Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-06 / 27. szám
Thursday, July 6, 1972 .MAGYAR HÍRADÓ 9. OLDAL BÁNATOS FELESÉG — Kedves Miss Homoki, azért választom ezt a jeligét, mert igazán bánatos vagyok. Oda jutottam, ahová a végén a legtöbb asszony eljut, pedig 13 évi házasságom alatt mindig csak a férjemért éltem, kiszolgáltam, mindig ő volt az első a házban, mindent megtettem, hogy kényelemben, nyugalomban élhessen és ő most már kiábrándult belőlem, elfordult tőlem, elhanyagol és kalandjai vannak nőkkel, én már nem vagyok elég jó neki. Szomorú ez a sors. Lehet ez ellen védekezni, vagy fájdalommal bele kell nyugodni? VÁLASZ — Azt írja, hogy a legtöbb asszony idejut. Téved. Általánosságban nem ez a helyzet. Az ilyen házasság csak azért látszik többnek, mert az ilyenről többet beszélnek, mint a jó házasságról, amelyben a férfi éppen olyan hűséges a feleségéhez, mint az asszony őhozzá. Ha figyelemmel kisérte, észrevehette, hogy ebben a rovatban hány nő panaszkodik arról, amiről maga. Olyan levelet azonban nem kapok, amelyikben a feleség ebből a szempontból dicsérné a férjét, vagyis a nő ezt természetesnek tartja. Tehát csak azok az esetek kerülnek szóba, amikor a feleség panaszkodik. Pedig ezekben az esetekben sem lehet mindig a férjet hibáztatni. Magának is csak azt tudom felelni, amit sorstársnőinek eddig is üzentem. Sok nő nyugdíjintézetnek tartja a házasságot. Megfeledkezik arról, hogy a házasságban a férjnek nem elegendő a jó koszt és az, hogy a lakás tiszta legyen és kikeféljék a ruháját, tehát nem minden csak a kényelem, a nyugalom. A házasságban bizonyosfoku illúzió is kell. A nőnek, akármilyen egyszerű polgári családban sem szabad megfeledkeznie arról, hogy a szerelem örökös harc, amely nem ér véget a házasságlevéllel. Mégis sok nő elfelejti ezt. A féltékenységnek pedig az a következménye, hogy elengedi magát. Keveset ad az ápoltságra, nem erőlteti meg magát, hogy kedves legyen, gyengéd legyen és nem igyekszik legalább nyomon követni a férj szerelmi és szellemi illúzióját. Sok férjet ez hajt el felesége mellől. Tudniillik a legtöbb férfi a házasságban is férfi marad és nemcsak háziasszonyt, hanem nőt, asszonyt is akar látni a feleségében. Márpedig, ha otthon nem találja meg azt, amit szeretne, akkor máshol keresi, igaz, hogy legtöbbször rossz helyen. Végeredményben azonban sok hasonló esetet el lehetne kerülni, ha a feleség megértené, hogy a férj nem nyugalmazott férfi. ★ BUDAPEST JELIGE — Kedves Mrs. Homoki, hallgassa meg a panaszomat és segítsen nekem visszaszerezni a pénzemet. Én 1907-ben születtem Budafokon, de már két éves koromban beköltöztünk Budapestre és ott voltam gyerek. 13 éves koromban kijöttünk Amerikába, itt nőttem fel a munkában. Már 65 éves vagyok, a feleségem régen meghalt, gyerekünk nem volt, magam élek. A munkával szereztem egy kis pénzt, a feleségem is életében sokáig dolgozott és vettünk egy kis házat, én abban laktam. A múlt évben azt gondoltam ki, hogy egyszer elmegyek még Budapestre. Repülőn mentem, nem került sokba. Egy magánházban vettem ki szobát és ellátást, ami sokkal olcsóbb, mint a hotel. Ez egy özvegyasszony lakása volt. Ott lakott a húga is, aki 45 éves elvált asszony és nagyon tetszett nekem, mert egy finom nő. Mondtam neki, hogy elveszem, s ő belement1, csak azt akarta, hogy ne Amerikában éljünk, hanem Magyarországon. Én nem akartam, de ilyen szép fiatal feleséget Amerikában nem kapok és ezért belegyeztem. Kiszámította, hogy ha eladom a házat, és a pénzt a bankba teszem és a kamatokat utánam küldik Budapestre és a Social Security nyugdijat elküldik, akkor abból szépen megélhetünk, csak lakás kellene, mert mint házaspár, nem lakhatunk a nővérénél. Mondta, hogy 3-4 ezer dollár elég lenne lelépéssel szerezni lakást és berendezni. Megbeszéltük, hogy én küldöm a pénzt. Visszajö.tem, eladtam a házat, aztán bejelentkeztem Social Securityra és 1972 január óta már kapom. Közben több részletben elküldtem az IKKA utján 4,850 dollárt lakásra és voltam a notary publicnál (közjegyző), hogy intézze el, ha visszamegyek, küldjék a nyugdijat és kapjam a kamatokat a banktól. A magyarországi visszamenést is megkértem. Az volt a tervem, hogy amint megjön az engedély, megyek is. Akkor levél jött az asszonytól, hogy ne menjek, meggondolta magát. Többször Írtam neki, hogy küldje vissza a pénzt, azonban nem is válaszolt. Nálam vannak a 4,850 dollárról szóló nyugták, amiket ő irt alá és az IKKA ügynök elküldte nekem. VÁLASZ — Legjobb lesz, ha ügyvédtől kér tanácsot. Sajnos, azt hiszem, azzal sem megy sokra. Bizony jobb lett volna 65 éves korára megelégedni itt Amerikában egy kevésbé szép, kevésbé fiatal és főként kevésbé “finom” asszonnyal. Akkor most nem kellene futnia a pénze után. ★ ÜZENETEK — 1. Elizabeth. Magyarországon a polgári házasság 1894-ben lépett érvénybe és azóta kötelező, -r- 2. Frank B. Kétféle berill van. Berill drágakő, amelynek különösen sötétzöld (smaragd) és kékeszöld (akvamarin) változatai ismertek. A piszkoszöld, át nem látszó berill közönségesebb ásvány. Becslésre szakembert kérjen fel. — 3. Bécs jelige. Igaz. Munkácsy Mihályt azért zárták ki a bécsi akadémiáról, mert nem tudta fizetni a tandijat. — 4. T. S. Nagy Lajos már nem él. Kérdezett regényének Kiskunhalom a címe. , VAS ISTVÁN: Az idő metszeteiben Éjfélre jár. Nyitva az ablak. Nyár van. Pillék lepik a neoncsövet a szobámban. Ablakban állok. Idül a magány. Régi szobákat fogad be a szobám, lnne meg onnan. Egymást keresztezik Időbeli, térbeli vetületeik. És ez, meg az, aki lakta. Velem Maradtak az idő metszeteiben. Akikkel többféle időben beszélek. Egyedül. A telitődő éjnek. Anekdoták Móricz Zsigmond üdvözli Molnárt. — Picit lefogytál, Ferikém. — Csak látszat. A látszat még az orvost is megcsalja. Egy Ízben, Karlsbadban, rettenetes koplalókurára fogtak, én azonban továbbra is a szokott módon étkeztem, s az orvosi vzigsálatra bőnvaku inget húztam fel. A főorvos diadalmasan kijelenti: — Na látja, hogy lefogyott, lötyög a nyaka a gallérjában. Az előirt kúra eredménye. Csak igy tovább. ★ — Jánoskám, jó, hogy jössz, kiáltja Bródy Sándor a belépő Heltay Jenő felé. — Mi a probléma, Sanyi? — Valamelyik lap, hogy, hogy nem, megírta előre egy darabom tartalmát, pedig én még a Vígszínházzal sem ismertettem a darabot. Mit szólnál, ha előre megjelenne valamelyik lapban készülő munkád tartalma? Heltai leteszi a szivarját, összekulcsolja a kezét, az égre néz és felsóhajt: — Adná Isten. Legaláb btudnám, mi a darabom tartalma... a mártír költő: GYÓNI GÉZA SÍRJA Gyóni Géza halála óta 55 év telt el. Emberi emlékezetre tehát hagyatkozni nemigen szabadna. Achim Géza, aki később írói nevén, mint Gyóni Géza vált elismert -költővé, póttartalékos pionírként került 1914 nyarán Przemysl várába. 1914. október 4-én az orosz körülzáró hadsereg borzalmas hevességű támadást intézett a vár Werk I. jelzésű erődje ellen. Ekkor került sor a leghevesebb ágyú tűzben Gyóni éjjeli telefonvonal-helyreállítási bevetésére. A néhány napig tartó ostrom rémségeinek hatása alatt irta meg “Csak egy éjszakára . . .” cimü hires versét. A várbeli “Tábori Újság” közölte a verset, s akkor talált rá öccsére. Achim Mihályra, aki honvéd főhadnagyként később, a lembergi ütközet után került csak a várba. A két testvér a vár elesté után Kij even és Moszkván át Alatyrba került. Krasznojarszkba 1916 elején érkeztek Alatyrból. A költő kedélye ekkor már borongós. A hazulról kapott jó hírek — Petőfi-társasági tagsága, képviselői jelöltsége, könyvsiker — mind nem tudják felvidítani. A jeges szibériai kiimát a fivérek sehogy sem tudják elviselni. Orvosi véleményezésre 1917 márciusában a barakkból a XIV. tiszti pavilonba kerülnek. Ott elég jól füthető, kétszobás lakások vannak. Az I. emelet egyik lakásába kerülnek. Az első szobából nyílóban három tiszttársammal én lakom. Ebből nyílik a belső szoba, amelyben Tscheik Ernő főhadnagy, neves festőművész és Schmidt József főhadnagy laknak. Melléjük kerülnek az Achim fivérek. Esténként Tscheik a szoba közepére állít egy hatalmas, lepattogzott zománcu lavórt, s Bóna András ezredorvos rendelkezésére kezdőik az “edzés”. Egymás hátát hideg vízzel vörösre kell dörzsölnünk. “Edzeni kell a bőrt, gyorsítani a vérkeringést, védeni a tüdőcsucsokat!” Tulajdonképpen csak Achim Mihály tüdeje van megtámadva, de mert “senkinek sem árt a kúra”, valamennyien végigcsináljuk. Mihály ezenkívül, étvágyának fokozására arzéninjekciókat kapott, és ismételten kreozotkurára megy a tábor kórházba. 1917. junius 8-án szive felmondja a szolgálatot. Temetése elviselhetetlen megpróbáltatás a költőfivér számára. Eltemette imádott öccsét, de szemmelláthatóan lelkét is vele. Vaságyára dőlve nappal elmélyed lelkében a sors végzetes utjain, késő éjjeli órákban Írja keserű hangú verseit. 1917. junius 16-án kórházba kellett szállítani, és ott junius 25-én meghalt. A bonc jegyzőkönyvből: “Heveny zavarodottságban halt meg, de a halál közvetlen oka mégis inanito (éhhalál). Nyálkahártyái ugyanis már nem választottak ki több gyomornedvet, gyomorsava is elapadt, s igy a mesterséges utón végzett táplálás is eredménytelen volt . . . Agya rendkívül fejlett, jóval átlagon felüli volt. Jelei mutatkoztak egykori agyhártyagyulladásnak is ... A szív hátsó fala igen gyenge volt ...” Tiszi küldöttségünk tagjaként magam is elkísértem Gyóni Gézát utolsó útjára Díszes koporsóját imádott öccsének 3 héttel előbb frissen, hantolt sir ja mellé temették a jeniszej-magaslati hadifogoly-temetőbe. Közel ahhoz a hatalmas kőobeliszkhez, amelyet elhunyt baj társaink emlékére a táborlakók összeadott pénzéből emeltettünk. A temetésről és Gyóniról szóló felvételek kópiáit a hadifogságból való sikeres szökésemkor hazahoztam, és könyveimben le is közöltem. Lévai Jenő 1
