Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-23 / 34. szám
I 15. oldal A HÁZASSÁG ÉRTELME Irta: SZABÓNÉ LÉVAY MARGIT Az Élet célja értelmet szerezni. Értelem nélkül céltalan lenne az élet. Az életnek útja az értelmes ember számára felfelé vezet. — Minden keresményedből szerezz értelmet — int a Bölcs, tiszteltté tesz téged. A házasságnak is van értelme: az erkölcs. Célja: két szív, két lélek közössége — örömben, bánatban. Ezek igazságában nem osztom a “próba-házasság” elvét. Nem tisztátalanságra, hanem szentségre hivott el minket. az Isten (Tes. 4, 7.). Nem lehet eléggé bizonyítani, hogy a boldog házasélet lelki és szellemi közöség. Kell, szükség, hogy a házastársak egyenlő lelki és sziliem i szinten legyenek. Csakis ekkor képesek fellelni egymásban önmagukat. A közmondás, hogy az ellentétek vonzzák egymást, a nemre vonatkozik: férfi és nő, tehát vonzzák egymást, egymás mágnesei. Nem elég a szerelem, a szív pezsgő lobbanása. Föltétien szükséges a lelki kapcsolat, a szellemi összhang. A lírán nem lehet kalapálni. A lírát csakis zeneszerszám teheti zengővé. Még a müvészházasságokban is meg kell lennie az összhangnak; különben, bár együtt élnek, de nem tartanak össze s nem tartoznak együvé. Ismerek egy szinmüvésznőt, aki fülig szerelmes lett a színtársulat babéros sikerekben, tapsorkánokban ragyogó színművészébe. Házasság lett a szerelemből. A mézeshetek után kezdte megismerni az ifjuasszony a művészetben az embert. A szinipróba nem keret arra, hogy felismerjük az embert a színészben. A szerep próbái alatt is a színész “játszik” — szerepének karakterét alakit ja. Művészete abban áll, hogy mennyire képes az iró által megrajzolt karaktert kihozni megelevenítve önmagából. Azaz: a próbák alatt is a színészt látjuk a szerepében, és nem az önmaga jellemében. Minden ember jelleme, egyénisége a szórakozásaiban, a kedvteléseiben nyilatkozik meg. Itten a kártya volt a szenvedély. S a kártyán elcsúszott a házasélet vagyona, a boldogság. Nem a szex: az érzéki szerelem a házasság boldogságát éltető erő, (noha egyik főkellék) hanepi az ízlések egyezősége. Hogy ne csak szeretkezzenek, de együtt szórakozzanak is; ez teszi társalkodásukat kellemessé s ehhez hogy együtt dicsérjék az Istent is, szükséges a rokonlelkület, a szellemi közösség minden téren. ( Mint minden, amit Ravasz László a tollára vett, a házasságot is gyönyörű képekben szemlélteti. “Férfiúvá és asszonnyá teremtette őket az Isten és ezzel megírta sorsukat. Törvényükké tette, hogy olthatatlan vággyal keressék egymást és se lelkűk, se testük ne nyugodjék, mig egymásra nem találnak.” — Azonban ez az egymásra találás nem csupán a test; a szív, mely földi, hanem a ‘lélek’ egymásratalálása kell legyen, mely értelmi felsőbbség, tehát mennyei. A csak szerelmes szívre épült házasságon, mint jégen, elcsúszik a boldogság. Még a bölcseknél is! íme csak két példa. Sokrates, a Krisztus.előtti kor egyik bölcsének szive megtalálta házasságában a nemi kielégülést, de a szerelme társtalan volt. Korareggel elfogyasztotta sebtében a reggelijét: a karéj kenyeret és a serleg bort s mint “a hajnal az éjszakából, úgy menekült otthonából.” Milton János is szomorú házasságban élt. Nem volt kedvére való a kissé ledér, köznapi lelkületű nő. “Az Elveszett Paradicsom” 10. énekében csalódott szive panaszát, boldogtalanságát olvassuk, midőn Évának szemrehányást tesz: “Bölcsnek, szilárdnak, érettnek, erősnek képzeltelek bármilyen ostrom ellen, nem tudva, hogy csak látszat mindaz és nem való erény.” Második házassága sem volt boldog. Hiányzott abból is a feleség jóság-szeretete és az elme gazdagságában való gyönyörködés. Az elme gazdagsága lelki tulajdon. A szívből csókok fakadnak: szerelem! A lélekböl az elme gazdagsága: az értelem! A soha el nem fogyó szeretet. Bár a szerelem is inspirál, de csak akkor, ha gazdag az elme. A szerelem önző, tehát határolt. A szeretet önzetlen, határtalan, ezért képes meggyőzni a szerelmet is. A szerelem, mint a színjáték, felvonásokból, jelenetekből áll. A szeretet cselekvő, tevékeny, átnemesiti a benne élőt. Nem azért szereti párját, mert szerelmes, hanem azért szerelmes, mert szereti. És nem szójáték ez, de a valóság igaza. A materialista, akinek minden öröme az anyagiak, akár férfi, akár nő, ne kössön házasságot idealistával, aki mindenben eszményit, a remeket, a fenségest kedveli, — a szerelemben is. Az idealistának erkölcsöt sértő beszélni a szexről, nemi életről. Tantárggyá tenni, mint napjainkban; felcsigázni ártatlan ifjakat, gyermekifjakat mindkét nemből és érzékileg próba-házasságra ösztönözni őket, erkölcsi züllés. Kéj barlangokká tenni egyetemek, főiskolák kampuszait! “Virginia Woolfokat” nevelni! Erény helyett erkölcsi fegyelmezetlenséget támasztani! Nem, nem vagyok hive a próba-házasságnak. Hiányzik a lélek belőle; az elme gazdagsága. Még a tiszta házaséletben is előfordul, hogy megkísérti a Sátán férfiben a nőt, nőben a férfit, de ha fegyvere az erkölcs, • ellenáll győztesen! Szent Györgyként győzi le a sárkányt: a minden bűn sátánját. Igen, lelki fegyver az erkölcs! Dehát hogyan tudhatnák ezt a oampuszok próbaházasságban élő diákjai: '“hogy a Szentháromság egyörök Istennek terve, és alkotó gondolata a szent házasság, a férfinak és a nőnek tökéletes testi és lelki közössége.” (Ravasz László) Vajha erkölcsre, a házasság értelmére ébrednének a próba-házasság propagálói. MESÉL A MÚLT BUDAPEST TÖRTÉNELMI SZOBRAI t Budapest nyílttéri szobrai szinte összefüggő láncolatot képeznek a legrégibb időktől a közelmúltig. A “legrégibb idők” magával a Szentháromsággal kezdődnek, két messze múltból maradt veterán emlékműve mindmáig áll: a várbeli Szentháromság téren és az újlaki Zsigmond téren. — Mindkettő mintegy negyed évezredes alkotás, az előbbi művészi restaurálása mostanában nyert befejezést, s az utóbbiéra is sor kerül. — Nemrégiben renoválták Szent Gábor Arkangyal szobrát is, aki — Magyarország védőszentje — a milleniumi emlékműnek kimagasló oszlopon álló központi alakja. Szűz Máriának is vannak nyilt helyen álló ujjáfaragott, de régebbi eredeti szobrai, a budai Krisztina és Mária téren és Pesten is, a Martinelli téren. A korai kereszténység legendás szentjének, a sárkányölő Szent György vitéznek is van szobra a középkorban élt Kolozsvári-testvérek prágai szobrának hii másolata. A magyar történelem első nagy keresztényének, Szent István királyunknak két szobra is van: az egyik a városligeti ezredéves emlékmű középkori királyi galériájában, a másik pedig — lóháton ülve — Budán, a Mátyás templom mellett. — A szent király szent fiának, Szent Imre hercegnek ércalakja a budai Móricz Zsigmond körtéren emelkedik; Kisfaludi Stróbl Zsigmond művészi alkotása. Szent nevelője, Gellért püspök pedig a róla elnevezett sziklás hegy oldalában emeli magasra érckezében a keresztet. — A harmadik Árpádházi szent — László király — a milleniumi emlékművön kapott helyet. És a negyedik nagy Árpádházi szentnek, az irgalmasság mintaképének, Szent Erzsébetnek is van nyilttéri szobra: Pesten a Rózsák terén. Kivolt Anonymus, a honfoglalás krónikása, melyik Béla királyunk jegyzője? — Még máig sem tudjuk teljes bizonyossággal. Ezt a bizonytalanságot jelképezi névtelen neve és csoklyába burkolt titokzatos arca a városligeti fák alatt . . . Julián barátról pontosan tudjuk, hogy ki volt. IV. Béla követe a Volga vidékén maradt ősmagyarokhoz, ezért mutat kelet felé szoboralakja a Halászbástya mögött. Következnek a török harcok hősei. A törökverő hadvezérnek, Hunvadi Jánosnak két szobra is van Budán, a Halászbástyán, s egy másik Pesten, a milleneumi galériában. Legendás hirü nagy barátjának, Kapisztrán Szent Jánosnak is van szobra fent a Várban, azon a téren, amely ma is az ő nevét viseli. A katolikus hitbeli újjászületés nagy hőse, Pázmány Péter is kapott fehér márványszobrot, mely — jelen korunkban restauráltan — most a józsefvárosi plébániatemplom előtt áll. — Katolicizmus és szabadságharcos forradalmár szellem egyesült II. Rákóczi Ferenc személyében. Ennek a kettősségnek emlékére emelődött bronzszobra a Parlament bejáratánál. De nemcsak a magyar történelem, hanem az egyházias szellemű művészet is szobrot kapott a magyar fővárosban. Liszt Ferencnek, számos vallásos ihletésű zenemű alkotójának, két szobra is van: az egyik az Operaház bejáratánál, a másik a Zeneművészeti Főiskola oromzatán. (Folvt. a 8. oldalról) ISTVÁN, A KEGYES KIRÁLY... nem olyan jelzőt szentesített, “kegyes király”, amelyet az európai kulturvilág szemében és a magyar nép szivében a nagy király még életében kiérdemelt. Ezt a nagy magyar szentet siratta halála napján a nép apraja és nagyja. Ezt a nagy magyart és nagy szentet ünnepelte születésének ezredik véfordulóján a hazában és annak határain kivül élő valamennyi magyar. Az államférfit ünnepeltük, aki bátran lépett uj utakra azért, hogy megőrizze a múlt értékeit. “Emberi közössé?, népi-nemzeti közösség nem élhet és nem fejlődhet önbecsülés nélkül”. A nemzet önbecsüléséhez tartozik az is, hogy mit tart múltjáról, hogyan vall hagyományairól, hogy tiltakozva elszakad-e tőle vagv emlékezve megjeleniti azt. A megmaradó« ieénve elsősorban a nemzeti élet feltételeinek valósághű ismeretét és a folytonos meguiulást. parancsolja meg azoknak a népeknek, ame'vek folvtatni akarják életüket. Másodszor arra figyelmeztet, hogv eeyetlen nép sem függetlenítheti magát a múltjától. Végezetül azt kívánja mee. hogv a visszaemlékezés, a történelmi múlt megidézése és megelevenitése minden egyes koriakban ui alakot öltsön. A királyt ünnepeltük, “bogy a hit, melv Szent István buzgó munkájának eredménveként rendkívüli módon megerősödött” nemzetünkben, “ne csak megmaradjon a maga érintetlenségében — irta VI. Pál pápa —, hanem a mindennapi élet gyakorlatában uj életerővel mintegy újra fel virágozzék és uj megnyilvánulási formákkal gyarapodjék a társadalom mai igényei szerint.” Nyiri Tamás SZABÓNK LÉVAV MARGTT I
