Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-10 / 32. szám

Borzalmas órák ( 10. oldal A világ közvéleményét ál­landóan foglalkoztatja, hogy miként lehetne megakadá­lyozni a repülőgéprablásokat. Mindenre elszánt gazemberek felemlítik meg az utazásra készülőket. Már annyira el­­kanászkodtak, hogy pimasz­ságuk nem járt semmiféle kö­vetkezményekkel, hogy nem ismernek határt. Nemrégiben történt. Az új­ságok nagy, hasábos cikkek­ben hozták, különböző fény­képekkel körítve azt a ször­nyű izgalmas órákat, ame­lyeket átéltek egy Sabena nevű belga gépen, amely Brüsszelből indult Bécsen ke­resztül Tel Avivba, körülbelül 104 utasával. Alkalmam volt beszélni egy házaspárral, akik szemtanúi voltak a történteknek. Brüsz­­szelből indultak. Bécsben be­szállt a gépbe két nő és két férfi. Mikor landoltak, a he­lyeiken addig nyugodtan ülő két férfi és két nő felugrott s fegyvereikkel sakkban tar­tották a gépet az összes uta­sával együtt. Kényszeritették a főpilótát, hogy rádión ke­resztül lépjen összeköttetés­be az izraeli kormánnyal, hogy 100 arab foglyot enged­jenek szabadon, mert ha ez nem történik meg, akkor fel­robbantják a gépet. Az utasok a rájuk szegzett fegyverektől való félelem mi­att nem mertek megmozdul­ni. A percek órákká növeked­tek, amig a tárgyalások tar­­tottak.A főpilótát leengedték, hogy ő folytassa a tárgyalá­sokat a vöröskereszt megbí­zót faival, hogy miként tör­ténjen a csere. A két nő közül az egyik sakkban tartotta a stewardes­seket. -Csak egyenként enged­ték meg nekik, hogy valami élelmet, vagy innivalót adja­nak az utasoknak. Ugyancsak egyenként engedték a toilet­­tet, nyitott ajtók mellett használni. A gépen kivül is forró volt a hangulat. A történtek hí­rére százezrek gyülekeztek és körülfogták a repülőteret. Az itteni házaspár fia azonnal repülőgépre ült és Izraelbe utazott. Három órával hama­rabb érkezett, mint ahogy a szülei kiszabadultak. Amig a tárgyalások foly­tak, izraeli katonák, fehér kö­penyben előkészítették az utasok számára a menekülést. Az éjszaka leple alatt matra­cokat hordtak a gép mellé, hogy ha ugrásra kerül a do­log, az emberek ne sérüljenek meg nagyon. Létrákat állitot-Irta: HAJNAL ERZSÉBET tak a gép mellé, könnyebbé tenni minden módcn a gépből való kijutást. A négy, menekülésre épí­tett ajtót, csak belülről lehet könnyen kinyitni. Kivülről mestermunka, hogy zaj nél­kül betörjék. Ezek az elszánt Hajnal Erzsébet hősök, macskaügyességgel ol­dották meg a feladatot. A mi­nimálisra lecsökkenteti zaj mellett, még kiengedték a gép alatt a levegőt a gumik­ból és a gazolint a tankokból, hogy ha robbanás történik, ne égjenek az utasok halálra. Sajátmagukkal nem törődve, halálraszént bátorság gal egész éjjel dolgoztak az em­berek megmentésén. A négy szükségajtót egy­Bobby Fischer és Boris Spassky bajnoki összecsapá­sa Rejkjavik, Icelandban a világ érdeklődését a sakkjá­ték felé fordította. Érdemes néhány adatot felsorolni er­ről a népszerű sportról. A sakkozás ősrégi játék, milliók szórakozása az egész világon. De több is ennél: a legjobbak összecsapása ma­gas szintű szellemi verseny. Ismét mások az alkotás vá­gyát elégítik ki a sakkozás utján. Vannak, akik tudomá­nyos kutatómunka tárgyává teszik. Nem csoda, hogy ko­ronként ismételten felteszik a kérdést: mi a sakkozás? Já­ték, sport, művészet, tudo­mány? Nézzük meg néhány pél­dán, milyen eredmények szü­lettek ezekből a kutatások­ból. Szemmel látható a sakkjá­ték hasonlósága két hadse­reg összecsapásával. II. Fri­gyestől származik a mondás: “A sakk több mint játék, és kevesebb, mint foglalkozás, de a legjoban szemlélteti a hadműveleti mozdulatokat.” Ugyancsak róla jegyezték fel, hogy Voltaire-rel folytatott levelezésében sakk-kérdések-MAGYAR K1RADÖ szerre törték be. A dráma le­játszódása nem tartott to­vább mint 2—3 perc. A két álló banditát lelőtték, de az egyik banditakisasszony ha­mar leült az utasok közé, gondolván, hogy megmenti a bőrét. Sajnos arra nem volt mód, hogy az utasokat fi­gyelmeztessék, hogy a fejü­ket lehajtsák. így esett áldo­zatul egy belga fiatal nő, akit helyette talált el a golyó. A másik mákvirágot is el­fogták. De sajnos, ezekre a banditákra még mindig nincs felszámolás. Azóta is történt súlyos katasztrófa, aminek rengeteg ember esett áldoza­tul, aki vidáman indult egy nyári tervet megvalósitani és a halálba kötött ki. Mikor lesz már vége ennek a banditizmusnak ? Mikor tudnak végetvetni az ártatla­nok halálára spekuláló ter­rorbandáknak? Mikor szűnik meg az emberek kegyetlen­sége a másik ember ellen? A biblia szavaival élek,ami­kor azt mondom: “Aki valaki ellen kardot emel, az kard által vesszen el.” kel is foglalkozott. Jó sakko­zó hírében állott II. Katalin cárnő, XII. Károly svéd ki­rály, a hadvezérek közül Szu­­vorov. Napóleon is szerepelni szokott a sakkozó hadvezérek között, fennmaradt játszmái és különböző személyek visz­­szaemlékezései azonban arról tanúskodnak, hogy inkább szenvedélyes, mint jó játé­kos volt. A tudósok közül feljegyez­ték Leibnitz, Newton, Frank­lin Benjámin sakkszeretetét. Utóbbi az első amerikai sakk­könyv szerzője. Voltaire-en kiviül Diderot és Rousseau is állandó láto­gatója volt a párisi Café de la Régence-nak, ahol vég nél­küli sakkcsatákat vívtak. André Danilcan Philidor, ze­neszerző és sakkozó, müvei­ben és játszmáiban uj szemléletet hozott: az előző kor romantikus iskolájával szemben, amely gyors, kalan­dos támadásokra törekedett, és ezek érdekében szívesen áldozta fel a gyalogosokat (ahogyan ma mondanánk: gyors fejlődés és vonalnyitás érdekében), Philidor rámu­tatott arra, hogy a sikeres támadás előfeltétele az ellen­fél leszorítása, többek közt éppen a gyalogok előnyomu­lása által. “A gyalog a játék lelke” —< hirdette Philidor. Egyébként nem ő az egyetlen sakkszerető zenész. David Ojsztrah, a kitűnő hegedűmű­vész,I. osztályú játékerővel bir. A sakkozás és a sakkozó egyénisége közötti összefüg­géseket maguk a sakkozók kutatták, bár már Benjamin .Franklin rámutatott arra, hogy a sakk játék nemcsak szórakozás, hanem számos olyan lelki tulajdonságot fej­leszt ki az emberben, amelyek jól felhasználhatók a minden­napi munkában. Sokáig azt hitték, hogy a sakkozóra el­sősorban átlagon felüli emlé­kezőtehetség jellemző. A sakkozás gyűjtőfogalom, több jelentése is van. A legnagyobb tömegek számára táblás társasjáték, szórakozás, hasznos időtöltés, kikapcsolódás. Itt a játék jel­lege domborodik ki. A versenysakkban, ahol nemzetközileg meghatározott szabályok szerint embernek ember elleni szellemi küzdel­me folyik, a sportjelleg az uralkodó. Kutató jelleggel vizsgálat tárgyává tehetjük a sakk­játszma valamely szakaszát, a megnyitást, a középjátékot, a végjátékot, vagy a sakkozás társadalmi szerepét, történet tét stb. Ebben az elméleti jel­legű tevékenységben a tudo­mányos mozzanat a döntő. Szerkeszthetünk olyan had­állásokat, un. feladványokat vagy művészi végjátékokat, amelyek meglepő, esztétikai hatást kiváltó összefüggése­ket mutatnak be a sakktáb­lán. Ilyen lehet egy-egy báb hatásfokának maximális ér­vényesülése, . pl. “huszárke­rék”, egy-egy stratégiai moz­zanat — vonalnyitás vagy vo­nalzárás — ismétlődése stb. Ezekben az esetekben a, mű­vészi jelleg lép előtérbe. • * 1 Mindez mutatja, hogy' na­gyon nehéz a sakkozásra egy­értelmű meghatározást adni. Egy azonban bizonyos: a “ki­rályi játék” rég elhagyta- a fejedelmi udvarokat, az em­beri kultúra szerves részévé vált, társadalmi igény mutat­kozik meg mind a legjobbak vetélkedései, mind a sakkel­mélet müvei iránt.------------------------­­j j HUMOR j ÓVATOS MAMA — Kisfiam, menj arrébb a rádiótól. — Miért, anyu? — Úgy hallom a bemondó hangján, hogy influenzás ... OKOS KISFIÚ Apuka igy oktatja a kisfi­át : • — Vedd tudomásul fiam, hogy vannak a világon a pénznél is fontosabb dolgok. — Tudom papa. De azok kerülnek a legtöbbe ... ELEKTROMOS AGY A középes cég nagy ambí­ciójú igazgatója elektromos agyat vásárol. Amikor mun­kába állítják az uj készülé­ket, két mellette dolgozó tisztviselőnő igy beszélget: — Mit szólsz, milyen óriási ez a gép. — Valóban az. — A prospektus szerint 30 férfi munkáját végzi el. — Tudod mit? Köztünk ma­radjon, én kicsit régimódi va­gyok és még ma is többre^be­­csülök harminc férfit... CSÚNYA VILÁG Egy kozmetikai szalon ki­rakatában ezt mondja a táb­la: Csúnya világban élünk! Asszonyom, ne akarjon ön is olyan lenni! Thursday, .August 10. 1972 SÍPOS GYULA: Áldozat Én úgy mentem az Ur elé föl, a szikkurát hármas tetejére, a templom harmadik szent csarnokába, kordbársony nadrágban, elnyűtt cipőben. Ki kívánja tőlem, hogy talárban álljak, köznapjaimon is papirkoronával, a rend pedáns szorongató öltözetében? Nem elég, ha életem riadt, rugdalózó, szépszemü gödölyéjét áldozatul leteszem elétek? TERJESSZE LAPUNKAT! KIRÁLYOK ÉS HADVEZÉREK JÁTÉKA: Az agy tornája a sakkjáték

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom