Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-21 / 25. szám
10. oldal HOGYAN HALT MEG RHÉDEY CLAUDINA? Irta: VASVÁRY ÖDÖN Mary angol királyné magyar nagyanyjáról sokszor írtak már, én magam is, különösen akkor, amikor húsz évvel ezelőtt az öreg királyné, a mostani uralkodó nagyanyja, meghalt A régi magyar hölgy történetének természetesen az utolsó fejezete, a tragikus halál a legmegrenditőbb, ami 1841 október elsején történt Styria | | ausztriai tartományban, Graz városa közelében, amikor a grófnő 29 éves volt, három gyermek anyja, hat és fél évi házasélet után. A történet állandóan az volt, hogy a grófnőt, aki kitűnő lovas hírében állott, megijedt lova fel-Vaaváry Ödön ágaskodva, levetette. A ló egy éppen ott gyakorlatozó husstár század feléjük irányuló rohamától ijedt meg. A rohanó lovakat lehetetlen volt megállítani és igy a cserencsétlen fiatal asszonyt halálra taposták. Éveken keresztül én is kutattam az eset részletei után, de ennél többet sohasem tudtam meg. Felkutattam minden korabeli német lapot és folyóiratot, amikhez a washingtoni Library of Congressben hozzájuthattam, de nem találtam semmit. Csodálkoztam rajta, hiszen nem mindennapi emberek tragédiájáról volt szó. A magyar grófnő férje fivére volt a württembergi uralkodó hercegnek, szóval az akkor még politikailag nem egységes német nemzet egyik legelőkelőbb családjának tagja volt, lehetetlen, hogy feleségének tragikus halála fölött csak egyszerűen napirendre tértek. Egyedül a halálra taposás szomorú ténye maradt fönn és ezt emlegették még akkor is, amikor az unoka, Mary királyné meghalt. Amit most irok, azért írom, mert végre sikerült megtudnom az igazat Rhédey Claudina tragikus halála felől. Az igazság pedig az, hogy halála NEM a legenda szerint történt. Az igazság egy bizonyos Kozma László nevű férfiú naplójából került ki, aki a Rhédey család ügyvédje volt. A napló igy mondja el az igazi történetet: Claudina a nyár legnagyobb részét abban az esztendőben az apai házban töltötte, a marosszéki Erdőszentgyörgyön, ahol édesanyja és gyermekei is vele voltak. Férje, Sándor württembergi herceg, aki rövid otthoni katonai szolgálat után Ausztriába ment és ott katonáskodott, már akkor tábornoki rangban, egy darabig a családdal volt Erdélyben, de onnan egyedül ment vissza Ausztriába, hogy résztvegyen a Gráz melletti hadgyakorlatokon. (Már ekkor, bár csak 37 éves volt, tábornoki rangban szolgált és parancsnoka volt a grázi ezrednek.) A család később, az apa nélkül, hintókon indult el Erdélyből és hosszú, nehézkes utazás után el is jutottak Graz közeiéig, ahol azonban, nem messzire ettől a várostól, súlyos baleset történt velük: A hintó, amelyben a grófnő utazott, letört és felfordult. Ez a tény egyedül még nem idézte volna elő a tragédiát, de Claudina igen erős ütést kapott az oldalán. Még szerencsétlenebb körülmény volt, hogy Claudina akkor már igen közel volt ahhoz, hogy negyedik gyermeke is megszülessék. Az ütést, amit kapott, ez az előrehaladott állapot tette a tragédia végső okává: a sérült fiatal asszony azonban ugylátszik, nem vetté komolyan sem a felborulást, sem az ütést, mert a baleset után lóra ült és a legjobb barátnéja, Szendrői gróf Török Miklósné társaságában, nyolc órai erőltetett lovaglás után el is jutottak Grázíg. Férje valószínűleg Grázon túl volt, de mikor onnan újra továbbbindultak, csak egy Pettau nevű faluig tudtak menni. Ott meg kellett állni, mert a grófnő állapota rosszabbra fordult. Nyolc napig lebegett élet és halál között, amikor ott, a faluban meghalt. Amikor halálát érezte közeledni, Claudina kifejezte azt a kívánságát, hogyha meghal, szülőföldjén, Erdélyben temessék el, Erdőszentgyörgyön, ahol családi sírboltjuk is állt. A kerületi kormányzóságon kiállították a hivatalos levelet, amely megengedte a holttest elszállítását, de nem említette a halál okát. A koporsót egy parasztszekérre tették. A lovakat az elhunyt férjének legjobb barátja, Szendrői gróf Török Miklós hajtotta. A szomorú ut húsz napig tartott. Erdőszentgyörgyre érve, a koporsót 1841 október 21-én temették el. Az ottani ÓHAZAI RIPORT: A TEXAS! "TORNÁDÓ” Budapest, 1973. junius hó . . . Ismerősként jött, hiszen hire gyakran átszelte már az óceánt. A szokásos hét láda kisérte. Csaknem egy tonnányi műszer, sok közülük saját találmánya. Vízvezeték, villany kell hozzá és kész a mütő. Akár egy sátorban is. A libanoni származású DeBakey amerikai szívsebészről többször olvastam. Hitetlenkedtem. Három-négy órát alszik naponta; háromnegyed négykor kel, a hajnali órák az irodalomé. Cikkeinek, esszéinek száma kilencszáz körüli. Dicséretére válik egy profi írónak is. Háromnegyed hétkor már a houstoni Methodista Kórházban vizitel. A nyolc korszerű műtőben fél hétkor kezdenek. Ezekből már “tálalják” neki az első szivet. Áthidalja az elzáródctt koszorúeret és átsiet a másik műtőbe. Itt a felnyitott hasban a főütőértágulat luftballonként dagadozik. Aztán agyi ütőeret foltoz műanyaggal. Ismét szívműtétek, négyöt .. . Kora délután leveleket, memorandumokat diktál. Kutatásokat irányit, müszivet tervez. (Állatokba már beültetett motort a szív helyére.) Ezután a Baylor egyetemre hajt. Itt professzor, tudományos szervező. Később ismét bemosakszik, egy-két komplikált szivbillentyümütét várja-Kórházában addig operálnak, amig teljesítik az aznapi programot. Asszisztensei fél hétkor kezdenek és este nyolc-kilenckor mennek haza. Ő gyakran éjfélkor. Másnap, esetleg, távoli földrészre repül. Kongresszusok. Szervez, tanít, konzultál És operál, Londonban a windsori herceget, Moszkvában Keldis akadémikust. ‘‘Texasi Tornádó” a beceneve. Hatvanöt éves. Bejárta a világot. Szédületes hajtás, és nem ő kapott végzetes szívrohamot, hanem felesége, négy gyermekének anyj a # Az Országos Kardiológiai Intézet szívsebészeti osztályán nagy a nyüzsgés. De Bakey professzor operál. Körülötte vagy tizen serénykednek. Amerikai munkatársa és két magyar szívsebész aszszisztál. Egyikük az osztály vezetője, dr. Árvay Attila kandidátus már maga is végzett hasonló műtétet. A műtőből három helyiségbe közvetitenek színes ipari TV-adást. Az érdeklődők már a folyosóról is nézik a képernyőt. A televízió operatőrei is erre irányítják filmfelvevőjüket. A beteg koszorúereiről készült érfeltöltéses Röntgenfelvétel közszemlén, (Ennek alapján választotta ki betegét a professzor.) A filmen az református egyház anyaikönyvébe a halál okául “korai gyermekszülést” irt be a lelkész. Török Miklós gróf haláláig a legjobb barátja maradt Sándor hercegnek, szintén tábornoki ranggal ment nyugdíjba. Sándor herceg nem nősült meg többé. A két öreg katona együtt lakott, még az utcára is mindig ketten együtt mentek. Sándor herceg 81 éves korában halt meg, 1885- ben, ő ment el először kettőjü közül. Hogy milyen közeli barátok voltak, mutatja az a körülmény is, hogy Török gróf első gyermekének, aki 1840-ben született, a Sophie Claudina nevet adta. 1844-ben született második leánya pedig egyedül a Claudina nevet kapta. Ez volt tehát az igazi története Rhédey Claudina tragikus halálának. így írja le a régen megszűnt “Danubian Review” cimü Budapesten kiadott angolnyelvü folyóirat 1936 júliusi száma is egy családtörténeti közleményben, amely névtelenül jelent meg. A Rhédey család már kihalt. Utolsó férfitagja gróf Rhédey Gábor volt, Claudina unokafivére, aki 1897-ben halt meg. Mary királyné bronztáblát állíttatott nagyanyja emlékére az erdőszentgyörgyi templomban. Az egyszerű családi sírbolt, a dombon levő temetőben, azóta valószínűleg megsemmisült. ér folyamként kanyarok egy helyütt megakad. Mintha összecsípték volna. Meszes rögök gátjai. A szív nem kapott elég vért, abroncsok szorítását érezte mellkasában a beteg, néhány lépés után. Lehajolni sem merészelt már. Hosszú vágás a lábon. Kifejtenek egy jókora visszérdarabot. Ez lesz az uj koszorúér. Később majd megvastagszik, megerősödik. Tiz óra. A mellkason a sor. Működik az elektromos kés, a csontfürész. Feltárul a lüktető szív, ki kell iktatni a vérkeringésből, hogy dolgozni lehessen rajta. A hozzávezető két főeret és a főütőeret (aortát) műanyag csővel és kanüllel motorhoz kapcsolják. Egy ideig ez a “szív”. A szív kiürült, zsákba lötytyedt. Még rángatódzik. Aztán elcsöndesül. A beteg életében először. Csipesz emeli a szivburkot. Vágások. Adják a láb-visszeret. Egyik végét oda kell varrni az ép érhez. Majd az aortán készül kis lyuk — ide szájadzik a másik vége. Áthidalják az elzáródott koszorúeret. Visszaiktatják jogába a szivet. Verhet tovább. Vége a műtét érdemi részének. Tizenegy óra. * Félelmetes ez a rutin. Felesleges mozdulat nélküli. Több mint háromezer ilyen műtét van mögötte. “Perfekcionista”. Tökéletes technikát követel magától és munkatársaitól. DeBakey professzor szívsebészeti ‘‘nagyüzemből” jött. Nálunk még csak ‘‘kisüzemek” működnek. Jelenleg hat. Egészségügyi kormányzatunk már korábban is hatalmas összegeket adott a bővítésre és műszerek behozatalára. Sőt, uj, korszerű szívsebészeti intézet épül. Sajnos az építési munkálatok elhúzódnak. Az építőipartól most sok ezer szívbeteg sorsa függ. Dr. Honárkay Róbert Fodor József ÉLET JÓÍZEI... Élet jóízel, tán tova vagytok? Hol van az édes éhség? Még terít Az élet asztalt: s hol marad a volt vágy Arra, s kívánni roppant ízeid? Oly nagy e gazdagság, oly nagy az élet; Mintha még most kóstolnám étkeit. Oly friss számomra sok minden, pedig már Bőven éltem: s még várok, lesek itt. Telhetetlen az ember, mint a gyermek, S mindenen túl még a kíváncsiság! Bármi volt is: most jön talán a legszebb Szókban, jókban, mit hoz még a világ!?
