Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-28 / 52. szám
16. oldal Évente 24 ezer ember áll meg az ágy előtt, amelyet Hruz Mária kézikötésü, nagy fehér térítője borit. Belépnek forgolódnak keveset, aztán az utcai kis szobában odaállnak az ágy elé. Pedig a kemény, barnásszürke bükk semmivel sem hívja fel magára a figyelmet, kevés egyszerűbb fekvőalkalmatosság található az országban. Itt született, ebben a szűk utcaközben Petőfi Sándor — itt a szülőháza, s a nádfedél, a deszkahomlokzat, a fejre kólintó gerendák alatt tényeket keres a szem. Mintha a szemöldökfán túl, a múlt század kezdő tizedébe vinne a lépés. A szülőiházba, a szülőszobába, a halkan nyöszögő, kicsiny asszony ágyához, a petróleumlámpa olajos fényéhez, a konyhában forró, zubogó vízhez, Szilveszter éjszakájába. A kiskőrösi nádfedél alatt mélyebb a főhajtás: az élet, s a halál kettősének szól. Itt született Petőfi Sándor, tudjuk. Sírhelyét máig nem ismerjük. Ide jövünk hát a sírja helyett is. A VÉGLEGES HAZATÉRÉSRŐL: A költő szülőháza többet élt meg a múlt századnál, pontos adatok híján annyi sejthető, betöltötte kétszázadik esztendejét. 1823 újévének hajnalán egy özvegy borbélymester, Makovinyi Márton tulajdonában állt, aki ezidőtájt éppen Petrovicséknak adta bérbe. Milyen lehetett a kiskőrösi szűk utcaköz, “ihódlaka”, ahol azon a havas éjjelen aggódva hajoltak az újszülött fölé: életben marad-e Az anyakönyv szerint “zsellér-állományú ház, udvarral, 130 négyszögöl területtel. Házszám 9.” Az első újságíró, aki az országnak először nyilvánosság előtt beszámolt a szülőház állapotáról, a Fővárosi Lapok munkatársa, 1872- ben látogatott Kiskőrösre. “A padlásnyilásból csepü-béklyó csüng alá, annak jeléül, hogy mostani tulajdonosa, (Martinovics Pál) kötélverő. Amint első tekintetre látszik, évtizedek óta alig történt valami lényeges változás a házon . . . Belépve az udvarba, a kis kert, egy különálló pincegádor vonta magára a figyelmet. Úgy mondják,hogy a pincében játszott sokszor bujósdit a kis “Sándor gyerek.” A ház maga összesen két szobából, s egy konyhából áll. “Mennyire tartja ezt a házat?” — kérdem a tulajdonostól olyan hangon, mintha pénz lett volna a zsebem-A HAZATÉRÉSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁRÓL BUDAPEST — A külföldön lakó magyar állampolgárok végleges hazatérésük engedélyezését a magyar külképviseleti hatóságoktól (a nagykövetségektől, a követségektől, a főkonzulátusoktól) kérelmezhetik. A külképviselet a kérelemre megküldi a szükséges kérdőíveket, amelyeket három példányban kitöltve három darab 4x5 cm nagyságú — hat hónapnál nem régebbi — fényképpel együtt vissza kell hozzá juttatni. A hazatérést az illetékes magyar hatóságok csak abban az esetben engedélyezik, ha a hazatelepülő okirattal igazolja, hogy visszatelepülése esetén lakása lesz. Az erről szóló hatósági bizonyítványt a befogadó személy kérelmére a lakóhely szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága állítja ki. Továbbra sincs szükség ilyen okiratra, ha a hazatérő személy beköltözhető öröklakással vagy saját házingatlannal rendelkezik és azt igazolni, is tudja. Az említett okiratokat a hazatérési kérelemhez minden esetben csatolni kell, ellenkező esetben — a megfelelő lakás hiánya miatt — a hatóságok a hazatérést nem engedélyezik. Ugyanekkor a magyar állampolgárságot is igazolni kell, útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal, esetleg állampolgársági (visszahonosítási, honosítási) okirattal. A magyar katonakönyv is igazoló irat. A külföldi állampolgárral összeházasodott magyar honosságú személyek a házassági anyakönyvi kivonatot is kötelesek kérelmükhöz mellékelni. Az idegen nyelven kiállított okiratról hiteles magyar fordítás csatolandó. A hazatérni szándékozók az Országos Takar ékpénztár vagy az Általános Értékforgalmi Bank R. T. utján öröklakást és családi házat vásárolhatnak. A hazatelepülök vámmentesen hozhatják magukkal ingóságaikat (ruhaneműt, bútort, háztartási gépet, személygépkocsit stb.), ha a mennyiség a család szükségletét nem haladja meg. A vámmentesség kiterjed a kisiparos iparűzéshez szükséges kisgépeire, szerszámaira és felszerelésére is, ha a mennyiség a hazai kisipar mértékénél nem nagyobb. A vámmentesen behozott ingóságok csak a vám megfizetése után adhatók el. A saját használatra behozott gépkocsit — vámmentes kezelés esetén — a behozataltól számított öt évig nem szabad eladni. Az állampolgárságukat elvesztett személyek is kérelmezhetik áttelepülésük engedélyezését külképviseleteinknél. Ilyen esetben a külföldi állampolgárok végleges beutazásához rendszeresített kérdőivet kell igényelni. A kitöltött kérdőívekhez természetesen nekik is csatolniok kell a hazai lakás biztosítását tanúsító okiratot. A külföldi áttelepülőknek rendelkezniük kell érvényes külföldi útlevéllel, amely lehetővé teszi a Magyarországra történő végleges beutazást. Az előbbiekben említett vámrendelkezések a külföldi állampolgárságú áttelepülőkre is vonatkoznak. Köztük azok, akik a magyar állampolgárságot megszerezni kívánják, honosításukat (visszahonositásukat) kérelmezhetik a hazai hatóságoknál. Mind a honosítási, mind a visszahonosítási kérelmek benyújthatók a magyar külképviseleti hatóságoknál is. Ilyenkor azonban számolni kell azzal, hogy az állampolgársági kérelmek elbírálása hosszabb időt — gyakran egy esztendőt — igényel. A hzatelepültek hazai okiratainak (személyi igazolvány, munkakönyv stb.) beszerzése érdekében ajánlatos felkeresni a beutazást követően a Magyarok Világszövetségét, ahol erről is részletes információk kaphatók. Kívánatos, hogy a véglegesen visszatérni szándékozók előzőleg hazalátogassanak, és itthoni tartózkodásuk alatt alaposan előkészítsék áttelepülésüket (lakás- és munkahelybiztositás), mert beilleszkedésük a hazai viszonyok megismerésével meggyorsul. Dr. M. D. tűnt a padlásfeljáró létrája, kicserélődött a kerítés, a nádtető, újjáépítették a kéményt —, a változásra azonban ki figyelne fel? Hiszen mindenki azt a házat látja 1822 utolsó napján: a múlhatatlant keresi a mulandóban. Hányadik v e n d é g k önyv telt be azóta, hogy az elsőt megnyitotta Jókai, aztán nevét beírta Teleki Sándor, Liszt Ferenc, Sass István, a költő hiv barátja, azt is nehéz lenne már számon tartani. Hiszen eljött az Alföld népe, s verset hagyott, mint Molnár Gergely: — A puszták mélyén lakom én, s tudom én /mint ösmeri neved a csikós, a gulyás, a juhász /emléked mindennap felujjul, /ha búsul, ha dalol, ha furulyáz; — eljött egy fiú Segesvár mellől: “Itt volt héjjásfalvi 20 éves legény”, harctérre induló első világháborús katonák írták be nevüket, hazatérő csángók pihentek meg Petőfinél; aztán tisztelők, iskolák végtelen sora . . . Kosa Csaba ÓHAZAI KRÓNIKA IWMWWWWWWWWW Fennállásának 350. évfordulóját ünnepelte meg a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Az iskolát a 17-ik század elején alapították, itt tanított Misztótfalusi Kis Miklós, Bőd Péter és Bolyai Farkas is, Magyarországon a sárospataki öreg diákok baráti köre emlékezett meg a nagy múltú kollégiumról, az esten Jékely Zoláin iró mondott bevezetőt. ★ Budapesten— december 22- én adják át rendeltetésének a Duna alatt átmenő földalatti vasút második szakaszát. Tervbe vették egy közúti Dunaalagut megépítését is. ★ Budapesten — numizmatikai boltot rendeznek be a Szép utca és a Kossuth Lajos utca sarkán. A numizmatikai ritkaságok mellett régi érdemjeleket, érmeket és kisplasztikákat is forgalomba hoznak itt. ★ Falumúzeumot hoznak léere a Somogy megyei Szenna községben. A Zselicség központjában fekvő községben bemutatják a szegény paraszti életmód emlékeit. A falumúzeum háttere lesz egy szabadtéri színpadnak, ahol műsorokat rendeznek a zselici napok keretében. ITT SZÜLETTEM . . . Kiskőrös: Petőfi szülőhelye ben. “Csak megérhet nyolckilencszáz forintot” — nyerém válaszul. Fogja-e még láthatni a jövő évtized ezt a házat a maga eredeti alakjában? Nem tudom. Rajtunk áll, hogy láthassa . . .” 1873 tavaszán Pest vármegye közgyűlése — vételi szándékkal — bizottságot küld Kiskőrösre. “Az épület maga, mely 130 négyszögölnyi területet foglal el, elég tiszta állapotban van, de meglehetősen sok javítást igényelne. Az épület fala sár, alul kevés terméskő, a teteje nád. A falrész, valamint a gerendák jól fenntartott állapotban vannak, de a nádtető kissé rozzant.” 3 Hét évvel később “nyolcszáz osztrák forint értékű vételárért” mégis az írók és Művészek Társasága vásárolta meg. Az ünnepélyes átvételen Jókai Mór beszélt; ekkor készítette ceruzarajzát, amely a fényképfelvételek helyett megőrizte — összehasonlítási alapul — a múlt századvégi házat. Azóta elé guggolt nem egy fényképész, fotóriporter; évszám szerint is sorrendbe rakva a felvételeket, talán meg lehetne állapítani, hogy a házat óvó javítgatások mi mindent változtattak az utóbbi fél évszázadban —, hogy el-
