Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-18 / 3. szám
2. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, January 18, 1973 MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Belhlehemi Híradó) Bethlehem, Pa, Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posla cim: Mail Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. 08903 Irodánk cime — Office Address: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 08901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $12.00; fél évre $7.00. Subscription: $12.00 per year; $7.00 for Vi year. Külföldre $16.00 egy évre. Foreign Countries $16.00 per year. Egyes szám ára 25c. Single copy 25c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J. and at additional mailing office MINDENNAPI KENYERÜNK: ÉHÍNSÉG fenyegeti a világot az EGYESÜLT ÁLLAMOK SEGÍTSÉGE NÉLKÜL VALÓ IGAZ: EGYIK ELNÖKÜNK ÄTALVDTA TERMINUSÁT WASHINGTON— Az Egyesült Államok 12-ik elnöke hálóingben tette le hüséges- Jklijét, és egész terminusát ittas mámorban aludta át. A történelemkönyvekben az áll, hogy Amerika 12-ik elnöke Zachary Taylor volt, de ez nem felel meg a valóságnak. Taylor tulajdonképpen a 13-ik elnökünk volt. Előtte a szenátus pro tempore elnöke David Rice Atchison töltötte be a tisztséget, — hacsak egy napra is. Atchisonról a történetírók nagyon szeretnének teljesen megfeledkezni, — és jogosan! Az eset a következő volt: James Polk elnök tisztségének időtartama 1849 március 3-án, éjjeli 12 órakor járt le, utódja, Zachary Taylor azonban nem volt hajlandó aznap A Reménység Hangja éjjel, vagy akár másnap, hüségesküjét letenni. Huzódozását avval magyarázta, hogy ő, vallásos ember lévén, a hetedik napot az Urnák szenteli, s vasárnap nem tesz hüségesküt. Makacssága a kormányt igen kellemetlen helyzetbe hozta: az országnak 24 órára nem volt elnöke. Végül úgy döntöttek, hogy az utódlást szabályozó 1791- es Succession Act értelmében Atchison szenátort avatják ideiglenes elnökké. Atchisont otthon az ágyban találták. Éjszakai mámorát próbálta kipihenni. A kormány kiküldöttei nagynehezen felébresztették, és ágyából kihúzva talpra állították a borszagu szenátort. Úgy ahogy volt, borotválatlanul, hálóingbe és hálósapkába öltözve, mondották el vele az eskü szavait. A ceremónia befejeztével az uj elnök visszabujt az ágyba, és csak másnap ébredt fel ismét. így történt, hogy elnöki tisztségének teljes időszakát átaludta. “Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói! Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.” Zsolt. 49:2-3. “Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, amely arra tanít minket, hogy megtagadva az istentelenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk e jelenvaló világban, mint akik várjuk a boldog reménységet és a nagy Istennek és a mi megtartónknak, Jézus Krisztusnak dicsőséges megjelenését, aki önmagát adta miérettünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól és tisztítson magának tulajdonul olyan népet, amely buzgón törekszik a jócselekedetekre.” Titus 2:11-14. Kérjük kedves olvasóinkat hogy hallgassák meg rádióüzeneteinket, a legszebb evangéliumi énekek és versek kíséretében minden csütörtök este 9:30- tól a WAWZ-FM 99.1 hullámhoszszán ZAREPHATH-bóL GARANCIA CENTIMÉTERBEN LONDON — Egy londoni étterem érdekes újítást vezetett be. Nemcsak a minőséget garantálja, hanem a mennyiséget is, mégpedig centiméterrel mérve. így egy sült öt centiméter széles, egy hamburgi kilenc centiméter, egy dupla szendvics húsz centiméter, a kotlet huszonöt, a fagylalt huszonhárom centiméter magas. A rendszernek az az előnye, hogy egy számlálógép centiméterekben állítja ki a számlát is . . . LONDON — Vajon meddig képes és hajlandó az angol háziasszony az oroszországi kommunizmus finanszírozására ? — ezt a meglepő kérdést veti föl cikkében Louis Heren, a londoni Times külpolitikai rovatvezetője. A kérdés azonban csak első pillantásra meglepő, valójában egyáltalában nem nélkülözi a logikát és nem is csak az angol, de a nyugati országok összes háziasszonyaira vonatkozik. A kenyérnek — ennek a nélkülözhetetlen és minden nap beszerzendő élelemnek — ára e héttel emelkedett Angliában, ami Heren szerint másszóval annyit jelent, hogy a Szovjetunió hatalmas menynyiségü tengerentúli gabonavásárlásait — közvetett módon az angol és a nyugati országok háziasszonyai szubvencionálják. S minthogy az orosz gabonavásárlást a szovjet termelési módszerek elégtelensége teszi szükségessé, a kényszerzubbonyba szorított szovjet mezőgazdaság képtelen megfelelni a korszerű követelményeknek, nehéz vitatni annak a megállapításnak vaslogikáját, hogy a szovjet marxizmus a nyugati háziaszszony heti költségvetését terheli. Heren emlékeztet arra, hogy a harmincas években a gabona-behozatalra szoruló nyugateurópai országok a világ három régiójához fordulhattak : La tin-Amerikához, Észak-Amerikához és Kelet- Európához, ez utóbbi régióba beleértve a Szovjetuniót is. Latin-Amerika évenként körülbelül kilencmillió gabonát exportált, az Egyesült Államok és Kanada ötmilliót és Kelet-Európa körülbelül ugyanannyit. Ma az a helyzet, hogy a népesség-szaporodás következtében a délamerikai országok alig-alig képesek kielégíteni saját gabonaszükségletüket, a Szovjetunió és a keleteurópai országok pedik időről-időre hatalmas mennyiségű gabona behozatalára szorulnak, nem annyira a rossz időjárás, mint inkább a marxista ideológiában fogant mezőgazdasági módszerek miatt. Heren a továbbikban Orville Freemare-nak, az Egyesült Államok volt földművelésügyi miniszterének egy cikkére hivatkozik, amelyet Freeman öt esztendővel ezelőtt irt a Foreign Affairs Quarterly cimü lapba. Freeman tények közlésére szorítkozott a cikkben: az Egyesült Államok lakosságának alig hat százaléka dolgozik a mezőgazdaságban és táplál kétszázmillió amerikait, hatvan millió indiait és legalább százmillió embert a világ különböző részeiben. Ezzel szemben a Szovjetunió lakosságának közel a felét leköti a mezőgazdasági termelés és mégis gabonát kell importálnia ahhoz, hogy kenyérrel láthassa el népét. Ha a világűrversenyben olyan arányban járnának a Szovjetunió előtt, mint mezőgazdaságban — irta Orville Freeman öt esztendővel ezelőtt — akkor menetrendszerű ingajáratunk volna a Holdra. Freeman nem túlzott, Írja Heren, a londoni Times külpolitikai rovatvezetője: — az Egyesült Államok ebben az esztendőben 260 millió tonna gabonát és kukoricát takarít be, szemben a 167 millió tonnát kitevő szovjet aratással. Voltak esztendők, amelyekben az óriási amerikai gabona-túltermelés már zavarbaejtő volt, a vetésterületet korlátozni kellett és sokmillió tonnányi fölös gabonát roppant költségei raktározni. A hatvanas években azonban a tehertétel áldásosnak bizonyult. Johnson elnök 15-millió tonna gabonával segítette ki a monsoon elmaradása miatt szorult helyzetbe került Indiát. A helyzet azonban az utóbbi években megváltozott, figyelmezteti Heren. A világ gabona-szükséglete fokozatosan növekszik, az európai és japán igény évről-évre nagyobb, Ausztrália és Uj Zéland ma már csak másodlagos ellátók és a belátható jövőben a világ népességének gyors szaporulata és a fenyegető ínség közötti egyetlen elháritó-ütköző az Észak- Amerikai gabonafölösleg. De mi történik akkor, veti föl a kérdést Heren, ha az oroszok legközelebbi sovány aratása történetesen egybeesik az újabb indiai éhínséggel? Louis Heren figyelemreméltó javaslatot terjeszt elő: a jövőben minden egyes amerikai gabona-szállitmányt kisérjen a Szovjetunióiba az Egyesült Államok földművelésügyi minisztériuma által alkalmazott negyvenezer agronómus egyike. Mig marxista képzettségük nem éri fel az orosz mezőgazdasági dolgozóét, a hatékonyabb termelésre megtaníthatják s mindenki jóljár. Nem utolsósorban az angol háziasszony, aki kiiktathatja heti költségvetéséből a szovjet kolhoz-dolgozó ideológiai tisztaságának árát. Vándor Péter ÜZEMZAVAR VAGY CSODA? Bolondosnak és felelőtlennek nevezte a brit államvasutak igazgatósága Robert Middlemiss brit baptista lelkész viselkedését. Middlemiss egy lelkészértekezletre igyekezett, sietségében azonban egy olyan vonatra szállt fel, amely nem állt volna meg az értekezlet szirihelyén. Amikor a lelkész észrevette tévedését, buzgón imádkozni kezdett. És ime, — mesélte később —, csoda történt; az express nyilt pályán megállt. A lelkész gyorsan leszállt, átvágott a síneken, egy arra robogó taxiba vágta magát és időben eljutott az értekezletre. Ott is kijelentette, hogy csoda történt, a szerelvény isten akaratára állt meg. A lelkész szavaival szemben az államvasutak igazgatósága szárazon leszögezte: “Vasutunknál nem isten akarata érvényesül, semmiféle csoda nem történik, legfeljebb valami üzemzavar . . .” : a« a A A aa A A BÉLYEGGYŰJTŐK, FIGYELEM! Mindenféle bélyeget adok, veszek. Legritkább magyar bélyegekkel is rendelkezem. Áraim méltányosak. írjanak, vagy telefonáljanak: L. I. DIENES 222 AMBOY AVENUE Metuchen, N. J. 08840 Tel. (201) 548-1369 MAGYAR-ANGOL, VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítványok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 218 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓ I. DIENES N. J. ALLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J.
