Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-15 / 7. szám
to. oldal MAGYAR HÍRADÓ A^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^A^A^AA^AA^4A^Aj^A4^AA^44^ti^44^Af44^AA^44^AA^4A^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^AA^A ATi A POROS AKTÁK MESÉLNEK: A GYILKOS HASZNA 12 KORONA (Folytatás) Ausztria elvesztette a háborút Napóleonnal szemben. Az Oroszországgal és Poroszországgal kötött békeszerződés értelmében Napóleon Varsói Hercegség néven lengyel államot alapított saját alkotmánynyal, hadsereggel. A wagrami győzelem után, 1809-ben Napóleon a Varsói Hercegséghez csatolta azt a területet is, amelyet korábban Ausztria tartott megszállva. A hercegséghez tartozott Bemék faluja, Slabkowice is. Az elnyomott Lengyelországban a polgári és kisnemesi otthonokban kialakult politikai vitafórumoknak, amelyek a nemzeti öntudat ébrentartását tűzték ki célul, az lett az eredménye, hogy a lengyelek tömegesen jelentkeztek a győztes Napóleon alapította hadseregbe, hogy hazájuk teljes felszabadításáért harcoljanak. Az alig 15 esztendős Bem József is e szellemben nevelkedett és elhatározta, hogy otthagyja az iskolát, elmegy katonának. Apja bírót szeretett volna nevelni fiából, akit azonban nem vonzott a bírói talár, mert úgy érezte, igazán csak Napóleon oldalán harcolhat hazája felszabaditásáérdt, függetlenségéért. A fiatal Bem 1809-ben a tüzériskola hallgatója lett. Itt képezte magát a haditudományokban. A varsói arzenál épületében működő iskolában mindössze 48 tiszt számára volt hely, tehát csak a legrátermettebb fiataloknak sikerült bejutni az iskolába. Bem a tüzériskolában nem lett hűtlen korábbi kedvenc tantárgyaihoz, továbbra is érdeklődik a matematika és a haditechnika iránt. Roppant energiával tanulmányozza a tüzérség és a katonai mérnöki tudományokat és társai között a legkitűnőbb felkészültségű. Hamarosan felfigyelnek rá parancsnokai. Életrajzírói feljegyezték róla, hogy nem elégedett meg az iskolai tananyaggal, esténként idegennyelvü szak-' könyveket tanulmányozott. - Parancsnokai elismerték fölényes tudását és 1810 áprilisában, tizenhat éves korában, megkapja a hadnagyi rangot. A fiatal, jó felkészültségű tisztet a lovastüzérséghez osztják be. MacDonald hadtestében résztvesz a Riga körüli harcokban, majd Gdansk — a már akkor is közismert tengeri kikötő — védelméhez küldik. Bem számára a körülzárt Gdansk védelme, a hosszú ideig tartó ostrom rendkívül sok tapasztalat forrása lett. Napóleon az erődítményt francia és lengyel katonákkal töltötte meg, hogy ezáltal sakkban tartsa Poroszországot. Az iskolában elméletileg kitünően felkészült hadnagy itt adta első tanúbizonyságát határozottságának, önállóságának. A körülzárt Gdansk a hoszszu, heves harcok után, amikor a kiéhezett katonák már nem bírtak ellenállni a szüntelen támadásnak, kapitulálni kényszerült. 1813 tele rendkívül zord volt. Előbb a jégtorlaszokkal, a vastag jégpáncélokkal kellett vieskodniuk, majd a minden oldalról iájuk zuduló támadásokkal. Bem és tüzérsége — a többször megkísérelt kitörésnél — rendkívüli erőfeszítéseket tett, amikor pedig bekövetkezett a visszavonulás, az utóvéd szerepét töltötte be. £*eaaayj» tácsapj» A lengyel katonák áldozatos harcának mégis meglett az eredménye, mert Napóleon bukása után; 1815-ben, a bécsi kongresszus hozzájárult ahhoz, hogy Lengyelország saját alkotmánnyal és hadsereggel rendelkezzék. Mivel ezt a bécsi kongresszus hozta létre, Kongresszusi Királyságnak nevezték. Az ifjú Bem rögtön belépett a hadseregbe, azonban fegyelmezetlensége miatt — vagyis azért, mert nem értett egyet a fővezér brutális eszközeivel —, büntetésből egy kis faluba száműzik. A kényszertartózkodás egy eldugott fészekben és a szigorú felügyelet elvette Bem kedvét a további katonai szolgálattól. Felmentését kéri. 1817 márciusában meg is kapja és apja birtokára vonul vissza. Bemék otthonában azonban megváltoztak a korábbi harmonikus életkörülmények. Anyja meghalt, apja újra megnősült. Mostohaanyja nem fogadta örömmel, az örökség, a vagyon miatt is viszály támadt közöttük. Bem mostohaanyja miatt apjával is összetűz. Ismét a katonai élet felé fordul. Ugyanaz év szeptemberébén már visszatér a hadseregbe. Idejét tanulással, csapatának kiképzésével tölti. Piotr Bontemps, a tüzérség vezérkari főnöke figyel fel rá elsőnek, segédtisztjének nevezi ki, ezzel minden továbbtanulási lehetőség megnyílik előtte, s megbízza, hogy előadásokat tartson a varsói tüzérségi iskolában. A fiatal tüzértiszt figyelmét elsősorban a rakéta alkalmazása és tökéletesítése köti le. Bem nemcsak elméletben foglalkozott a modern haditechnika vívmányaival, hanem laboratóriumában kísérletezik is. 1819 áprilisában kísérletezés köziben robbanás keletkezik a laboratóriumában és majdnem életét veszti. Bem arcán örökre ottmaradnak az égési sebek nyomai. De ez sem vette el kedvét a további kísérletező munkájától. A hosszú, fáradságos kísérletezés eredményeit tudományos munkában foglalta össze. Most már azok figyelme is feléje irányult, akik eddig nem hittek Bem kísérleteiben. A lengyel hadseregben ezután nemsokára bevezették a rakétavető ui alakulatát. Az 1820-as években a hazafias lengyel ifjúság egyre kinzóbbnak érezte a cári elnyomást. A. fiatal katonatisztek soraiban is egyre merészebben bontakoztak ki az összeesküvés szálai. Lukasinski megszervezi a Nemzeti Hazafias Társaságot. Célja az volt, hogy erőszakkal döntsék meg a cár uralmát és a látszat-szabadság helyett nemzeti függetlenséget harcolnának ki a lengyel népnek. Bem Józsefet is a hazáján való segíteni akarás vitte a Lukasinski-féle összeesküvésbe. A cári rendőrség az összeesküvés szálait hamar felgöngyölítette. — Bem Józsefet is elfogták, tiszti rangjától megfosztották és egyévi börtönre ítélték. Kiszabadulása után egy kis faluban élt, szigorú rendőri felügyelet alatt. Később, amikor áthelyezték, engedély nélkül, titokban be-berándult Varsóba. A fiatal, heves vérü, könnyen indulatba jövő Bemnek egyszer becsületbeli ügye támadt. Az akkori szokásnak megfelelően párbajt vívtak, s ellenfele belehalt a párbajba. A bonyodalmak arra kényszeritették Bemet, hogy otthagyja a katonaságot és Galíciába menjen. Az egyik leggazdagabb lengyel mágnás, Potocki egyik birtokának intézője lett. Az egykori tüzértiszt a földművelés gépesítésével és műszaki tudományokkal foglalkozott. Lvovban 1828-ban a gőzgépekről irt munkája a műszaki emberek kézikönyve lett. (Folytatjuk)
