Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-03 / 31. szám
Thursday, August 4, 1972 MAGYAR HÍRADÓ 15. OLDAL 1 MESÉL A MULT: DÓZSA « v. ' # Cegléd, julius hó . . . Cegléd főterén járkálunk Hidvégi Lajo3 tanártörténésszel, a táj és az itteni nép múltjának bele érző szivü, jelenének realista szemű kutatójával. Nem is egy tér, hanem három: a nyugati oldalon a papiak mögött, bódéival ott van a piae. A klasszicista stílusban épült katolikus templom déli oldalán nagy, fátlan, hosszúkás, mostanra virággal beültetett térség. A templomon túl egy nagy négyszögletes, fáktól árnyékos park. — A mostani templom helyén állott) az a másik, a Dózsa-kori, kerítéssel körülvéve, s a kerítésen belül a város temetője, A tér, a templominál, parókiával, iskolával, ''.■árosházával, mészárszékkel, tiszttartólakkal, a kézművesek házaival már az Árpádok korától a ceglédi városmagot alkótta — mondja Lajos bácsi. A tér körül a napfényben mindenfelé zöld kertek. — Sugár irányban ágaztak innen szerte az utak. A Pesti, a .Rátái, Abonyi és a többi. Az egyiken, a Pestin érkezett Dózsa a seregével — igy Lajos bácsi. . ' *, — Mennyien lehettek, mire ideértek? — Huszonöt-harmincezren, de talán többen is. ■ Dózsa György életé az idő távolsága miatt nem adhat a jelen írójának közvetlen élményt, de sorsát, sorsukat ismerjük. Engem most nem is csak a jelleme, de történelmi sorsa foglalkoztat. A vezérnek és seregének ős képe a tájban. A tájban, melynek itt most része vagyok én is, és mindnyájan, maiak. Itt táborozott a sereg, körülfogva a templomot, a téren felállított nagy. vörös keresztes pápai zászlót. Az ember ha beszél: véleményt mond, informál, vitatkozik. Vagy közönyös mondatok mögé rejti igazi gondolatait. De van emberi szó, amely érzelmeket forrósit, gyújt, indulatot kelt. Az igazság szava ez! — Valószínűleg itt, a templom nyugati kapuja előtt emelvényen állva beszélt Dózsa a keresztesekhez — mondja Hidvégi Lajos. — A vezér kíséretében ott volt már Mészáros Lőrinc. És más, parasztból lett, Krakkóban tanult papok. Aztán a hajduparancsnokok, s a harcban kitűnt kisnemes és jobbágy katonák. Ki, vagy kik sugalmazták beszédét, mit mondott és mit tettek szavaihoz később a humanista krónikások? De az igazságot mondta a Hunyadiak halálát követő “epigon kor” keserveiről. Valahogyan igy: “Ne higygyétek, hogy bocsánatot kérhettek s ellenségeitek meglágyulnak ... Nincs hát középút: vagy ki kell irtani a nemességet, vagy véretekkel és örök súlyos szolgasággal kell a gőgös ellenségtől vezekelnetek . . . Ne gondoljátok, hogy én elkerülöm a bajt, ha ti veszedelembe kerültök. ígérem, hogy szabadságotok visszaszerzésében vezéretek leszek — ha szándékaimat Isten 3egiti, visszaszerzem azt: fáradalmak közt, veszedelmetekben bátor leszek és hűséges!...” Tiszta beszéd. És időszerű volt, hiszen Werbőczi, az antihumanista, a nemesi korlátokon túl nem látó, a Hunyadiak jobbágyvédő rendelkezéseit is megsértő kisnemesből harácsoló oligarchává emelkedő Werbőczi szavait és tetteit ismerte már az ország. Itt . állt a téren a vezér. A volt végvári vitéz, akit nem a királyi jutalom reménye inditott el Szendröről Budára (tarsolyában Ali'bég karddal lecsapott ,s mézbe konzervált félkarjával), hanem valami más-: a küldetés, az elhivatottság talán.ónmaga előtt sem tisztázott tudata. Csak ez magyarázza pályájának tüneményesen gyors felívelését. v ’ "- Árva ország,.marako-dó <ol igarohák, kellett a ke-TÁBORA mény katona! Jellemének nagyságát bizonyítja, hogy nem lett szolgája a felkapaszkodottaknak, hanem szembefordult a rendi hatalommal. Itt Cegléden fordult véglegesen szembe. Nem lett lélekben magányossá. Ott volt körülötte serege, a csákányos hajdúk, kardos kisnemesek, s a jobbágy ezrek. A tábori kovácsmühelyek üllői zengtek a kalapácsok alatt: egyenesítették a kaszákat. A plébánia falán szerény emléktáblán Mészáros Lőrinc neve olvasható. Ki volt ö? — A hagyomány szerint Cegléd papja, a féléves parasztháború második legnagyobb embere, ideológusa, a haditanács legradikálisabb tagja. Itteni plébánossága azonban vitatott. Ceglédet a Klarissza apácarend birtokolta ekkoriban. Az apácák nem laktak itt, tiszttartójuk hordta fel Óbudára, klastromukba a dézsmát. Ceglédi plébános csak olyan pap lehetett, akit ők kegyeltek. Lőrinc nevét nem találni a plébánosok névsorában. Valószínűleg csak káplán volt, vagy katona és a harctéren találkozott Dózsával — mondja Hidvégi Lajos. Egy mozgalom, amelyből Mészáros Lőrinchez hasonló emberek emelkedtek ki, csak olyan vezért ismerhettek el, amilyen Dózsa volt. Csapatszemlék nappal, s gyors elhatározások, kemény parancsok, politikai beszélgetések éjszaka. Közben legyőzni a szempillát lehúzó álmosságot, a fáradtság nyomását a szivtájókon. ő győzte erővel, teste ernyedtségét is legyőzte, mikor vezéri kötelességét telj esi tette. 1514 júniusának első napjaiban megosztották a parasztsereget. A főhad Dózsával Mezőtúrnak indult, Mészáros Lőrinc Bácsba ment seregével. Sáros, kákás laposok között vezetett az ütjük. A győzelem reményének távoli rezge fénye vezette a sziveket a cél felé. A nap újra és újra felhágott az égre, s a csaták után az éjjeli csillagok alatt álomtalan álomba zuhantak a harcosok. Sebesültek, ismerték meg a fájdalom hasogatását, 3 a szorongást. És szaporodtak a halottak, megácsolódtak az akasztófák. A cél, amit akartak, eltávolodott tőlük, de harcuk emléke nem enyészett el pislogó gyertyaként a századok messzeségében. Krónikások fogalmazták meg latin nyelven Dózsa harcait. Heltai Gáspár ir róla 1585-ben. Kivégzésének történetét Szerémi György és Istvánffy Miklós fogalmazta meg. Werbőczi átkozta Dózsát és megirta a jobbágyok ellen a Hármaskönyvet. Kölcsey Dózsa harcának emlékét idézte fel a rendek előtt Pozsonyban. Petőfi a magyar történelem egyik legdicsőbb emberének tartotta a paraszt vezért. Eötvös József egy regénnyel adózott Dózsának. Jókai elbeszélésekkel. Márki Sándor és Acsády Ignác történészek már a század elején értékelő tanulmányokban tisztázták a kort, és benne Dózsa harcát. Ki ne ismerné Ady kiállásait, Juhász Gyula verseit? Móricz Dózsáról akarta megírni élete főmüvét. Szabó Pál megirta a Nagytemetőt. S a maiak ? Sokan ismerik Illyés nagy versét: “Dózsa György beszéde a ceglédi piacon”. Dózsa drámáját jó másfél évtizede, hogy láttam, s most egy uj Illyés-dráma készül Dózsáról és testvéréről. Fiatalabb költőink, Juhász, Csőri és mások is ott vannak a sorban. És most már ott van Cegléden az időtlen meszszeséget és testközelséget egyaránt megtestesítő Dózsa-szobor is. Ha nézzük, harcára gondolunk. De saját harcunkra is; A befejezettekre és a befejezetlenekre, melyhez erőt az elpusztíthatatlan emberi remény ád, v ^ ^ Nádasdi Péter Magyarok a nagyvilágban • Bécsben 69 éves korában elhunyt az ókatolikusok püspöke, a magyar származású Török István, aki 1943 óta volt lelki vezetője a mintegy negyvenezer lelket számláló Ausztriai ókatolikusságnak. Nagy tudományos munkásságot is kifejtett, főleg az egy ház jog és egyháztörténet területén. • Mindszenty József bíboros hercegprímás 22. hívőt bérmált meg a Stephansdomban. Közülük hárman egyenesen Németországból érkeztek. • * A Benelux államok magyarjai idei Szent István ünnepségét augusztus 27-én rendezik meg Brüsszelben. Azon Észak-Rajna és Westfalia magyarjai is résztvesznek. Ünnepi szentmisét é3 szenbeszédet Mindszenty József bíboros hercegprímás mond. • A pápa gróf Nyáry Ernő karmelita szerzetest Bagdad római katolikus érsekévé nevezte ki. A pozsonyi származású érsek idősebb korára lépett a karmelita szerzetesek közé. • A párisi Magyar Katolikus Misszió és kápolnája uj helyiségbe költözött. Mgr. Marty bíboros érsek ebből az alkalomból a házi kápolnájának fehér márványból készült lourdesi Szüzanya szobrát a misszió kápolnájának ajándékozta. A szobrot junius 11-én helyezték el ünnepélyes szentmise keretében. ARATÁSI KALENDÁRIUM A napi hírek arról tudósítanak, hogy megkezdődött az aratás Magyarországon. Ennek apropójából érdekességként összeállítottuk a búzaaratás világkalendáriumát, melyből kiderül, hogy az év minden napján vágják a gabonát. Elöljáróban egy kis áttekintés: a búza ma már az egész világon ismert termény, a vetésterülete hozzávetőlegesen 140 millió hektár. Mikor, hol aratnak tehát búzát a földünkön? Januárban: Uj-Zéland, Chile; Februárban:' Felső-Egyiptom és India keleti része; Márciusban: India többi része; Áprilisban: Alsó-Egyiptom, Törökország és Mexico; Májusban: Marokkó, Algéria, Irán, a Kínai Népköztársaság — különösen a Hoang-ho völgyének területe —, Japán és Florida; Júniusban: az Egyesült Államok déli államai, Dél-Olaszország középső része, Spanyolország, Jugoszlávia, Bulgária, Albánia és Görögország; Júliusban az Egyesült Államok középső államai, Közép- és Észak-Olaszország, Magyarország, Románia, Ausztria, Svájc, Németország, Dél- Franciaország és Nagy-Britannia; Augusztusban; az Egyesült Államok -északi államai, Kanada, a Szovjetunió közép-orosz vidéke, Dánia, Belgium, Franciaország északi része és Hollandia déli része; Szeptemberben és októberben: Skócia, Svédország és Norvégia; Novemberben: Argentina Buenos Aires, Santa Fé, Cordoba, Entre Rios tartományai — és a pampák; Decemberben: Ausztrália. GONDOLATOK Mindig gyanakvást keltenek azok az emberek, akik állandóan hosszú litániákat tudnak mesélni arról, hogy mi mindent csinálnak majd holnap, de arról mélyen hallgatnak, mit csináltak tegnap. . . .. A humorista az, aki nem ápolja a nyelvet, hanem kiölti.
