Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-01 / 9. szám
11. oldd HOMOKI ERZSÉBET 1 LELKI KLINIKÁJA TANÁCS JELIGE — Kedves Miss Homoki, halálosan meggyülöltem a férjemet, mert 6 évi házasság után egy jelentéktelen ügy miatt kezdődött vitában olyan hangon beszélt és olyan rettenetes szavakat vágott a fejemhez, hogy azt hittem, elájulok a megdöbbenéstől, a sértéstől, ezt sohasem fogom neki megbocsájtani. Mit tanácsol? VÁLASZ — Akármennyire is fájtak azok a sértő szavak: engesztelőd jön meg. Nem irta, min vitatkoztak és mik voltak azok a rettentő szavak. Ha tudnám, tisztábban látnék. Annyit azonban mondhatok, hogy egyetlen vita, egyetlen súlyos sértés miatt néni lehet, mint levelében Írja, “halálosan meggyülölni” azt az embert, akihez egy életre hozzákötöttük a sorsunkat. Vita közben, akad .akinek a fejét elönti a vér, gyorsan elhangzanak sértő, néha gonosz szavak, de ezek nem lehetnek elég erősek ahhoz, hogy az életünket felborítsák. Fegyelmezetlen érzésre és bizony kissé' kemény szívre vall az, ahogyan elbírálja ezt a problémát és halálos gyűlöletről ir. Az elkeseredése érthető, a gyűlölete nem. Lágyítsa meg a szivét. Nevelje magát szeretetre, elnézésre, megbocsátásra, mert anélkül nincs házasélet. És ha megbocsátott, nagyon vigyázzon valamire: később sohase emlékeztesse a férjét arra, hogy egyszer megbocsátott neki. Sok asszonynak nagy hibája az, hogy megbocsát, de nem felejt, holott a kettő együtt jár. nak ki benne. Egyszerűbben szólva: felhívja valakire a figyelmét, aki a féltékeny partner jelenetei nélkül eszébe sem jutottak volna. A féltékenységen, ezen a kínzó érzésen segíteni lehet, sőt hovatovább ki is lehet küszöbölni. Ha pusztán csak egy szubjektív érzés szorongatja a lelkünket, először igyekezzünk azt nyugodtan, pátoszmentesen tisztázni. Ez az esetek 80 százalékában segít. Gondoljunk arra, hogy magával a féltékenységgel még sohasem mentette meg élete harmóniáját sem férfi, sem nő. A legnagyobb baj, hogy a féltékeny ember szégyelli a gyengeségét. Egyszerűen félreértéseket vagy látszatokat nem akar, de nem is tud nyugodt megbeszéléssel tisztázni. Ilyen esetben aztán a féltékenység a lélek rákja lesz. * * * ÜZENETEK. — l.'Mrs. F. D. A kérdezett regényeket az Egy nép szerelme kivételével Gulácsy Irén irta. — 2. Mrs. P. G. Bartók Béla kétszer nősült. Budapesten élő özvegye, Pásztory Ditta a második felesége. Első felesége egykori tanítványa és későbbi munkatársa Ziegler Márta volt. Még Amerikába jövetele előtt elvált tőle. — 3. G. S. A Ferenc József-föld eljegesedett szigetcsoport az Északi Jeges-tengerben. Most száz éve, 1873-ban fedezte fel egy osztrák—magyar expedíció. Az uralkodó Ferenc Józsefről nevezték el. Később olasz, amerikai és norvég expedíciók is tanulmányozták. 1912-ben ment oda az első orosz expedíció. A Szovjetunió 1926-ban egyszerűen proklamálta, hogy uralma alá veszi és pár év múlva a Lomonoszov-föld nevet adta neki. A politikai világ tiltakozás nélkül lenyelte a Szovjetunió hódítását, a tudományos világban azonban ma is Franz Josef Land a neve. — 4. S. J. (CL). Balia Jenő újságíró azonos azzal, akiről érdeklődik. Budapesten utoljára egy kőnyomatos tudósító munkatársa volt. Öngyilkos lett, a Margithidról a Dunába ugrott. FÉLTÉKENY — Kedves Homoki Erzsébet, 36 éves vagyok, 9 éve férjes asszony és azt szeretném megtudni, azt kérdezem, hogy hol tartok én, meddig egészséges a féltékenység, egyáltalában mi az az érzés, amit már féltékenységnek lehet mondani? VÁLASZ — Az emberben születéstől fogva él a birtoklási vágy. Nevezhetjük egyszerűen tulajdonjogi érzésnek. Akit szeretünk és úgy érezzük, hogy hozzánk tartozik, nem akarjuk elveszteni. Féltjük. Tehát a féltés érzelmi kapcsolat, amely minden normális emberben benne van bizonyos mértékben, akár bevallja, akár nem. A mai modem időkben a férfi és a nő egymásközti kapcsolata nagy általánosságban bizonyos fokig fellazult. Természetesen a különböző népeknél, sőt társadalmi rétegeknél a féltés fogalma másképpen alakult. Az érzelmi és érzéki kapcsolatok gyengülése vagy megszűnése után a féltés, a magatartási vágy csökken. Ebből általában nem lesz tragédia, ha ez az állapot mindkét fél részéről körülbelül egy időben következik be. Az ilyesmi azonban nagyon ritkán adódik. Ilyenkor következik az egyik részről az úgynevezett féltékenység. Ez nagyon kellemetlen állapot mindkettőre. A féltékeny ember kisebb-nagyobb fokban bírálatra képtelen, sőt abnormális állapotba kerül és állandó szemrehányásaival, gyanúsításaival, észrevételeivel mind a saját, mind a partner idegeit is fokozatosan tönkreteszi. A féltékeny természetű ember, nő és férfi egyformán, nem is keres bizonyítékokat. Saját maga alkotta kényszerképzeteit igyekszik igazoltatni. Ezzel aztán a lehető legrosszabb eredményt éri el. A másik félben kóros lelki világot alakit ki és ennek a következménye a végén tökéletes törés lesz. Azonkívül egy esetleg teljesen ártatlan partnerbe beleültet olyan érzéseket vagy vágyakat, amelyek normális körülmények között sohasem alakulnáSZILÁNKOK Két filozófus beszélget: — Érdekes, hogy az emberek főleg a negatívumokat hozzák nyilvánosságra másnál. — Miből gondolod ezt? — Láttál már táblát kapun ezzel a felírással: “Szelíd kutya”? ★ A franciatanár felelősségre vonja a diákot: — Miért nem voltál itt tegnap a franciaórán? — Tanár ur, kérem, annyira berekedtem, hogy még angolul sem tudtam tiszteségesen beszélni. ★ — Rémes ez a drágaság! — mondta a gyümölcsárus és rosszkedvűen felemelte az árait. ★ — Nem merem megmondani a szüleimnek, hogy elváltam. — Miért? — Mert még azt sem tudják, hogy férjhezmentem. ★ A vendéglőben a főpincér a vendég elé teszi az étlapot. — Ha szabad, akkor csigát ajánlanék. Ez az éttermünk specialitása. — Tudom. Legutóbb egy még ki is szolgált engem. ★ Főnök a titkárnőhöz: — Amikor felhívta a feleségemet és közölte vele, hogy sokáig bent maradok, hogy reagált rá? A titkárnő: — Azt kérdezte: “Biztosan számíthatok erre?” garabonciás FŐLEG NŐKNEK: AZ EMBERNEK BELEFÁJDUL A FEJE ha számolni kezdi, hogy a fejfájásnak hányféle vállfája létezik. Mindenütt és mindenkor leselkedik rád valamilyen ok, ami miatt megfájdul a fejed. Itt van például a téli szélcsenddel járó fejfájás, vagy ha ez nincs, akkor az egyetemi vizsgák szolgáltatnak okot a fejfájáshoz. Hihetetlen, még a vakáció is gondot, illetve fejfájást okoz olykor, de ha az nem, akkor az iskolába való visszatérés egészen biztos. De az időjárás, az úgynevezett frontátvonulások egész garmadája szintén sajditja az ember koponyáját, légióként a melegről, hidegre, vagy a hidegről melegre való áttérés. És ha az időjárással együttjáró agytáji fájások esetenként “hidegen hagynak” is, ott van a szokásos heti weekend-fejfájás, amit természetszerűleg követ a hétfő reggeli fejfájás, és aztán kezdődik minden élőiről . . . És azokon a napokon, amikor úgy érzed, hogy a fejed már szét akar repedni, méginkább elkap a sajgás, ha arra gondolsz, amit a statisztika mond. Arra, hogy veled egyidőben mintegy 40 millió ember szenved a szinte elviselhetetlen fejfájástól. Az esetenkint gyötrő, de mégis elviselhető fejfájásokat fekete kávéval, vagy amolyan “odaseneki” nemtörődömséggel traktálja az ember, ki-ki vérmérséklete szerint, de nem utolsósorban azzal, a hozzávetőleg 400 millió dollárt érő gyógyszerrel, amit évente elfogyasztunk fejfájás ellen. Az orvosok fájdalomcsillapítókkal, antidepresszant pirulákkal kezelik fejfájásos pácienseiket (gyakran önmagukat is), hogy a fájdalmat okozó agyi véredényeket befolyásolják. Bár a fejfájás rendszerint valamilyen más eredetű betegségnek a jele is lehet, általában a sokat gondolkodó, töprengő, mindenre reagáló, tulérzékeny egyéneknek fáj a feje leggyakrabban. Érdemes még megfigyelni, hogy a gyakori fejfájásban szenvedők között sokkal több a nő, mint a férfi, hogy az egyedülállóknál gyakoribb, mint a házasoknál, hogy a diákok körében több áldozata van a fejfájásnak, mint az üzletemberek között és az üzletembereknél gyakoribb, mint a kétkézi dolgozóknál. Az idegfeszültség szintén fejfájást okoz, de a fájás forrása leginkább a véredényekben rejlik. Ebbe a csoportba tartozik a sokak által elátkozott migrén is, amely orvosi rejtély immár 2000 éve, amikor is egy Galem nevű görög orvos először meghatározta létezését. Senki nem tudja, hogy tulajdonképpen mi váltja ki a migrént, csak annyit sikerült megállapítani, a szakértőknek, hogy a fejfájásnak ez a vállfája örökölhető. A migrénesek mintegy 7ő százléka családi ágon is fel tudja mutatni ezt a bántalmat, amely nem egyszer hányással és egyéb mizériákkal jár. Ez olyankor történik, amikor egy véredény az agyban valamilyen oknál fogva kitágul és megnövekedett térfogata nyomást gyakorol egy idegszálra. A nők — és ezek között is az állandóan cselekvési kényszerben élő, intelligens, gondolkodó nők — körében gyakoribb a migrén, mint a hasonló alkatú férfiaknál. A férfiak között főként az egy, vagy kétoldali fejfájás divatozik, amely gyakran jár folyó orral és könnyező szemmel és jellegzetessége, hogy leginkább ősszel és tavaszszal fordul elő. Senki sem tudja miért — mondják a szakemberek —, de ezekre az évszakokra esik a gyomorfekélyes megbetegedések szezonja is. Bánáti Sándor
