segit­­gettek abban, hogy a hat cso­port tizenhat számát a celldö­­mölki bemutatóra egységes műsorrá kovácsolják — mond­ta Komornik Vilmosné, a Ma­gyarok Világszövetsége mun­katársa, a táncos részleg irá­nyitója. A külföldi táncosok két pró­ba közt ellátogattak Vépre, az Ungareska együttes edző­táborába, melynek vezetője Pesovár Ernő izelitőt adott nekik a hazai tánccsopcrt munkájából, a szanyi és a so­­bori kiránduláson pedig ha­gyományőrző parasztegyütt­­tesekkel ismerkedtek meg. A nagy sikerű celldölmöki bemutató után a vendégek a Balaton mellett pihenik ki a fesztivál fáradalmait. H. V. A. Lovas és pásztomapek sikere nyerte, második a dömsödi ifjabb Papp József, harmadik Bálint Mihály Mezőszilasról. UJ BARLANG A BÜNKBEN EGER — A budapesti Me­teor barlangkutató csoport­jának tagjai, a Bükk-hegy­­ségben, a nagy fennsik Sebes­pataki szakaszán a föld alatti folyosó cseppkőképződménye­it fényképezve egy felfelé ha­ladó kürtőre figyeltek fel. A A kiskunsági lovasnapokon, Apaj pusztán nagy sikere volt a fogatversenynek. Apajpuszta, 1973, augusz­tus hó . . . Vásári mulatság, látványos­ság: körhinta, céllövölde, vat­tacukor és birkafőző verseny, tehát mindaz, ami egy kis­kunsági pásztor- és lovasna­pokon szükségeltetik. Vala­mint a borongós időben a né­zők láthattak futballozó lova­kat — mely bizonyára rangos mulatság —, és csak úgy mel­lékesen néhány lovasklub is összemérte lovainak állóké­pességét — versenynek alig mondható ez, az akadályok alig érték el a százhúsz cen­timéteres magasságot. E je­les pásztornapok színhelye volt az országos fogathajtó­bajnokság első fordulója is. Egy komoly és férfias sporté, a seregnyi vidámság és mu­latság között. Tizennyolc fo­gat indult el, közülük tizen­heten sikerrel teljesítették a háromnapos küzdelem feltét­leit. Örvendetes volt nézni, hogy az ország csaknem vala­mennyi fajtatipusa képvisel­te magát nóniuszok, lipicai­ak, félvérek, sőt, Bábolna szí­neiben az Egri Zoltán hajtot­ta telivéríogat is végig ver­senyben volt. Rangos volt a mezőny, és nehéz a feladat, a harmincöt kilométeres terep­­hajtáson .alattomos akadá­lyokkal, vizesárkokkal, és magával a hullámzó Dunával is meg kellett küzdeni. A ver­seny nagy tudást, felkészült­séget, és nem kevés erőt igé­nyelt a versenyzőktől. A baj­nokság első fordulóiát Fülön Sándor kiskunsági fogata szűk sziklahasadékon felha­tolva egy cseppkövekkel dí­szített gyönyörű terembe ju­tottak. ahol hatalmas vízesés dübörgött. Felfedezésüket je­lentették a területen dolgozó miskolci bányász barlangku­tató csoportnak, és együtte­sen indultak a barlang mep­­hóditására. Fáradságos és iz­galmas ut után, egy 30 mé­ter magasból lezúduló vízesé­sen átjutva, megtalálták a barlang nagyméretű főágát. A több száz méter hosszú já­ratot igen gazdag, érintetlen, ragyogó csillogásu cseppkő­­képződmények díszítik. A fő ág végén azonban vízzel telt szifon zárta el továbbjutásu­kat, és igy a Bükk egyik leg­szebb cseppkőbarlangjának további feltárását száraz idő­re halasztották. EMLÉKEZÉS SOMLÓ BÓDOGRA BUDAPEST — Julius 21-én lett volna száz éves Somló Bó­dog, a “veszélyes” jogtudós, a nemzetközi hírű jogfilozófup, a Társadalomtudományi Tár­saság alapitó tagja és egyik legeredetibb gondolkodója. Mikor 1903-ban a nagyvá­radi jogakadémia tanárainak feljelentésére el akarták né­­mitani a kiváló tudóst, aki­nek merészen evolucionista tanai veszélyeztették a fenn­álló társadalmi rend korhadt intézményeit, akkor a ma­gyar és nemzetközi haladás egységesen állt ki Somló Bó­dog mellett a tudomány sza­badságáért. Itthon egy isme­retlen vidéki újságíró, Ady Endre emelte fel szavát elő­ször, de olyan hatásosan, hc^v országos orgánumok vissz­hangozták igazságait. Külföl­dön pedig Enrico Ferritől Walter Crane-ig, Labriolától Crone-ig gyűrűzték a szolida­ritás hullámai. Ennek köszön hető, hogv Somló folytathat­ta tudományos munkáját, mint a kolozsvári egyetem professzora. Fejér Lipót és Gombocz Zoltán tudós, bará­ti társaságában. A háború után a budapesti egyetemre került, de a megváltozott idc> megrázkódtatásait és súlyos egyéni konfliktusait nem­­birta elviselni: 1920-ban Ko­lozsvárt, édesanyja sírjánál öngyilkos lett. * MLŐDÖ MAGYAR VIDÉK DEBRECEN — Kétszázöt­venmillió forinttal támogatja a Hajdu-Bihar megyei tanács az ötéves tervidőszakban az iparfejlesztést. Az iparfej­lesztési alap, illetve az ebből részesedő vállalatok, szövet­kezetek befektetései révén mintegy 800 millió forint ér­tékű beruházás valósul meg, és kereken hétezer uj munka­helyet teremtenek a megyé­ben. Az energiaforrások, a közműellátottság és a foglal­koztatottság felmérése után öt helységet: Balmazújvárost, Berettyóújfalut, Hajdúbö­szörményt., Hajdúnánást és Püspökladányt jelölték ki ipartelepítési központoknak,. A félidőtájt tett számvetés szerint az iparfejlesztés lénye­gében megfelelő ütemben ha­lad. A legkedvezőbb a hely­zet Hajdúböszörményben, ahol felépült a Rövidáruipari Egyesülés három üzeme: a Szalag- és Zsinórgyár, a Lő­rinci Vatta gy ár és a Rico Kötszermüvek gyáregysége, fejlesztik az Egyesült Izzó gyárát, valamint a város fa­ipari vállallatát és műszaki ipari szövetkezetét. Kecskemét halottja KECSKEMÉT — Kecske­méten, a városi tanács által adományozott díszsírhelyen nagy részvét mellett temet­ték el Nemesszeghy Lajosné Érdemes művészt, a világ el­ső énekes iskolája — a kecs­keméti Kodály Zoltán ének­zenei általános iskola és gim­názium — igazgatónőjét. Ra­vatalánál a város iskoláinak tantestületi képviselői, a vá­ros vezetői és tanácstagjai, a központi és a megyei szervek képviselői álltak diszőrséget. A gyászszertartáson a kecs­keméti Kodály-kórus és a vi­lághírű énekiskola gyermek­­kórusa működött közre. Ma­darász László, Bács-Kiskun megye tanácsának elnökhe­lyettese, dr. Mező Mihály, Kecskemét tanácsának ál^i­­iános elnökhelyettese, Kardos Pál, az iskola igazgatóhelyet­tessé búcsúzott a kiváló peda­gógustól ,aki egész életét a Kodály-elvek megvalósításá­nak szentelte. Nemzetközi krónika Elhunyt Bécsiben 88 eszten­dős korában Demel Mária Edit, Főt. Dr. Demel Iván édesanyja — Boroviczeny Ká­­rolyné sz. Sohönborn Mária Bécsben 80 esztendős korá­ban, a 91 éves Hőgyészi Pál Eisenstadtban elhunyt. • Idén húszán tettek érettsé­git Burg Kastl magyar gim­náziumában. Az iskola fennál­lása — 1958 — óta 499 fiu­­lány szerzett egyetemre jogo­sító érettségi bizonyítványt az egyetlen szabad földön mű­ködő magyar középiskolában. ® Hevesy Pál rendkívüli kö­vet és meghatalmazott mi­niszter nemrég töltötte be londoni otthonában 90. élet­évét. Hevesy az utolsó még életben lévő diplomata, aki már Ferenc József uralkodá­sa alatt is tagja volt a diplo­mácia testületnek. ÓHAZAI KRÓNIKA Komlón emlékművet állí­tanak azoknak a bányászok­nak, akik hősi halált haltak a munka frontján. Tfj. Szabó Istvánnak bányaácsolatpt szimbolizáló szobrát a komlói Bányász-parkban valószínű­leg az idei bányásznapon avatják majd fel. —o— A svájci hatóságok kiad­ták a Mátyás-templomban el­követett lopás tettesét, a 25 éves Zöldi Jánost, aki 1969- ben társaival felbecsülhetet­len értékű kincset lopott el, majd külföldre szökött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom