Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-01 / 5. szám
16. oldal PETŐFI: ÉSZAKTÓL DÉLIG Irta: SÁGI PÁL Petőfi Sándor 150-ik születésnapjára szép ajándékot kaptunk: fent Európa Északéin, Norvégiában Petőfi-kötet jelent meg. A norvég kis nép, de nyelve olyan irodalmi óriások nyelve, mint Henrik Ibsen és Knut Hamsun. Sulyok Vince költő, az oslói egyetemen a magyar nyelv és irodalom előadója. Elsősorban az ő érdeme, hogy a könyv megjelenik. Sulyok válogatta, szerkesztette, előszót irt hozzá. Néhány verset maga fordított, a többit jórészt nyers fordításból vagy svédből a legkiválóbb mai norvég költők ültették át csiszol tan, műfordítói színvonalon hazájuk nyelvére. A válogatásban szerepel a Világosságot cimü vers Ez a kötet cime is. A norvég kulturtanács annyira jelentősnek tartja, hogy 1000 példányt vásárolt belőle és január másodika óta minden közkönyvtárban ott van a kötet. Petőfi újabb nyelvet hódított meg a magyar nyelv, a magyar költészet dicsőségére. Érdemes egy kicsit elidőzni az eddigi Petőfi-forditások relett. Az angol nyelvű fordításokat az amerikai magyarok nagyrészt ismerik, olvastak, vagy hallottak róla. Nem túlsók. Van köztük jó, de gyenge is jócskán alkad. Most a. norvég kötet megjelenése elsőnek inkább az egyéb skandináv nyelveknek ad időszerűséget. Talán a magyar nyelv magányosságának tulajdonítható, hogy az első skandináviai Petőfikötet csax Petőfi halála után 18 évvel jelent meg dánul. Digte of Petőfi címmel. Tiz évvel rá újabb gyűjteményt adtak ki. Harmadik is követte 1896- ban, de ez az utolsó. Azóta, 64 év után, 1960-ban az Ungarn Stemme azaz Hagyar Hang cimü antológiában három Petőfi-verset közöltek. Svédül 94 évvel ezelőtt látott napvilágot hatvan verse ezzel a címmel: 60 Dikter af Alexander Petőfi, vagyis Petőfi Sándor 60 költeménye. Ez Abo városában jelent meg. A város azóta Finnországhoz került és Turku a neve. Kilenc évre rá máris második svéd válogatás következett. Utána azonban hosszú szünet. Az első világháború után Leffler Béla irodalomtörténész és műfordító, a debreceni egyetem magántanára Svédországban Petőfi-gyüjteménnyel akarta megünnepelni a költő születésének századik évfordulóját. A terv azonban megváltozott. Ungersk Lyrik, Magyar Lira címmel Stockholmban jelent meg Petőfi, Csokonai, Vörösmarty, Tompa, Arany, Kisfaludy Károly, Kiss József, Gyóni Géza és Ady Endre verseivel. Ennek a szép kiállítású kötetnék külön érdekessége, hogy Stockholmban jelent meg, de Gyomán, Kner Izidor hires műhelyében nyomták. Azóta félszázad telt el: Svédországban nem adták ki Petőfit. Európa néhány más országa közül Olaszországban nagyon népszerű Petőfi. Alig 100 év alatt 27 kisebb-nagyobb válogatást adtak ki verseiből. Innen Olaszországból származik az első, anekdotaszerű francia Petőfi-emlék is. Gróf Teleki Sándor Petőfi jó barátja volt. Koltói kastélyában tartotta mézesheteit a költő Szendrey Júliával. Teleki a szabadságharcban honvédezredes volt. A világosi fegyverletétel után az aradi várbörtönbe zárták, de megszökött. Egy ideig Olaszországban, Toscanában is élt és később megírta emlékiratait. Ebben leírja, hogy egy napon beállított toscanai házába Alexandre Dumas, a Gróf Monte Christo és A három testőr írója. Egyenesen Magyarországról jött. Elbeszélgetett az útjáról és Petőfi után érdeklődött, mivel hallotta, hogy jóbarátságban voltak. — Sokat hallottam róla nálatok, mindenki igen okosan akarta megmagyarázni, azért nem tudok róla semmit — mondotta szellemesen Dumas. Teleki gróf hajnalig beszélt Petőfiről. Másnap, amikor Dumas elbúcsúzott, ezt irta be Teleki Sándor vendég-albumába: “Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem.” A francia Petőfi-irodalom nagyon gazdag. Sokat írtak Petőfiről. Verseit azonban aránylag keveset fordították. Francia “felfedezője” Saint René Taillander a későbbi akadémikus, már két évvel a szabadságharc után tanulmányt irt róla, aztán még több írást is szentelt neki. Charles Louis Chassin viszont elsőnek fordította 7 versét egy folyóiratba. 1860-ban pedig testes könyvet irt róla és ebben az események illusztrálásaképpen, kerek 100 Petőfi-versforditást illesztett bele. Petőfi-rajongása annyira a magyarok mellé állította, hogy idős korában a Magyar Tudományos Akadémia megvásárolta a magyar emigránsokkal folytatott levelezését. Több forradalmi érzelmű francia költő és iró, mint például Thales Bemard is közölt folyóiratokban Petőfi-forditást, főként azonban magáról a költőről írtak: tárcát is, könyvet is. Hippolyte Desbordes-Valmore magyarul tanulgatott, hogy eredetiben olvashassa. Utóbb Ujfalvy Károly magyar emigráns közreműködésével francia prózába tette át Petőfi 200 versét és kötetben kiadta. Auguste Doson diplomata-nyelvész megtanult magyarul és franciára fordította a János vitézt. 1885-ben 40 francia költő, író, művész és tudós látogatott Budapestre és megkoszorúzta Petőfi emlékművét. Francoise Coppée, a századvég hires iró-költője verset irt tiszteletére és a koszoruzási ünnepségen elszavalta. Újabban Petőfi ismertetők sorába tartozik Illyés Gyula Petőfi-kötete és a fordítások nyilván budapesti kapcsolatu Seghers-kiadó Petőfi forradalmi verseinek francia nyelvű válogatása. Ez nem változtat az őszinte képen: a franciák sokat Írtak Petőfiről, csábította őket egyrészt a romantikus vagy forradalmi lelkesedés, méltó fordításával azonban nem túlságosan buzgolódtak. Európa délnyugatán ,Spanyolországban van egy könyvsorozat. “A legjobb költők legjobb versei” — ez a cime. Ebben jelent meg egy kis Petőfi-kötet. 60 oldalon mindössze 38 vers, de a sorozatban olyan költő-fejedelmek kötetei mellett áll, mint Horatius, Goethe és Byron. Ez mutatja, mennyire becsülik. Mindenesetre több spanyolnyelvű forditója van, mint aihány amerikai: számszerint hét. Érdekes, hogy spanyolra elsőnek voltaképpen latin-amerikai költő fordította Petőfit: a kubai Vicente Tej era. Párisban kiadott müveiben benne is van a 17 fordítás. A magyar költő további latin-amerikai fordítói egy venezuelai és egy guatemalai költő. Még egy katalán is van. Körősi Albin piarista pap, egyetemi tanár, spanyol irodalomtörténész nyersen átültetett 7 Petőfi-versét faragta rímekbe a katalán Juan Luis Estelrich. A spanyol nyelvű irodalmi lexikonokban, világirodalom-történetekben mindenütt áll Petőfi Sándor neve. Ramon Esquerra Bevezetés a világirodalomba cimü müvében, amely az egész spanyol nyelvterület irodalmi “törvénykönyve”, igy fejezi be Petőfi méltatását: “költészete megrázó és szenvedélyes, képekben gazdag, hazai témákkal foglalkozik és a népdalokból merit ihletet.” MILYEN VOLT A KARÁCSONY AZ ÓHAZÁBAN? (Folytatás a 14-ik oldalról( kelünk át. E hidat az egyesítés évében, 1872-ben kezdték építeni. A pesti hídfőtől jobbra haladva, az országháztól nem messzire, a főváros legnagyobb temploma elé érkezünk. A Szent István bazilika Pest-Buda egyesítésekor még nem tündökölt a maga teljességében és egészében. 1817- ben felszentelik a mai Bazilika helyén emelt kis templomot, amely nem elégítette ki a hívek igényét. 1847-ben Hild Józsefet bizták meg. Felépült a templom, azonban kupolája 1868. január 22-én beomlik. Az ezt megelőző évben meghalt Hild József, igy a templom építését Ybl Miklós vette át. Végül is az olasz-reneszánsz stílusban épülő Istenházát Kauser József tervei szerint fejezik be 1906-ban. A Bazilikától a Duna folyásával azonos irányban haladva a Belvárosba érkezünk. E terület az évszázadokon át kialakult és a múlt század elejéig városfallal körülvett ősi pesti városmag. Valamennyi katolikus temploma már állt Pest és Buda egyesítésekor. Az Erzsébet-hid hídfőjénél a belvárosi plébániatemplom a város legjelentősebb műemlékei közé tartozik. Az itt állott és részben ma is meglévő egykori római erődítmény délkeleti sarkában a 11. században kezdték építeni. Első formájában már 1046-ban állt a templom. Kezdetben román, majd Zsigmond király idején gótikus stílusban építették át, majd végleges barokk formáját 1720-39 között kapta. Szintén a Belvárosban találjuk a szervita templomot, amelyet 1725-32 között barokk stílusban Höbling János és Bauer György épített. Főhomlokzata eklektikus stilusu, amelyet 1793-ban Diescher József készített. A Károlyi Mihály utca és a Kossuth Lajos utca sarkán álló ferences templom 1727—32 között barokk stílusban épült. Már a középkorban is templom állt itt, amelyet a török uralom alatt mecsetnek használtak. A szentély fölött magasodó torony felső részét 1858—63 között Wieser Ferenc tervei szerint építették. A templom Kossuth Lajos utcai falán az 1838. évi árviz hőse, Wesselényi Miklós emlékére elhelyezett dombormű látható. A templomot az elmúlt években gondosan restaurálták. Az Egyetem téren áll az Eötvös Lóránd Tudományegyetem központi épülete, jobb oldalán vele összeépülve az egyetemi templom, a legértékesebb magyar egyházi épületek egyike. 1748-ban épült Mayerhoffer András tervei szerint. A freskók nagy részét Johann Bergl festette 1776-ban. Nagyértéküek a templom számos helyén található fafaragások. A főoltár képe a censztohowai Fekete Mária képének másolata. A templommal egybeépített Hittudományi Akadémia épületét 1870—83-ban építették át. E jelesebb templomok álltaik a magyar főváros területén, amikor Budát és Pestet egyesítették. Az elmúlt száz év alatt, tekintettel a rohamos fejlődésre, több templomot emeltek. Mind a mai napig a főváros templomai a II. Vati'kánum liturgikus rendelkezései szellemében megújított hitélettel vonzzák mind a főváros, mind a vidék, • mind az idelátogató külföldi hiveket. Napjainkban is nagy gonddal ügyelnek rá az erre hivatottak, hogy templomaik “alkalmasaik legyenek mind a liturgia cselekményeinek méltó végzésére, mind pedig a hivők tevékeny részvételének megvalósítására. ” Barna Tamás 1 SÁGI PAL
