Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-14 / 24. szám
4. oldal PRÁGAI SÉTA: A “SZEGÉNY” AFGÁNOK: KÖZÖS HARC. KÖZÖS Vajon ki ne sajnálna elköltözni a régi Prágából egy távoli városrészbe? Ugyan ki hagyná ott könnyű szívvel a varázslatos Óvárost és Újvárost, a keletkezési sorrendben is első kerületet a meszszi hatodikért? Bizony nehéz felcserélni akár egy modem lakótelep megannyi kényelméért is e megszokott és meghitt környéket. Lemondani az esti sétáról a serfőzők, vértkovácsok, lantmüvesek és vámosok gázlámpás utcájában, messze kerülni a Ravasz Rókácska a Három Medvebocs, az Arany Kannácska és a Zöld Béka 'borozó csábitó pincéjétől. Mert éppen az idén van 625 éve annak, hogy Károly király megalapította a Karolinumot, a prágai egyetemet és az Újvárost, lerakva ezzel az akkori Európa legnagyobb kiterjedésű városának alapjait. Rövid néhány év leforgása alatt Prága területe háromszorosára bővült. Megelőzte Párist és Londont, s felzárkózott Róma és Konstantinápoly mögé. Tüneményes fejlődését meggyorsította a nagy cseh uralkodó előrelátása: súlyos büntetés terhe alatt irta elő, hogy a telek megvételétől számított 18 hónap alatt már állnia kellett rajta a háznak, s az uj városlakók a beköltözés napjától kezdve, tikenkét éven át teljes adómentességet élveztek, így nőtt ki a földből gomba módra 1400 kőház, igy lett a régi Prága, az Ó- és Újváros együtt, miként a címeren olvasható, a városok anyja — Praha matka mest. S manapság minden kis barangolás az ódon házak között kultúrtörténeti gyakorlat évszázadok tananyagából. Fájdalmas tehát innen a költözés, s nem csoda, ha a minap számunkra is az volt. Sajnos, amitől tartottunk, hónappal ezelőtt bekövetkezett. A Dlouha Tridán, magyarul a hosszú főúton, a szemközti aranytölgyes ház vaspántos kapuján a müemlékbizottság kifüggesztette a “behajtani tilos” táblát. Egyidejűleg a közelben mindenütt megtiltották a parkolást, s hire járja, hogy hamarosan nem láthat semmiféle gépjármüvet a környék. Gépkocsink tehát, az újságíró fontos munkaeszköze, egyéb garázs híján végképp kiszorult utolsó menedékhelyéről, a hires épület udvarának XIV. századi árkádjai alól. Hiába, Prága féltve őrzi Károly örökét, s az autók kártevésétől is óvja a történelmi falakat: hogy tiszták maradjanak, a rázkódástól ne hulljon róluk a vakolat, és ne szélesedjenek a veszélyes repedések. Nekünk pedig meg kellett hajolnunk a helyes döntés jogosultsága előtt. Nem volt maradásunk. Azóta, néhány hete Brevnov elővárosban lakunk. Még csak barátkozunk a vidékkel, Ízlelgetjük hangulatát, olvasgatjuk a lírai utcaneveket: “Kis harangláb tövében”, Uj erdő alján”, “Várpatak mentén”. Ám hirtelen zordon hangzásra vált a szom% Fogd be a szád! — figyelmeztet az uj szovjet törvény MOSZKVA — A szovjet polgárok és a látogatóban lévő idegenek közötti kontaktust jelentős mértékben körülményessé tette az uj titkos törvény, amelyet a Kreml utasítására 1972 december 25-én bocsátottak ki a Szovjetunióban. Diplomáciai körök értesülése szerint a törvényt azzal az akcióval egyetemben határozták meg .amelyet a titkos rendőrség indított, hogy megállítsa és felszámolja a minden elnyomó intézkedés ellenére is megjelenő földalatti folyóirat publikálását. Az “Időszerű események krónikája” cimü illegális folyóirat már hosszú ideje rendszeresen informálja a külföldet a szovjet kormány zsarnoki politikájáról, a szabadságjogokat lábbal taposó intézkedéseiről. A hírek forrásai maguk a szovjet polgárok, akik a bőrükön érzik a Kreml áldásos tevékenységét. Az uj törvény a legszigorúbban megtiltja, hogy szovjet polgárok külföldiekkel találkozhassanak s légióként, hogy “megtévesztő, alaptalan” adatokat szolgáltassanak a Szovjetunióról. Megfigyelők szerint e törvény bevezetése újabb terjeszkedést jelent a sztálini állapotok felé, amikor a külföldiekkel való beszélgetésnek súlyos következményei lehettek. Az uj törvény értelmében bárminemű kiszolgáltatott adat államellenes cselekedetnek tekintendő és börtön, vagy pedig fogolytábor jár érte. EMLÉKEK szédos park és sétány neve: “Tüzérütegek előtt”, “Ötödik lőállásnál”, “Az ágyulőréseknél” — betűzzük meglepődve. Mert lám, a történelem a belvárosból váratlanul a város szélére is elkísért. 17574)en II. Frigyes porosz hadai hat hétig ostromolták Prágát sikertelenül, s ágyúik ezekről a magaslatokról ontották tüzüket a várra. Szerencsére nem sok kárt okoztak. Csupán a bájos Loreto-templom sínylette meg a háborúskodást, falában most is mutogat nak 2 testes porosz ágyúgolyót. Brevnov azonban esetinek és magyarnak mégis másról nevezetes. Alig három kőhajitásnyira lakóhelyünktől, a mai Vojteska-forrásnál élt és alapított bencés kolostort 993-ban Vojtech prágai püspök, latin nevén Adalbert, a krónika szerint István királyunk nevelője, talán megkeresztelője. Innen indult magyar földre tanítványa, Radla is, a későbbi pannonhalmi apát. Vojtech és Radla brevnovi klastromát néhány éve tárták fel újra, s az ásatás jelenleg is folyik. És itt, az ősi település, vadaskert közepén áll a Csillag-kastély, csehek és magyarok közös harcának tanúja. Ablaka a Fehérhegyre nyílik. Ide látszik az egykori csatatér. ahol Bethlen Gábor katonái a cseh felkelőket segítették a Habsburgzsoldosok ellenében. A fejedelem díszes képmása a kastélymúzeumban függ, egy sorban a cseh hősök arcképeivel .Régi térkép mutatja a hadrendet, s rajta két apró négyszög jelöli Kornis Zsigmond kancellár elő- és utóvéd zászlós lovascsapatát. A könnyű fegyverzetű magyarok nem fordíthatták meg a tragikus végű csata sorsát, a fő erők már nem jutottak el Fehérhegyig. De Bethlen Gábor a vereség után is sokat tett a szövetség érdekében, s védte, mentette a megtorlásótl a cseh menekülőket. A csehszlovák kormány nemzeti ereklyének nyilvánította Fehérhegyet és a kastélyt. Múzeumába sajnos ritkán vetődik el magyar látogató. Kevesen tudják, hogy kegyelettel őrzik itt a közös harcnak, e történelmi összefogásnak aa emlékét. Nem szól erről a nemrég kiadott, egyébként kitűnő prágai városkalauz sem. Prága, 1973, junius hó ... Flesh István Öpiumtermesztésre használják az amerikai segélyt . KABUL, Afganistan — Az elmaradott országoknak nyújtandó segély keretében az Egyesült Államok 425 millió dollárt juttatott Afganisztánnak 1952 óta. Ebből mintegy 18-20 milliót tesznek ki az irrigációs felszerelések és általában az egész öntözési program munkálatai, amellyel a Helmand-Arghandab Völgy talaját termőképessé tették. Nos, jelenleg ez a Helmand- Arghandab Völgy egyike a három leggazdagabb termővidéknek Afganisztánban, amelyek azonban nem búzát, kukoricát, rozsot teremnek, hanem mákot. Több mint 360,- 000 acre területen csak mákot. Talán a szegény afgánok kizárólag mákon élnek? — kérdezhetné az olvasó. Egyáltalán nem. Ellenben az afgán farmerek a mákon keresnek legtöbbet. Illetve nem is magán a mákon, hanem a mák gubójából nyert, úgynevezett “mák-gumin”, amelyből az ópium készül. Egy kiló (vagyis 2.2 font) mákgumiért 25, de még 35 dollárt is kap a máktermesztő farmer. Ami aztán a mákgumival történik, az sem őt, sem pedig az afgán államot nem érdekli. A má'kgumival az történik, hogy ópiumot gyártanak belőle, ami már magában véve is kábítószer. Ezt a kábítószert azonban különleges vegyi eljárással töményiteni lehet. így lesz aztán az ópiumból heroin, vagy forfium. A legdivatosabb a heroin. Mint mondottuk, az afgán farmer 25-35 dollárt kap egy kiló mággumiért. 10 kiló mákgumi szükséges 1 kiló heroin előállításához. És 1 kiló heroin jelenleg New Yorkban 40,000 dollárt ér. Az említett völgyiben termő mákgumiból egy év alatt mintegy 100 tonna ópium lesz, de a szakemberek szerint jó termőesztendőben, jó viszonyok közepette (márpedig ezt éppen Amerika teremtette meg az afgánok részére) az össztermelés elérheti a 300 tonna ópiumot is. Ez pedig egyenlő 30 tonna heroinnal. És a heroin legjobb értékesítési területe éppen az Egyesült Államok, ahonnan a segély származik. Jobban is megnézhetnénk, mire költjük a pénzünket. A számmal megjelölt helyek a térképen az ópiumtermelés központjai. JÓ GYOMRA VAN Francisco Fiorini 72 éves La Plata, Argentínai lakos gyomra vasból lehet, mert teherautók súlyát is elbírja.
