Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-29 / 13. szám

If. oláftl Egy bombarobbanás nem okozhatott volna nagyobb iz­galmat Kanadában, mint az a most már biztos tény, hogy Montreál megkapta az 1976- os nyári olimpia rendezési jogát. Azóta vitáznak, folyik a csata mellette és ellene. A müncheni olimpia óta nagy kérdőjelként emlegették azt a lehetőséget, hogy egy olyan ország is van a pályázók kö­zött — s ez Kanada — ame­lyiknek a sportja majdnem egyenlő a nullával. Viszont Kanada mellett szól, hogy roppant gazdag ország, mely elő tudja teremteni az olim­piai játékokkal felmerülő költségeket, amelyek előre­láthatóan megközelitik az 500 millió dollárt. Igaz, egyelőre 310 millió dolláros költség­­vetést fogadtak el Montreál­­tól ,de ez korántsem lehet végleges, mert a müncheni olimpiai is 800 millió dollár­jába került Németországnak. A mai számítások közepet­te egyáltalában nem látszik reálisnak ez a 310 millió dol­láros költségvetés. Nem pe-SPORTNAPLÓ Értékes hármas győzelmet arattak a magyar sportolók Párisban. Pézsa Tibor, a To­kióban olimpiai bajnokságot nyert kardvivó, nemzetközi versenyen végzett az első he­lyen, ezt követően azonban - a zsűrivel való parázs vita után — nem vívott az első hazai válogató döntőjében. Erdős Sándor, a Münchenben győztes párbajtőrcsapat tag­ja, a Mona Kupa győztese lett. Békési Ilona pedig a női tornászok Grand Prix viada­lán lett első a francia fővá­rosban. * * * * * Kétségessé vált az Egye­sült Államok — Szovjetunió fedettpályás női és férfi at­létikai viadal, mert az Ame­rikai Amatőr Atlétikai Szö­vetség és az Amerikai Egye­temi Sportszövetség közölt kiújult a viszály. Az utóbbi ugyanis sérelmezi, hogy a versenyt nem közösen szerve­zik, s ezért megtiltották spor­tolóiknak, hogy részt vegye­nek a Szovjetunió elleni ta­vaszi mérkőzéssorozaton. * * * Rómában az olasz dr. Ar­temio Franchit választották az UEFA uj elnökévé. A 4 jelölt közül a holland Jos Oi­ler az utolsó pillanatban visz­­szalépett. A szavazás eredmé­nye ez volt: dr. Franchi 21, Barcs Sándor 7, Dennis Fol­lows 4 szavazat. KANADAI RIPORT: TERVEK, BAJOK. GONDOK MONTREALBAN Irta: SZÉKELY MOLNÁR IMRE dig azért, mert ma, 1973-at Írunk és az olimpiai játékok­ra csak 1976-ban került sor. Közben telik-mulik az idő, emelkedik az infláció, egyre nagyobbak lesznek a munka­bérek, az építkezésre felhasz­nálandó anyagok ára is bizo­nyára ugrani fog egy nagyot és azt is biztosra lehet ven­ni, hogy a dollár mai árfolya­ma is csökkenni fog, vagyis vészit jelenlegi vásárló-érté­kéből. De menjünk csak szép sor­jában az eseményeken. Tru­deau miniszterelnök még ere­je teljében volt, — legalább­is ez volt a látszat a nyár fo­lyamán — — amikor Mont­­reálban megszületett az olim­piai játékok gondolata. Hogy jó volna ezt az eseményt itt, Kanadában megrendezni. Ta Ián még jövedelmi forrásnak is jó lesz — vélték —, és ha nem, ha deficit mutatkozna, kéznél van a miniszterelnök, aki minden esetben kisegítet­te Montreált, legutóbb is ha­talmas összeget fizetett ki helyette az Expo-ra. Pedig ez nem volt csekélység. A százmilliókat ki kellett pum­pálni erre a célra a kanadai adófizetők zsebéből. Montreál, vagyis Queebc mindig szívügye volt a Tru­­deau-kormánynak, mert a miniszterelnök is onnan kap­ta a mandátumát és a minisz­tereit is többségben onnan válogatta ki. A nyár után jött az ősz és vele a választás amely aztán megpecsételte a Trudeau kormány sorsát. A tiz tartomány közül csak Quebecben győzött, a másik kilencben vereséget szenve­dett, s jelenleg csak azért tud kormányon maradni, mert az uj-demokraták nem akarnak szembenézni — való­színűleg pénzhiány miatt egy újabb választással, s egyelőre Trudeau mellé állva biztosították a kormány éle-Az óhazai NB I állása 1. U. Dózsa 1814 1 3 50-11 29 FTC 1811 43 37-19 26 3. Vasas 1811 34 33-19 25 4. Bp. Homv.18 8 6 4 36-19 22 5. Rába ETO18 10 1 7 31-22 21 G. Csepel18 5 9 4 25-18 19 7. Videoton18 8 3 7 25-23 19 8. Tatab.18 6 5 7 17-20 17 9. SZEOL18 5 7 6 20-28 17 10. ZTE18 6 4 8 21-25 16 11. MTK18 4 8 C 18-23 16 12. SBTC18 5 4 9 22-30 14 13. VM E^yct.18 4 6 8 14-30 14 14. Komló18 2 8 8 12-31 12 15. Pécs18 2 7 9 12-29 11 16. DVTK1« 2 6 10 11-37 10 tét. De meddig? Ez itt a bök­kenő, illetve a nagy kérdés Mert ez a szerelem csak ad­dig tart előre láthatólag, mig Trudeau és vele a liberálisok, nem helyezkednek szembe az uj demokraták választási programjával, illetve az uj demokraták választási Ígére­teivel. Be kell vallani, hogy ez az öszvér-kormány nincsen Ka­nada kárára, úgy érzik, hogy egyenesen előnyös változást hozott a politikai életbe. Mint a cikkem elején em­lítettem, Kanadában megin­dultak a viták és bizony na­gyon megoszlanak a vélemé­nyek. Ahogy én látom, a pana­szok hátterében az áll, hogy miért újra Montreál jutott egy ilyen komoly rendezés jogához, mint az olimpiai já­tékok? Kanada népei szemé­ben vörös posztó Quebec és Montreál. Egyrészt azért, mert eddig az volt a helyzet, hogy mindig a másik kilenc tartomány pénze tartózta benne a lelket, de haragsza­nak azért is rájuk, mert ha a legkisebb ellenkezés adó­dik, elszakadással fenyege­tőznek, mióta De Gaulle tá­bornok ur, volt francia elnök meglátogatta Quebec-et, ala­posan begyújtotta őket, s at­tól kezdve lángol a québeci szeparatista mozgalom. Az angol kanadai már az említésétől is viszolyog és ludbőrös lesz a háta, pláne, hogy két éve a merényletek miatt statáriummal kellett védekezni Montreálban a gengszterek ellen. Trudeau a közelmúltban kijelentette, hogy a kormány pénzzel nem támogatja az olimpiát, ellenben segítségük­re lesz abban, hogy engedélyt kapjanak olimpiai bélyegek s érmék kibocsájtására, mely­nek bevételéből már elindul­hatnak. A montreáli rendezőség optimista számítás szerint 250 millió dollár jövedelemre számit a bélyegekből s az ér­mékből. Nem csekélység, de akik ismerik a körülménye­ket, azok csak mosolyognak ezen az optimista kalkuláci­ón. Azt hiszem, a rendezőség a felével is meg lenne eléged­ve. Külön súlyosbítja a hely­zetet, hogy a vitatkozók csa­tája kezd elfajulni, a többség, a zöm ellene van az olimpiai játékok Montreálban való megrendezésének. Érveléseik között igen súlyos tényekre hivatkoznak. Mérlegelésre tették első­sorban a játékokon elérhető eredményeket, amelyek szin­te komputeri számítással ki­mutatták, hogy Kanada tel­jesen esélytelen. Aztán fel­említik, hogy még egyetlen olimpiát sem rendeztek meg minden tekintetben sportsze­rűen. Hitler például politiká­jának propagálására használ­ta fel a ’36-os olimpiát; az első világháború után a vesz­tes országokat kizárták az 1920-as olimpiáról. Ez tör­tént legutóbb Münchenben ben is, ahol a rhodéziai atlé­tákat tanácsolták el, illetve tiltották ki a játékokról ki­zárólag politikai okok miatt. S aztán? Mint tényt, szomo­rú tényt említik Münchennel kapcsolatban, hogy ott gyil­kolták le az izraeli sportolók egy részét az arab terroris­ták. Aztán drágáiják a költsé­geket is. Azt mondják, hogy szép, szép egy ilyen nagy cir­kusz, csak nem ér meg Ka­nadának 500 millió dollárt. Szerintük — már az ellenzők szerint — az egész nem más, mint a nagy országok óriá­sainak gigászi küzdelme a salakon, a zöld gyepen, a tor­natermekben és az úszóme­dencékben. Bátran hangoz­tatják, hogy az olimpiai já­tékokon a professzionisták küzdenek meg az amatőrök­kel, s ezért természetesen az utóbbiaknak nincs semmi esé­lyük. Ma az a helyzet, hogy Montreál kezd feleszmélni és egyre jobban foglalkoztatja az a tény, hogy az olimpiára bizony alaposan rá is fizet­hetnek. Ezért már folynak a tárgyalások, főleg Torontó­val, de más nagyobb kanadai várossal is arról, hogy állja­nak be ők is a sorba és vál­laljanak szerepet a játékok megrendezésében. A gondolat tetszik a váro­soknak. Már javában folyik az alku, hogy melyik sport­ágak versenyeit hol rendez­zék meg. Nemcsak Torontó, de Vancouver is jelentkezett, hogy a vizisportot ott ren­dezzék meg. Szerintem ez az egyetlen útja annak, hogy szent legyen a béke ,s hogy ne fájjon majdan az előrelát­ható deficit. Tipikus esete ?z annak a magyar szólás-mon­dásnak, amelyik igy szól: “Vigyázni kell arra, hogy a kecske is jóllakjon és a ká­poszta is megmaradjon”. A további- fejleményekről még be fogok számolni... Az olimpia hőse a Fehér Házban Képünkön Nixon elnök fogadja Olga Korbutot, a szovjet női tornász­­együttes tagját. A kis Olga a müncheni olimpián a televízió fényében magára vonta az egész világ figyelmét, nemcsak kimagasló teljesítményével, hanem rokonszenves viselkedésével is. Jelenleg az Egyesült Államokban vendégszerepei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom