Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-28 / 52. szám
8. oldal UJESZTENDEI BIZAKODÁS Irta. BARANYI FERENC Nagyapám igen derék, de felette indulatos ember volt, szemének haragos villámlásai gyakorta bénították rémült-merevre a család ijedősebb tagjait. Karácsony és újév reggelén azonban a helyzet mindig gyökeresen megváltozott. Nagyapám nyájassága már-már az olvadékonyságig fokozódott, a népes család minden egyes tagját kronológiai sorrendben végigcsókolta, majd vakítóra fényesített csizmában és még vakítóbbra fényesitett léleikkel, komótosan elindult a helyi 50 férőhelyes székesegyház felé. A kálomista törvény ugyanis megköveteli, hogy az ünnepi úrvacsora előtt a haragos indulatoktól megtisztittassók a lélek, az Ur asztalához csakis megbékélt szívvel lehet járulni, az “átölellek, emberiség“ hatalmas humánumának a jegyében. így aztán minden derék hivő a sátoros ünnepek reggelén, gyors ütemben kibékült haragosai-Megint lezártunk egy évet. Mozgalmas, tartalmas év volt, amelynek kimagasló eseményeit az elnökválasztás, Nixon pekingi és moszkvai útja, a holdkutatások és a vietnami háború befejezésére irányuló néha tragikomukis jelleget öltő tárgyalások képezték. Most már világos, hogy a vietnami háborúból, tekintet nélkül a békefeltételekre, egyik fél sem kerülhet ki győztesen. Ez a konfliktus az első perctől kezdve magán viselte a győzelemnélküliség jellegét, a korrupt Thieu rezsim további segítése értelmetlennek látszik, viszont csak olyan békefeltételeket fogadhat el, amelyek az amerikai nemzet számára nem jelentenek megaláztatást és a világ közvéleménye előtt nem rontja le még jobban az Egyesült Államok tekintélyét. Ez pedig nagy feladatot ró Nixonra. 'Nixon pekingi és moszkvai útja közelebb hozta egymáshoz a nagyhatalmakat. Nixont legközelebbi útja Európában elviszi Lengyelországba és reméljük, Magyarországra is. Nixon elnök baráti látogatásai a kommunista országokba alátámasztotta azokat, akik évek óta sürgetik az óhaza és az amerikai magyarság közötti kapcsolatok kiszélesítését nemcsak a gazdasági, hanem kulturvonalon is. Az országon belül gazdasági fellendülést és tartós prosperitást, az országon kívül a vietnami háború befejezését és a nemzetközi feszültség enyhülését várjuk. Ebben a reményben búcsúzunk az óévtől és köszöntjük az uj évet. val, bévül talán fogcsikorgatva, külsőleg viszont krisztusi nyájasságot parancsolván magára. Nem volt ez igazi kibékülés, inkább csak felfüggesztése a haragnak, mely aztán az ünnepek elteltével még pirosabban virágzott tovább. Ismerek embereket, akik egész életüket valamiféle gyomorbajos morózussággal elégedetlenkedik végig, szilveszter éjjelén és újév napján viszont széles mosoly önti el az ábrázatukat, az erre a két napra beütemezett össznépi jókedv és áradó bizalom Íratlan törvényeinek ők is alávetik magukat, nehogy szó érje a ház elejét. Az újévi megnövekedett derűben testvér az ellenség, és édes a keserű. De az élet visszatérül az egyforma köd-napokba, az ember úgy süllyed vissza gondjaiba és permanens kiállbatatlanságába, mintha sohasem lett volna ünnep. Pedig hát az év mezsgyéit az ember vonta meg, teljesen önkényesen nyilatkoztatván ki: január elsejétől december harmincegyedikéig íveljen az Idő-hidnak Év-pillére. És ha az öreg Gergely úgy határozott volna, hogy — teszem azt — augusztus elseje legyen az évek fordulópontja? Akkor mindig julus 31-én éjjel, nyári melegben tobzódna az emberiség, éppen olyan féktelen jókedvvel, mint most december 31-én teszi, legfeljebb annyi lenne a különbség, hogy nem a bor és a konyak, hanem a sör lenne a favorit a vidámságtól zajos házak asztalán. Az alapvető emberi jóindulat gyakorlását az emberi hagyomány tehát mindenki számára csak évi egy-két napra tette általánosan kötelezővé, íratlan törvényeivel. Nem hiszem, hogy újév napján történt volna valaha is hadüzenet, nem azért, mintha erre a rövid időre kiveszne az emberiség rosszindulata, hanem mert hódolni kénytelen a jóakarat immár íratlanul is kötelező hagyományainak. Az esztendő többi napjain aztán már nem érvényesül a jámbor lelkiállapot gyilokbénitó és ütéslefogó belső kényszere: nyugodtah lehet tovább folytatni az ölést, a csalást és az intrikát. Ne szürkitsük vissza a hétköznapok sorába az újévet — inkább azon fáradozzunk, hogy ezen a napon általános, kedvező lelki alapállás tartósodjon és társadalmilag hasznos tettek kiindulópontja lehessen. Legyen háromszázhatvanöt újév egy naptári esztendőben, már persze az emberiség lelkiállapotát tekintve. Kezdje mindenki mindennap úgy az életet, mintha urvacsorás ünnepélyességü társadalmi szigor kötné: ha sokszor fogcsikorgatva is, de pártoljon el sötét indulataitól. És akkor az emberi szellem minden golgotajáró kálváriája értelmet nyer, amely a krisztusi szeretet egyetemes emberszeretetté való növekedését célozza, mindennapos világbékét biztosítván az egyikét napi békesség helyett. S a bizakodó derű, a magabizó jövőbe tekintés sem csak egyetlen napon lesz divat a világon. Én hiszem olyan idők hamaros érkezését, amikor a piros betűs nagy ünnepek külsőségeitől függetleníti magát az emberiség. Akkor az esztendő mind a háromszázhatvanöt napján belülről vállalt kötelesség és természtetes dolog lesz a béke, szeretet, és az ujesztendei bizakodás . . . ÚJÉVI HUMOR Asszonyok beszélgetnek gyermekeikről. — Tavaly egy asztrológus megjósolta Yvonnenak, a kislányomnak, hogy megismerkedik egy csinos fiatalemberrel — meséli Michéle asszony —, összeházasodnak és ikreik születnek. — És minden bevált ? — Csak az ikrek ... ❖ ❖ ❖ Kegyetlen decemberi szél söpri a szilveszteri utcákat, egy hosszú hajú fiú alig tud botorkálni, a fürtök minduntalan a szemébe csapódnak. Vele szembe jön egy lány és mosolyog. — Könnyű néktek lányok — sóhajt a fiatalember. — Rövid hajatok van ... * * * \ Bohumir feleségével hazafelé botorkál a szilveszteri mulatság után. Neje korholja: — Bohumir, nem szégyelled magad ? Egész életedben az alkoholizmus ellen harcolsz, most meg részeg vagy, mint a csap! A férj pislogva válaszolja: — Ne dühöngj, szivecském. Ma is harcoltam az alkohol ellen, csakhogy ma ő győzött... sl= * * Szilveszter éjszakáján a Lordok Klubjában egy sarokban ketten ülnök. Újságot olvasnak és whiskyt isznak. Azután lord Kingsley rámutat az újságban egy cikkre és dadogva magyarázza az ott olvasott eseményt. Lord Malcolm egy darabig figyeli, milyen szánalmasan dadog barátja. Végül is nem állja tovább és megszólal: — Drága ba-ba-ba-ba-bará-to-o-m! — mondja jóindulatúan. — Nem kell i--i-igy ki-ki-ki-kinlódni a be-be-be-beszéddel. Miért nem ke-ke-keresi meg azt az o-o-orvost, áki engem olyan szészé-szé-szépen me-me-me-me-meggyógyitott ? .. . ❖ * * A férj szilveszter délelőttjén telefonon hívja feleségét: — Halló, Olga, meghívtam vacsorára a főnököt, gondoskodjál valami jó vacsoráról! Este hiába várakoznak, végül meglepetten kérdezi az asszony: — Hol a főnök, Gusztáv? — Már két hete szabadságon van — válaszolja mosolyogva a férj —, de szerettem volna az év utolsó napján végre egy jó vacsorát enni!. . UJ ÉVRE Uj évet már sokszor mutatott a naptár, de nem letté újjá: ugyanaz maradtál. Az idő közömbös, azzal sem törődik, hogy egy év elszaladt, vagy egy uj kezdődik. Nem érdekli az sem, kik születnek, halnak, hogyan enyésznek el porszem nagyhatalmak. Nem az évtől: sorsunk attól alakulhat, ha felgyürjük lelkünk karján az ingujjat, Az idő ugyanaz, csak hőfokát váltja, nem néz sem sikerre, sem tragédiákra. és bírókra készen — ez lenne nagy ünnep! — hadat üzennénk már magunkban a bűnnek! Ródás János ÖREGEK HETE- Hogy elszolodt egy ev! Megint mehetünk meglátogatni a mamát!
