Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-01 / 9. szám
14. oldal MA IS TÖRTÉNNEK CSODÁK Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Mindennapi életünk forgatagában, ahol józanságunk tengerében annyi bánatot, szerencsétlenséget, igazságtalanságot, félelmet tapasztalunk, jól esik hallani, hogy még ebben a rideg, kíméletlen világban is történnek csodák, amikor a felhőkön áttörő napsugárként Isten megmutatja az emberiség iránti irgalmát és kegyelmét, amelyben annyian kételkedünk. Ilyen fénysugárban volt része Afrikának, amikor a misszionáriusok körében, akik már évtizedek óta kínlódnak, hogy a lakosokat megtérítsék, megjelent Rees Howells feleségével, hogy elvigye hozzájuk Isten szavát, Isten üzenetét, Isten parancsát. Rees Howells voltaképpen evangélista volt és nem misszionárius. De egy napon Krisztus, Aki állandóan kapcsolatban volt vele, parancsot adott neki arra, hogy menjen Afrikába és ott térítsen meg számára annyi hívőt, amennyit csak lehetséges. Hogy ki fedezze a költségeket, arról az Ur gondoskodott. Ugyanis csakhamar akadt egy gazdag pártfogó, aki felajánlotta, hogy anyagilag ő óhajtja támogatni az evangélistát, valahányszor pénzre van szüksége. Amikor Howells megérkezett állomáshelyére Afrikába, csoda történt. Az egész gyülekezet a Szentlélek hatása alatt szinte fanatikus vallásos fellángolásban tört ki. Mikor esténként egybegyűltek, énekeltek, magasztalták Istent és még hajnalban is együtt voltak, imádkoztak, sírva, nevetve, vétkeiket bevallva és Isten bocsánatáért, irgalmáért esedezve. Mikor pedig visszatértek otthonukba, boldog emberekké váltak. Ellenségeik azzal vádolták őket, hogy bolondok és bűnösök, mert vétkeztek régi hitük ellen és ezért megkinozták, sőt börtönbe vetették őket. Sokan meghaltak a tömlőében, de egyikük sem tagadta meg a Megváltót. Mikor a különféle afrikai tartományokban állomásozó misszionáriusok hallották, hogy Howells ilyen sikereket ért7 el, könyörgtek neki, hogy jöjjön el hozzájuk is és segítsen nekik. így Howells mindenfelé utazgatott hitvesével és bármely városban telepedett is le, mindenfelé olyan vallásos fellángolás lépett fel, hogy a hívek százai tömörültek imára a templomba és a Szentlélekisten áldásos befolyása alatt földreborulva gyóntak egymásnak, majd rajongva magasztalták a Mindenhatót. yWWWHWVVWWWVWVWVVUVWWWW HETI NAPTÁR MÁRCIUS 5— Hétfő: özséb 6— Kedd: Roger 7— Hamvazószerda 8— Csütörtök: Tamás 9— Péntek: Franciska 10— Sz.ombat: Emil 11— Vasárnap: Nagyböjt vas. Csak egy városban nem lett sikere Howellsnek, mert ott egy ellenséges, gonosz törzsfőnök uralkodott, aki gyűlölte a kereszténységet és mindent elkövetett, hogy üldözze, pusztítsa őket. így aztán a bennszülöttek közelébe se mertek menni a keresztény misszionáriusok telepének, hanem messzire elkerültek minden Krisztus-hivőt. Ekkor azonban valami különös dolog történt: irtózatos influenza-járvány tört ki, mely a törzsfőnök táborában csaknem minden esetben halálos volt. Az emberek szinte önkívületben voltak a rettegéstől. Hamarosan azonban rádöbbentek, hogy noha Rees Howells táborában is fellépett a járvány és számosán megbetegedtek, mégsem halt meg egyetlen egy sem közülük. Azt is rebesgették, hogy Howellshez szólt az Ur és megígérte, hogy senki sem hal bele a kórba, aki az ő táborához tartozik. Howells élete nagyon nehéz volt ekkor. Egymásután estek ágynak hivei, mig végül a felesége is súlyos beteg lett. Szerencsére orvosi tanfolyamot végzett, mielőtt elindult Afrikába és igy tudta, hogyan ápolja a szenvedőket, de az emberfeletti munkára az adott erőt neki, hogy Krisztus megígérte, egyetlen egy ember sem fog meghalni azok közül, akiket ápol. Ezzel biztatta feleségét is, hogy akármennyire szenved is, életben marad, így is történt. Viszont Howells egy napon annyira elfáradt, hogy már-már azt hitte, őt is megtámadta a kór. Kétségbeesetten könyörgött Istennek, hogy állítsa talpra, mire Krisztus megfedte, mondván, hogyha képes arra, hogy a halált a tábortól távoltartsa, bizonyára képes lesz arra is, hogy szolgáját mentesítse a kór alól. Csakhamar hire ment miridennek és a törzsfőnök táborából egyre többen szöktek át Howellshez, könyörögve neki, hogy odaköltözhessenek és ezáltal megmenekülhessenek a haláltól. Howells kijelentette, hogy jöhet, aki akar, de csak azon feltétel alatt, ha elfogadja Megváltójaként és Uraként az Ur Jézust. Lassanként egész emberáradat indult meg a misszionáriusok telepe felé — százával jöttek a bennszülöttek, végül maga a törzsfőnök is, hogy alázattal elfogadja az Ur Jézust legfőbb Uraként és őt szolgálja. Magyar néphiedelem — A néphiedelem azt tartja: ha február 2-án a medve előjön s rövid idő után visszabujik a barlandjába, hideg marad az idő. Ez az elmélet a régi kor embereinek megfigyelésén lapszik, de minden tudományos elméletet nélkülöz. A nősténymackó december végén, január elején hozza világra bocsait, s ilyenkor ngyon el van foglalva csemetéivel, ezért szinte egyetlenegyszer sem bújik ki a barlangjából. Január végén, február elején már többször megjelenik, hogy élelmet szerezzen magának. Mindez azonban csak a vadon élő állatokra vonatkozik. Az állatkertben élő nősténymedve még február elején sem jelenik meg, mert itt az emberek irányítják életmódját, s helybe viszik az élelmet. Ezért, aki meg akarja tudni, hogy hideg marad-e az idő, vagy enyhébb napok következnek, inkább a meteorológiai híreket hallgassa, minthogy azt várja, kibujik-e a mackó a barlangjából vagy sem. /( RÓZSAVÖLGYI MÁRK, A CSÁRDÁS "ATYJA" Százhuszonöt éve, 1848. január 23-án hunyt el Pesten Rózsavölgyi Márk zeneszerző és hegedűművész, a klasszikus verbunkos korának utolsó hires mestere. A nagy francia forradalom évében, 1789-ben született, s a nagy magyar forradalom esztendejében, 1848-ban halt meg. Akárcsak elődei és kortársai magyar földön, Bihari, Lavotta és Csermák, ő is betegen, szegényen, magárahagyatottan pusztult el. Hogy kit veszített benne a magyar kultúra, csak kevesen tudták. A közvélemény nem sokat törődött a hangversenyezésből akkor már esztendők óta kikopott, , öregkorára zongora- és hegedütanitásból tengődő muzsikus halálhírével. Kortársai között jószerivel ketten voltak csak, akik a géniusz biztonságával megérezték Rózsavölgyi igazi jelentőségét: Petőfi és Liszt. Petőfi Rózsavölgyi halálára irt verse arról tanúskodik, hogy költője, bár nem volt muzsikus, pontosan tudta: mit jelent a 48 felé rohanó nemzetnek a “magyar muzsika'’, a verbunkos. És ő volt az első, aki a magyar muzsika ragyogó fényeinek és a magyar muzsikusélet sötét árnyainak tragikus ellentétére rámutatott. Petőfi versének végső tanulsága, a “hegedű és a koldusbot’’, találó jelképévé lett egy teljes magyar zenésznemzedék sorsának. Liszt Ferenc más módon, a zene eszközeivel szolgáltatott elégtételt Rózsavölgyinek. 1853-ban megjelent XII. magyar rapszódiája nyitótémájául a verbunkos-komponista Serkentő cimü ‘eredeti csárdás’-át választotta, mintegy kibontva a műben rejlő lehetőségeket, a művészet legmagasabb régiójába emelve Rózsavölgyi dallamait. Petőfi is, Liszt is alapvető fontosságú jelenségeket fedezett fel Rózsavölgyi zenéjében. A költő azt, hogy a nemzet öntudatra ébredésének, önmagára ismerésének szava rejlik benne. A zeneszerző pedig azt, hogy ez a napi használatra szánt szórakoztató zene: e csárdások, társastáncok, egy nagyszabású, eredeti nemzeti müzenestilus lehetőségeit rejtik. Liszt valóban egyik figyelemreméltó szándékát érezte meg Rózsavölgyinek és nemzedékének. Az 1800-as évek, s a rákövetkező évtizedek magyar muzsikusa kétféleképpen, ‘két síkon’ komponáltak. “Eredeti magyarokkal” — stilizálatlan táncdarabokkal — szórkoztatta közönségét, ám közben mind foglalkoztatta a gondolat, hogy a népszerű nemzeti zenestilus és a nagy nyugati kultúrák szintéziseként miként lehetne a magyar dal és kamarazene, a szomfónikus muzsika és az opera útját egyengetni. Lavotta János érdekes .(Folytatás a 15-ik oldalon Heti fohász Urunk! Köszönjük, hogy felelős emberekké tettél bennünket. Tudjuk, nem beszélhetünk, nem cselekedhetünk, nem élhetünk akárhogyan, hiszen számadással tartozunk. Mindenünkkel, amink van és önmagunkkal is el kell számolnunk ítéleted napján. Köszönjük, hogy sáfárokká tettél és szolgálatodba állítottál minket. Add, hogy Ítéleted tudatában ajándékba kapott időnket mindig jóra és mások hasznára fordítsuk. Tudjuk, Ítéleted értéke az emberséges szeretet. Igéddel tisztíts, taníts és nevelj szüntelen. Add erődet gyümölcstermésre. Adj jó reménységet, s űzz ki szivünkből minden félelmet! Emlékezzél meg rólunk a Te országodban ! Ámen.
