Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-31 / 22. szám
16. oldal MAGYAR VIDÉK: VASKÚT, AHOI MEGFÉRNEK A MAGYAROK, NEMETEK ES A BUNYEVÄCOK Bács Bodrog megye . . . A pap a templomban három nyelven hirdette az igét. Németül, szerbül és magyarul imádkoztak a hívők. De kocsmába már külön jártak. Négy kocsma volt a községben. Egyikbe csak a gazdag németek jártak. Egy kocsmába jártak a bunyevácok és a magyarok. S Hajósról — a szomszéd faluból — a községbe szerződött német cselédek megint csak más kocsmában töltötték idejüket. A gyerekek végzetes sovinizmusban nevelkedtek. A magyarnak csak a magyar, a német számított embernek. Teljes volt bennük a zárt kevélység, a faji és a felekezeti elfogultság. Hosszú korszakokon át irtóztató düh, gyűlölet, emésztő indulat kelt szárnyra az emberekben. Pedig Vaskút lakóinak túlnyom ótöbbsége kétkezi dolgozó, szorgos, dolgos ember volt. A szarvasmarhatelep mögötti gépszínben idős emberek lapátolják a búzát. Németül beszélnek. Bent az istállóban fiatalasszonyok fejéshez készülnek. Fejükön fehér kendő, ruhájuk tiszta. Megtanulták már a modern fejőberendezés kezelését. Nevetgélnek, viccelődnek. Magyarul beszélnek. Pedig köztük is sok a német. A tsz irodájában hét ember üli körül az asztalt. A szakvezetők arról tárgyalnak, milyen legyen a heti munkarend. Teljes az egyetértés. Természetes, hogy nincs vita. Legfontosabb számukra, hogy haladjon a munka. ők„ ha külön-külön más más nemzetiséghez tartoznak is, csak az egész közösség érdekét képviselhetik. Mint termelőszövetkezet szakvezetőinek elsőrendű feladatuk ésszerűen megszervezni a munkát. Magyarul beszélnek. Kis papírlapot téptem ki jegyzetfüeztemből, s megkértem őket, írják fel nevüket és nemzetiségüket rá. Itt van az elnök Vámos Ferenc, ő magyar. Az elnökhelyettes, Kapornyai Mihály ugyancsak magyar, de a háború után Erdélyből származott ide. — Gyulavári Antal sertésztelepvezető bunyevác, Huber Béla gépcsoportvezető német, Csanaky Ferenc növénytermesztészi üzemágvezető a Felvidékről idetelepült magyar, Takács Pál kertész ugyancsak, Romanitz Jakab szarvasmarhatelep-vezető német, Szekeres András épitésvezető-helyettes magyar. Gyulavári Antal, a tsz labdarugó csapatának középcsatára fiatal ember még. Alig múlt 27 éves. De vannak itt a vezetők között idősebbek is. Olyanok, akik emlékeznek a háború előtti időkre, akik tudják, hogyan alakult a község sorsa közvetlenül a háború után. Számukra az az időszak nemcsak történelem. Tudják, hogy a németek a Rákóczi-szabadságharc után kerültek erre a vidékre is. Azzal a céllal jöttek, hogy megműveljék a török hódoltság idején elhagyott földeket. De azzal a nem titkolt szándék-I. Béla király 1061-ben alapított szekszárdi bencés apátsági templomának feltárását, alapjainak konzerválását befejezték. A négy esztendeig tartó ásatás után Európában szinte páratlan keleti stilusu épület maradvá nyaira bukkantak. A megyeháza udvarán romkertet képeznek ki, itt a látogatók megtekinthetik majd a háromhajós, 30 méternél hoszszabb templom fal- és pillérmaradványait. =•= Újvidéken jelenleg több miint 23 ezer magyar él, a város egyetemein 1400, középiskoláiban még ennél is több magyar anyanyelvű diák tanul. Kezdeményezésükre néhány esztendővel ezelőtt mozgalom indult egy magyarnyelvű színház alapítására. A közelmúltban az Újvidéki Községi Művelődési Közösség konkrét javaslatot is tett a szinház megnyitására, amelyre a vajdasági magyar lapok jelentései szerint hamarosan sor is kerül. A tervezet szerint a leendő magyar szinhá~ — amely a szabadkai népszínház mellett a második ilyen jellegű intézmény lesz a Vajdaságban — évadonként öt bemutatót, összesen 80 előadást tart, ötvenet Újvidéken és harmincat a környező helységekben. kai hozták be őket, hogy sakkban tartsák a rebellis magyarokat. Ezért is uszították a különféle nemzetiségeket egymás ellen. Vaskút la kóinak 85 százaléka a háború előtt német volt, 10 százaléka magyar, >5 százaléka bunyevác. A háború után a németek felét kitelepítették Helyükre felvidéki magyarok, bukovinai székelyek, viharsarki zsellérek és csallóköiz magyarok jöttek. Kapornyai Mihály 1046 januárjában került Vaskutra. — Nehéz idők jártak - emlékezik most vissza. — Gyanakvással tekintettünk egymásra, nem tudtuk, hogyan alakul majd a sorsunk. Összesen 1149 ház volt a faluban, a kitelepítés után 500 üresen maradt. Akik ideérkeztek, földet, házat kaptak Az iparosok három hold földhöz, a földművelők 5 hold Az egy évvel ezelőtt elhunyt Brezanóczy Pál egri érsek halálának évfordulóján Eger egyik központi templomában, a Szent Bernát volt cisztercita templomban uj oltárt szenteltek fel és az ünnepség keretében emlékmisét mondtak az elhunyt főpásztorért. Mészáros Lajos káptalani hely nők szentbeszédben hangsúlyozta: “a művészi márvány oltárért nagy áldozatot hozott az egri érsekség több mint egymilliós hivő népe: hívek, papok egyaránt. Hála és köszönet érte mindenkinek, aki kigondolta, aki megtervezte, akik megépítették, akik adományukat hozzátették”. =•= Az épülő Pusztaszeri Nemzeti Emlékpark egyik látványossága lesz az a több mint 800 esztendős monostor, melynek feltárását, dr. Trogmayer Ottónak, a szegedi múzeum igazgatójának vezetésével hamraosan befejezik. A régészek már megállapították, hogy az ősi templomot francia építész tervezte. A közelmúltban az ásatás újabb szenzációval szolgált: homokkőszobrok maradványaira bukkantak. Megállapították hogy a tatárjárás alatt elpusztult templom bejáratát r szobor ékesítette. A 11. szá zadból nincs is hasonló mamagyarországi lelet. Magyar panoráma földhöz jutottak. Ezenkívül a családok gyerekenkint még kaptak 1 hold földet. A németek, akik a faluban maradtak, félelemmel tekintettek a jövőbe. Az újonnan érkezettek között is sökan akadtak, akik attól tartottak, hogy visszajönnek a kitelepített németek. Elkülönültek egymástól a németek, az ős lakos magyarok és a bunyevácok. Külön-külön csoportokat alkottak az idetelepi tett felvidéki, erdélyi és viharsarki magyarok. — Már az is feltűnést keltett, ha egy-egy idetelepült férfi elment valamelyik módosabb német gazdához napszámba dolgozni — mondja Csanaky Ferenc. — Gyanakvással nézegettük egymást. Bált se rendeztek a faluban. Hosszú évekig csak maguknak éltek, legfeljebb csak a rokonság tartott össze. Közben uj nemzedék született. A gyerekek egy iskolába jártak, együtt tanultak szakmát, együtt jártak szórakozni. És az ötvenes évek legelején megtörtént az első nagy csoda is, német fiú magyar lányt vett feleségül. Az tán 1955-ben már három “vegyes” házasság volt a faluban. Erre 1945 előtt sohasem volt példa a községben. Milyen tragédiákhoz vezetett pedig, ha a különböző nemzetiségiek fiai és leányai egymásba szerettek. Öngyilkosság, kitagadás, fenyegetődzés — minden előfordult, csak az nem, hogy az anyakönyvvezető elé vezethesse a másik nemzetiségűt. Az utóbbi években meg már egyenesen divat lett az ilyen házasság. Az iskolában magyarul tanulnak ugyan, de a bunyevácoknak és a németeknek oktatják saját nyelvüket is. A közös gazdálkodás pedig a nemzetiségeket is és a községbe települteket is közel hozta egymáshoz. (.— Egyszer csak azon vettük észre magunkat — mondja Huber Béla gépcsoportvezető —, hogy kezdjük felfe dezni egymás érdemeit, sőt azt, hogy melyik nemzetiségnek milyen előnyös tulajdonságai vannak. Most úgy tartják számon a faluban, hogy a német dől gos, szorgos, takarékos. A magyar kitartó, szívós. A bunyevác életvidám, bizakodó. Évszázadokon át hintették közéjük a mételyt. Persze ne héz volt szabadulni tőle. A kö zös munka, a közös sors, a közös boldogulás utáni vágy közel hozta egymáshoz őket. Vaskút, 1973 május hó ... Cserkuti Ferenc ÓHAZAI KRÓNIKA Az Alba Regia Táncbajnokság nemzetközi versennyel fejeződött be vasárnap Székesfehérvárott. Az esti versenyen osztrák, csehszlovák, és N. Németország-beli vendégtáncosok mutatkoztak be. A Temesvári Piarista Gimnáziumban 1923. évben érettségizettek 1973. julius 8-án tartják 50 éves érettségi találkozójukat. A Rendezőség felkéri az osztálytársak^, hogy címüket Bükkös S4pdor, 6300 Kalocsa, Bajcsy-Zs. ut 3. Budapest címre küldjék el. Pászthy Julia, fiatal magyar énekesnő, harmadik dijat nyert a Prágai Tavasz nemzetközi énekversenyén. A verseny magyar zsűritaggá egyébként Melis György volt. A negyedik Duna menti folklórfesztivált augusztusban rendezik meg Bács-Kiskun megyében- A négynapos eseménysorozat alatt tudományos és szakmai tanácskozásokat rendeznek a nép-müvészet kutatásáról, a megye nagyobb városaiban, kiállításokon mutatják be a vidék népművészeti jellegzetességeit. A fesztivál legjobb együttesei augusztus 19-én a margitszigeti szabadtéri színpadon műsort adnak. Budapesten tartózkodik a világ egyik legkiválóbb szívsebésze: dr. M. DeBakey, a houstoni egyetem professzora, aki már több szívátültetést is végzett. A “Rózsalovag” operaházi előadásán két világhírű vendégművész is fellép. A tábornagyné szerepét az amerikai Evelyn Lear, Octaviant pedig Giselia Schröder, a berlini Deutsches Staatsoper tagja énekelte. Múzeumba kerülnek a millenniumi földalatti vasút kocsijai, amelyek 77 éven át szállították az utasokat a Városligetbe. Helyettük uj csuklós motorkocsikat helyeznek majd üzembe, ha elkészül a meghosszabbított pályaszakasz. A földalatti csuklósokat többek között olyan automatikus fékberendezéssel látták el, ami piros jelzésre, a vezetőtől függetlenül is megállója a szerelvényt. A napokban fejeződött be az uj kocsik próbája.
