Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-15 / 7. szám
8. oldal TELLER EDE ATOMHÁBORÚJA Irta: SÁGI PÁL Teller Ede, a magyar atomfizikus, az atombomba egyik feltalálója Thailand kérésére azzal a tervvel foglalkozik, hogy a Kra-szorosnál csatornát vág a tengerbe. A számítás szerint mindössze 500,000 dollárba kerül és 6 hónap alatt kész. Azért olcsó és azért gyors, mert atomrobbantással csinálnák meg. Lehet, hogy mire ezt az Írást kinyomtatják, már megegyeztek. Lehet, hogy addigra egész Amerika teli lesz az irányított jajveszékeléssel: Teller jön az atombombájával s ^szennyezi a világot, rászabadítja az emberiségbe a rádioaktiv sugárzást. Máshol is, de különösen és hangsúlyozottan Amerikában “divatos” téma a környezet szennyeződésének problémája. Itt Amerikában hivatalok, szervezetek, bizottságok fölösszámbn foglalkoznak vele, roppant ármával, rengeteg vitával és kevés eredménnyel. Néha olyan ötletek vetődnek fel, hogy az egyszerű ember azt hiszi magáról: nem józan, roszszul érti, amit mások mondanak. Én például úgy SÁGI PÁL A nemzetközi pénzpiacon megint vitustáncot járnak a dollár körül. Ezúttal nemcsak a spekulánsok, az alkalmi pénzváltók, hanem az olajmilliomos arabok, a nemzetközi bankárok és a nagyvállalatok is segítenek a dollár értékének a lerontásában, részint gyors haszon reményében, részint önvédelemből. Teljesen mindegy az ok, az uj sffenziva a dollár vásárlóereje ellen még jobban iláássa az amerikai egyensúlyt a nemzetközi piasón. 1972-ben hat és félbillió dollárral kevesebbet adtunk el külföldön, mint amennyit vásárolunk. Ehhez a deficithez nagyban hozzájárultak íz amerikai turisták, akik rekordöszegeket kölnitek a világ minden részében. A Nixon admilisztráció egyik fő gondja lesz nemzetközi partiereinket rávenni arra, hogy szabadabb teret engedjenek az amerikai áruknak. Főleg Japán és -íyugat-Németország segítsége szükséges az uj nllárkrizis megelőzésére . . . Még néhány nap és Párisban uj konferencia cezdődik a végleges vietnami békeszerződés kiiolgozására. Az érdekelt nagyhatalmak tudatáén vannak annak, hogy a békediktátumok korzaka lejárt. Csak nemzetközi együttműködés és óakarat biztosíthatja a tartós békét. Az Egyeült Államok nem vállalhatja egyedül a felelőséget, csak nemzetközi garanciával lehet a fegyerszünetet átcserélni tartós békére . . . Nixon elnök második négy éve a belföldi fronon nem ígérkezik harmonikusnak. Az adminiszt■áció bizonyos tekintetben tulment a határon a akarékosságban. Olyan csökkentések történtek, melyek érzékenyen érintik a kongresszus érdekőreit. A demokrata többség sok borsot fog törni z adminisztráció orra alá. Mint mindig, a törínyhozók és a Fehér Ház közötti harcából az iófizető polgárok húzzák a rövidebbet. A Stennis szenátor elleni rablótámadás nyolán támadt felháborodás kezd lecsendesedni és gy látszik, minden marad a régiben. Az utonlók még vakmerőbbek, mint valaha és az áldoitok száma uj rekordot jelent a bűnözés törtéetében. Amig fővárosunk, csakúgy mint New ork, Cleveland, Chicago, Detroit és Los Anges szabad vadászterülete az emberi fenevadak • ük, ne várjunk javulást a statisztikában. értem, hogy Lindsay newyorki polgármester és a rock muzsikára tábori szexezést rendező hippik és yippik le akarják szállítani Amerikát az autóról és biciklire akarják ültetni. Persze ütődött vagyok, ha ezt nem értem: miért gyártson a világ első autóipara autókat, gyártson biciklit és szekeret, járjon biciklin és szekéren, az autógyártást és az autón-járást engedje át a Szovjetuniónak. Teller Ede nem. magamfajta tréfás ember. — Szembenéz a tényekkel. Egy tudományos folyóiratban tudóshoz illő komolysággal fejtette ki véleményét arról a problémáról, amibe beletartozik a thailandi csatornarobbantás terve is. Sokan azt mondják, hogy az atomenergia békés célokra való felhasználása is nagyfokú rádioáktiv sugárzást okoz, ami minden más szennyeződésnél veszélyesebb. Teller Ede szerint azonban a nukleáris energia felhasználásának több a jó, mint a rossz oldala. A rádioaktiv sugárzás ellen már most is tudunk védekezni és a védekezést nagy mértékben fokozni is tudjuk. Nem is a sugárzástól félti az életünket, hanem, elsősorban a szemmel nem látható, parányi élő szervezetektől, a baktériumoktól és a vegyi anyagoktól. Ezért a nukleáris energia-termelés hive. Ha a villanyáram termelését atomreaktorok veszik át és az áram elég olcsó lesz, teljesen áttérhetünk a villanyfütésre. Ez megszabadít bennünket a szén és az olaj elégéséből származó szenynyeződéstől és amit már én teszek hozzá: nem kell például már kora ősszel hivatalos nyiatkozatokkal rémitgetni a nagyváros lakóit, hogy télre nem lesz elég villany a fűtéshez, nyárra nem lesz elég villany a hűtéshez. Teller azt mondja, a közlekedést is átalakíthatjuk villanyerőre. A mai piszkos vasgyártás helyett pedig tiszta gyártási módszerekkel termelhetünk alumíniumot. Az atomenergia révén egyre tisztább lesz a környezetünk. Igaz, hogy a tisztasággal együtt növekedni fog a rádioaktiv sugárzás is, ezt azonban megfelelő óvintézkedésekkel korlátok közé lehet szorítani. Az atomenergia azonban nemcsak elektromos árammá átalakítva szolgálhatja az emberiséget, — folytatja a professzor. Nukleáris robbantásokkal közvetve más energiákat is kihasználhatunk. Egyik a földgáz. Ennek óriási előnye, hogy alig van benne kén és ezért az egyik legtisztább kémiai üzemanyag. A ma ismert forrásokon kívül egyelőre hozzáférhetetlen helyeken évtizedekre elegendő természetes gáz található az Egyesült Államok területén. Ha sokszáz méter mélységben atombombát robbantanánk, ez meglazítaná a kőzetet és a törmeléken keresztül szivárogni kezdene a gáz a föld felszínére. De a földgáz felhasználását másként is tudjuk fokozni — állítja Teller és valósággal technikai kalandregénybe kalauzol bennünket. Technikai kalandregénybe: Amerika gazdasági jövőjének helyes útjára. Teller Ede úgy mondja, hogy atomrobbantásokkal óriási földalatti üregeket is lehetne vágni és azokban tartalékolni a földgázt. Azonfelül hajókon szállított, mélyre hütött cseppfolyós gázt is lehetne üregekbe tölteni. A sokszáz méteres mélységben az ilyen “fagyasztott gáz” felmelegszik és újra gáznemüvé változik. Az atombomba békés felhasználásának más lehetőségeiről is ir. A Föld mélyében jelentős hőforrások vannak, például az Egyesült Államok Csendes-óceáni partvidékén, ahol sok a kialudt vulkán, hatalmas hőtartalékok rekedtek meg a föld felszíne alatt. A meleg kőzeteket atomrobbant? ssal hozzáférhetővé tehetjük Hideg vizet kell pumpálni a m iybe, ahonnan elmek «redve, gőz formájában áramlana vissza a felszínre. Megfelelő biztonsági rendszabályokkal megakadályozható ,hogy az atomrobbantás színhelyéről rádioaktiv sugárzás hagyja el a gigászi méretű hőkicserélő rendszert. Hát az úgynevezett “civilizációs hulladék”, — ahogy mostanában az ipari és háztartási szemetet emlegetik ? Teller Ede erre a kérdésre is felel. A szilárd kőzetbe vágott többszáz méter mélyben lévő üregekbe mindenféle szemetet be lehet sülllyesztni, beleértve a cseppfolyóst is. Az üregek azokat az anyagokat is befogadnák, amiktől a legjobban félünk: az atomreaktorok sugárzó hulladókanyagait. Ha a szemétlerakodó telepeket ezer méter mélységben létesítjük, akkor egymillió évig sem okoz zavart a szemét, a sugárzó anyag. Az emberiség robbanásszerű szaporodásával egyre nehezebb megoldani az élelmiszer - ellátás problémáját. Jajveszékelés helyett mit lehet tenni? Teller professzor erre a kérdésre is választ ad. A túlnépesedett Földet csak az mentheti meg az éhínségtől, ha több élelmiszert produkálunk. Az élelmiszer termeléshez nagyarányú mezőgazdaság ,a mezőgazdasághoz pedig rengeteg viz kell. A földalatti robbantások üregeiben mérhetetlen mennyiségű vizet tárolhatunk. A sós vizet a mélyben a Föld belső melegével lehet desztillálni. Harsog a jajgatok kórusa, hogy az élelmiszerhiány és a környezet szennyezése az emberiség életét fenyegeti. Teller Ede az atombombát ajánlja gyógyszernek. Nem könnyű a dolga. Az atomenergia felhasználását elsősorban egy előítélet gátolja, a második világháború végén ledobott két atombomba emléke kisért. Ezért sokan hallani sem akarnak atomrobbantásról. Közben megfeledkeznek valamiről. A világ legfejlettebb technikai állama a Szovjetuniótól vesz földgázt. Amerikának már az idei télre sincs elég olaja üzemanyagnak és ha — tegyük fel — hirtelen kitörne gy háború, nincs amivl hadianyagot és a haderőt szállítani lehet. Teller Ede békés atomháborút hirdet. Ha Amerikát akármilyen célú csoport is süketté teszi, az Egyesült Államok könynyen gazdaságának és politikai világhatalmának Waterloojához érkezett. FALU TAMÁS: KI A KÖLTŐ? Költő az, aki azt mondja ki, amit még nem mondott ki előtte senki. Költő az, aki azt mondja ki, amit már kimondták előtte, de ezt újjá teszi a maga teremtette formával. Költő-e az, aki azt zengi, amit már sokan elzengtek előtte, s ehhez is csak elavult formát talál? Költő ez is. ők maguk állítják, ők pedig sokan vannak. Ki a költő? Költő, régi megállapítás szerint az, aki rímekben fejezi ki gondolatait. Ma azonban már a szabad vers, a prózavers korát éljük. Ha tehát egy prózavers-költő véletlenül rimes müvet alkot, vers ez? Ez nem vers, hanem próza. Minden kezdet nehéz. Régi igazság ez, de csak a könnyű faj súlyúak közé tartozó. Mert lehet újrakezdeni, akár százszor is. Példát mutatnak erre a kezdő költők, akik addig kezdenek, mig csak pártfogóra nem találnak egy szerkesztőségben. Valóban nem a kezdet nehéz, hanem a befejezés. Mert a befejezéshez hely kell. Hely pedig nincs. A legtöbb költő nem is végez, csak egyszerűen 'tűnik.
