Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-21 / 51. szám
16. oldal MAGYAR HÍRADÓ ÜZEN AZ ÓHAZA: r r TÁJÉKOZTATÓ Az 1973. évi magyarországi gyermeküdültetésről és ösztöndíjakról Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1973. nyarán is — a Balaton mentén — üdülési lehetőséget 'biztosit a külföldön élő magyar szülők 7-14 éves korú gyermekei számára. Az üdülés ideje alatt, felhasználva az elmúlt évek tapasztalatait, lehetőség lesz arra, hogy a gyermekek pedagógusok irányításával gyarapit'hassák magyar nyelvi, irodalmi, népzenei ismereteiket. bi címre: Anyanyelvi Konferencia Védnökség 1905 Budapest Benczúr u. 15. Egy fő részvételi dija 2 hétre: 40 US dollár. — A gyermekek több turnust is igénybe vehetnek. A részvételi dijat bankcsekken “MVSz Utazási Iroda” megjelöléssel kell megküldeni 1973. május 15-ig. (1905 Budapest. Benczúr u. 15.) Elhelyezés, ellátás: A gyermekek elhelyezése társalgókból és 12-16 személyes hálótermekből álló faházakban (modern panel épületekben) történik. A gyermeküdülők közművesítettek: hideg-meleg folyóvizzel, villanyvilágítással rendelkeznek. Étkezés : napi öt alkalommal. Az üdülőkben állandó orvosi felügyelet van. A gyermeküdülők közvetlenül a Balaton parti telkeken épültek, igy mások által nem használt saját stranddal rendelkeznek. Szórakozási lehetőséget a kirándulások, sport pályák, játékok, társalgók, rendszeres filmvetítések és TV biztosítja a gyermekek számára. A külföldről érkező gyermekek az itthoniakkal kerülnek egy csoportba. A pedagógusok vezetésével naponta 3 órát a magyar nyelv, ének, játék tanulásával foglalkoznak. A gyermeküdültetés 1973. junius 20-tól augusztus 28-ig tart — Fonyódligeten, Balatonlellén és Zamárdiban lévő SZOT gyermeküdülőkben, két hetes turnusokban. KARÁCSONY MAGYARORSZÁGON A kéthetes turnusok időpontjai: Junius 20-julius 3-ig Fonyódliget lányok. Balatonlelle fiuk. Jul. 4-jul. 17-ig Fonyódliget lányok, Balatonlelle fiuk. Julius 18-julius 31-ig Fonyódliget lányok. Balatonlelle és Zamárdi fiuk. Augusztus 1- augusztus 14-ig Fonyódliget iányok. Balatonlelle fiuk. Augusztus 15-augusztus 28-ig Fonyódliget lányok. Balatonlelle fiuk. A jelenlezést 1973. május 15-ig kell megküldeni az alábAz ünnepre készülődés, a karácsony-várás ősi hagyomány Magyarországon. Érdekes módon az eredetileg szigorúan egyházi ünnep jelentősége az utóbbi időkben megnőtt, kiteljesedett. Természetesen eredeti mivoltában a keresztény egyházak tartják számon, Jézus születését ünnepük a december 25-re és 26- rr, eső kétnapos ünnepen. A karácsonyvárás láza azonban ma már nemcsak a hívők sajátja, az ünnepi készülődésből mindenki kiveszi részét, ami tükröződik azután a min-MAGYAR KÉZÜGYESSÉG PÉLDÁJA dennapi életben, az üzleti világban talán még jobban mint a templomokban. A nagy budapesti áruházak előtt már deem’oer elején kigyulladtak az ünnepre figyelmeztető színes villanykörték, a Kossuth Lajos utcai, a Rákóczi úti és a Népköztársaság úti fák egyike-másika óriás karácsonyfaként ragyog. A karácsonyfa állítás szokása évrőlévre jobban terjed. Száz-százötven évvel ezelőtt falun még hiába kerestünk volna karácsonyfát, sőt azt Magyarországon még a két világháború között is inkább csak a módosabb városi családoknál állítottak. A mai karácsonyfa szükségletre jellemző, hogy a különféle állami és erdőgazdaságok külön karácsonyfatelepeket létesítettek főleg Vasban, Zalában, Borsodban, a Bakonyi hegyvidéken és a Pilisben, hogy a tájszépitő és erdősítési fenyőfákat ne kelljen kivágni. Minden évben hatalmas karácsonyfát állítanak fel a Parlamentben is, amely az ünnepek alatt a gyermekeké. Újabban már az egyes határátkelő állomásokon is csillogó gyertyás karácsonyfák várják a Magyarországra látogató turistákat. Az egyházak karácsonyi előkészületei a szokott módon folynak. Az ünnepen mindenütt megtartják a hálaadó istentiszteleteket, a katolikus templomokban pedig egyre látogató ttabbak az éjféli misék. A karácsonyesti ajándékosztás áhítata sokezer éves elgondolásokon, képzeteken alapuló mágikus cselekményeket őriz. Érdekes módon a technikai civilizáció előrehaladása, a szocializmus építése Magyarországon nemhogy háttérbe szorította volna, ha-HEGEDÜ LOPÓTÖKBŐL. Szabó Imre szurdokpüspöki lakos 20 különleges hangszert készitett lopótökből. Hegedült 6 múzeum őriz. Kép: a mester hegedűjével. SOMOGYI SZÍNFOLTOK Somogy megyében a régészeti-történelmi feltárásokkal együtt folyik a népi építészeti emlékek tanulmányozása, felmérése. A kelet-nyugati irányban folyókkal tagolt, rendkívül változatos domvidék zugaiban megbúvó kis falvak sok néprajzi érdekességet kínálnak az érdeklődőknek. A jellegzetesen somogyi, főként zselici parasztház építészei és néprajzi vizsgálata most fordulóponthoz jutott: a megyei tanács építési és közlekedési osztálya úgy határozott, hogy a megye egyik legismertebb zselici falujában, Szennában skanzent építenek fel. nem inkább felelevenítette a különféle népszokásokat. Hasonló ez ahhoz a jelenséghez, hogy ma a modern lakások legféltettebb díszei közé tartoznak a régi falusi használati eszközök, a dédanyáink által használt vajköpülőtől a még nem is olyan régen nélkülözhetetlen petróleumlámpáig. A régi használati eszközökkel együtt újra divatba jött az úgynevezett “jeles napok” megünneplése és túlzás nélkül mondhatjuk: a népszokásoknak valóságos reneszánsza uralkodik ma Magyarországon. Már november végén megjelentek a kirakatokban a különféle Mikulás-figurák és december 6-án reggel talán nem is volt olyan ház az országban (különösen a városokban) ahol a kisgyermekek, a háziasszonyok, vagy éppen a családapák a legkülönfélébb helyekre eldugva (ablakok közé, csizmákba, papucsokba) ne találtak volna valami kedves ajándékot és csokoládéból készült Mikulás apót. De nemcsak a színpadokon, az utcákon is felelevenednek a régi szokások, sok betlehemest lehet látni, akiknek ajkán felcsendül az ősi magyar karácsonyi rigmus: Nagykarácsony éjszakája. Krisztus születés napja. A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja. Jó estét Mária, Krisztusnak szent Anyja. Hogy Üdvözítő szültél. Hogy nekünk Szűz Anyánk lettél. A széna, a szalma, Barmok szája melegitő kályhája, Jaj szegény mint fázik, könnyétől ázik, Mert neki nincs párnája, Sem cifra nyoszolyája. A Kaposvártól hat kilométerre, a zselici dombok nyúlványainál fekvő Szenna ideális hely erre a célra. A Zselicség hatalmas erdőrengetegeiben az elmúlt évszázadok alatt kialakult sajátos, zárt világ nyomait ma is megtalálhatjuk itt; a disznófalkákat makkoltató, az év nagyobbik felét a szabadban töltő kondások, kanászok világa sajátos épületeket és tárgyakat hagyott ránk. Ma is található a faluban néhány “fecskerakásos”, fatalpas-boronás, zsupos ház. Az öregasszonyok néha felöltik még régi fehér öltözetüket. Híresek az e környékről való fafaragók — a Zselic legértékesebb anyaga a fa — és megcsodálhatjuk még Szenna kétszáz éves, festett népi virágmintás, faberendezésü református templomát, a művészettörténetből ismert Nagyváti János szennai népművész asztalos alkotását. A skanzen tanulmánytervének elkészítése, a több hónapig tartó munka most véget ért, összeállították a még jó állapotban levő épületek rejzainak és fotóinak gyűjteményét. A házakkal kapcsolatos történeti adatokat szintén feldolgozták. A tanulmányterv gondosan elemezte Somogy zárt tájegységeit — Zselic, marcali hátság, Tab környéke —, s belekcmponálta Szenna vidékébe, a népdalból is jól ismert “lipisen-laposon” ba. A tervek szerint hamarosan hozzáfognak a skanzen építéséhez. ÓHAZAI KRÓNIKA Nemzetközi téli egyetemet nyit december elején Harkányban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A változatos program között gyógykezelés is szerepel az európai hirü fürdőhelyen. • A Budapesti Hittudományi Akadémia professzorai megbeszélést folytattak a bécsi egyetem teológiai fakultása professzoraival, viszonozva az ő előző évi budapesti látogatásukat. Áldott Jézus, szenved már kiskorában. Vedd föl pajtás a dudát Fújjunk ketten egy nótát! Ur Jézus, kis Jézus, Dicsértessék a Jézus Krisztus!
