Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-14 / 50. szám

15. old«! KARÁCSONY ELÉ: ARANY, TÖMJÉN, MIRHA. Irta: SÁGI PÁL (BEFEJEZŐ CIKK) Az Evangélium elmondja, hogy Heródes is hal­lott a bölcsek érkezéséről és “megzavarodék He­ródes király”. Ki volt valójában Heródes ? A ró­maiak jóval előbb Judea hely­tartójának nevezték a félzsidó Antipatert. Később a fiát, He­­ródest, Judea királyává, majd pedig az egész akkori Palesztina királyává tették. Ez körülbelül 40 évvel Jézus születése előtt történt. Történelmi tény, hogy az öreg Heródes valósággal eszeveszetten féltette a trónját. Mindenképpen igyekezett kiszol­gálni a rómaiakat, nehogy elcsapják. Ugyanak­kor azonban a néptől, a zsidóktól is rettegett, mert joggal tarthatott attól, hogy mivel félzsidó, a hithü, egyszerű zsidó tömegek egyszer fellá­zadnak ellene. Két fiát, Alexandert és Aristobu­­lust meg is gyanúsította, hogy összeesküvést szőttek ellene. Kivégeztette őket és sok fia közül előbb Antipast, azután Archelaust tette meg örökösévé. Érthető volt tehát félelme, amikor a keleti bölcsek révén azt hallotta, hogy uj fénylő csillag vezeti őket Betlehem felé, ahol megszüle­tett a zsidók királya. Hall Caine, a teológus-iró úgy véli, hogy ezek a keleti bölcsek Babilonból származtak és azok­nak a hitehagyott zsidóknak voltak későbbi le­származottai, akik a fogság után nem tértek visz­­sza hazájukba, hanem Babilon földjén marad­tak. Lehetséges, hogy ezek elvesztették ugyan a hitüket, de lelkűk mélyén megmaradt zsidó őse­ik reménységének emlékezete a Messiásról, a zsi­dók királyáról, aki visszaállítja Dávid trónját. Babilonban abban az időben fejlett volt a csil­lagászat. A három bölcs alighanem csillagász volt és a csillagok sajátos állásából, uj csillag megfigyeléséből merítettek erőt ahhoz, hogy egy­kori őseik hite fellobbanjon bennük. Hall Caine szerint átvágtak a sziriai sivatagon, Petrán és a moabiták hegyi városain át juthattak Jeruzsálembe. Nyelvi nehézségük nem lehetett sem az utón, sem Jeruzsálemben, mert mint tu­dósok, nyilván beszéltek görögül, a tudomány, a műveltség akkori főnyelvén. Jeruzsálemben az egyszerű nép a héber és a szír nyelvek arameusnak nevezett táj szólásával beszélt. A gazdagok, a műveltek palotáiban vi­szont a görög szó járta. Nagyrészt görögül be­széltek a jeruzsálemi piacon a kereskedők is. A templomban a szent Írást héberül olvasták fel, de utána arameus nyelven is elmagyarázták a fel­olvasott szöveg értelmét. A bölcsek elhaladtak a templom előtt. Ez volt a város szive. A temp­lomtól a déli városkapu felé kellett venni útjukat és nemsokára megérkeztek Betlehembe a szikla­­barlanghoz. A Gyermek elé rakták hódolatukat, az ajándékot. Arany, tömjén és mirha . . . Mit jelent ez? Mit ér ez a három ajándék? A mai ember számára csak az arany fogalom. A legnemesebb fém. Csak kevesen gondolnak ar­ra, hogy a platina még értékesebb. A régmúlt azonban csak az aranyat ismerte. Ez volt a leg­ritkább, a legdrágább és a legszebb. Tudták, hogy időtlen időkig megőrzi fényét, nem kezdi ki a rozsda. Szent fém volt, ezért készítették már 5—6 ezer évvel ezelőtt aranyból a templomi eszközö­ket. Az aranyat bányászni kellett, vagy mosni fo­lyók homokjából. Fáradságos munka vagy rend­kívüli türelem gyümölcse volt. Sohasem találtak belőle eleget. Ezért nem csökkent a becse, szinte időtlen érvényű értékmérő lett. Kozmikus és fe­jedelmi fém volt, ragyogása a napot jelentette. Fénye, színe nem homályosult el. Ezért lett a ke­resztények szemében a tiszta, igaz hit jelképe is. A második ajándék, a tömjén értékben veteke­dett az arannyal. A tömjénfa, a Bosvellia méz­gáz gyantája messziről, Dél-Arábiából és még tá­volabbról, Afrikából, a mai Szomáliából került Palesztinába. Hónapokig bandukoltak a teveka­ravánok, amíg elérték a Földközi-tengert. Köz­ben ki tudja, hányszor kellett vámot fizetni, mennyi küzdelmet, viszontagságot élt át a kara­ván népe. Egyiptomiak, babilóniaiak, perzsák, görögök, íómaiak mind tömjénillattal adták meg a tiszte­letet isteneiknek. A felfelé szálló tömjénfüst a keresztényeknél is mély értelmet kapott, az ég-A KÉTSZÁZEVES EGRI MINORITA TEMPLOM A minoritákat, a ferences rendcsalád egyik ágát, a hagyomány szerint még maga Assisi Szt. Ferenc telepítette Egerbe 1218-ban. A kisebb testvérek rendje — Ordo Fratrum Minorum — csakhamar elterjedt Magyarországon és hatal­mas kulturmunkát végzett a magyar keresztény­ség szolgálatában. Egerből a törökök elöl 1596-ban elmenekültek, s 1687-ben, a város felszabadítása után tértek vissza, hogy a majd száz évig mecsetté alakított templomuk helyén felépítsék uj templomukat. Páduai Szent Antal tiszteletére. Az építést 1758- ban kezdték meg és 1772-ben fejezték be. A templom — a nagy prágai építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer alkotása — Magyarország egyik legjelesebb barokk épülete lett. A művész térképzés iskolapéldájaként emlegetik és tanít­ják. Különösen előredomborodó homlokzata le­nyűgöző. A minorita név az utóbbi időben eléggé kiesett a magyar katolikus köztudatból. Sokan nem tud­ják, hogy korunk nagy szentjét, Kolbe atyát — akinek boldoggáavatási okmányát szokástól el­térően magá a Szentatya olvasta fel —, a kisebb testvérek rendje adta az egyháznak és a keresz­tény világnak. A templom papjai: Bakonyi Gyula templom­igazgató, a jóságos lelkületű Aczél Róbert—most nyolcvanöt éves — és szentéletü Maksa József — nemrég hunyt el — a boldogult emlékű Brezanó­­czy Pál érsek támogatásával, szívós munkával, sok fáradsággal élesztgették Szent Ferenc és Szent Antal egri tűzhelyének lángját. A templom legsúlyosabb anyagi kérdéseiben végül is az állami hatóságok nyújtottak segítsé­get ;a nagybecsű művészi emlék kétszáz eszten­dős fordulójára teljesen helyreállították a hom­lokzatot. A hívek áldozatkészségéből és a temp­lomigazgató fáradozásai nyomán carrarai már­ványból szembemiséző oltár és ambó készült. Az évfordulót november 7-én ünnepelte meg a templom. Az ünnepet tridium vezette be, ame­lyen Koncz Lajos teológiai tanár mondotta a szentbeszédeket. Az ünnepen Kacziba József püs­pök, győri apostoli kormányzó mutatott be főpa­pi szentmisét és áldott meg a helyreállított szent­­egyházat. A befejező szentmisén megjelent Mészáros La­jos káptalani helynök, az egri érsekség főpászto­ra is, a két iroda-igazgató kíséretében. Sinkó Ferenc SÁGI PÁL be szálló imádság jelképe. A tömjén pedig, amit a napkeleti bölcsek a Gyermek Jézus elé helyez­tek, isteni, égi királyi származásának az elisme­rése. A mirhát régente, főként Egyiptomban, a töm­jénnél is többre becsülték. Neve arab és annyit jelent: keserű. Mert a balzsamfa kérgéről csórgó gyanta ize keserű volt, de az életmentő gyógyszer is és a testnek halál utáni megóvó ja. Az egyiptomiak, akik évezredekkel ezelőtt már tökéletességre emelték a balzsamozást, azt Írták, hogy a mirha harmincszor erősebb hatású, mint a só. Kenőcse pedig a kigyómarást és a skorpió­­csípést gyógyította. Mint olcsó gyógyszer, még ma is itt áll a patikában. De kétezer évvel ezelőtt még fáradozó karavánok hozták nagy messzi­­ségből az afrikai és arábiai sivatagokon át. A görögök szerint a mirha megtisztította a lel­ket a súlyos bűnöktől. Az ókeresztények szemé­ben a bölcsek ajándéka arra szolgált, hogy a Gyermek Jézust megóvja a világ bűneitől. Kese­rű ize más jelképes értelmet is adott neki: a mir­ha a bűnök feletti bánatot jelentette. Arany, tömjén, mirha ... A régi világ legna­gyobb anyagi kincsei és egyúttal a régiek és a kései utódok szemében is jelkép és gondolat: a gazdag nagyvilág ajándéka az újszülött Messiás­nak ott a betlehemi barlang-istállóban. Az apácák nyugdíjért folyamodnak HOUSTON — A római katolikus egyház törté­netében példa nélkül álló lépésre szánta el magát a Dominikánus Nővérek nevű houstoni katolikus rend. Mary Louise Dolson rendfőnöknő. A rend szorult anyagi helyzetére hivatkozva, Texas ál­lamtól nyugdijjárulékot kér. Dolson nővér elmondta, hogy a rend a pápa ha­táskörébe tartozik, a helyi katolikus közösségtől emiatt támogatást nem kap, igy az apácák egyet­len anyagi forrását a dolgozó tanárok fizetése jelenti. Az apácák azonban sokkal kisebb fize­tést kapnak, mint a világi tanárok: havi 200— 220 dollárt. Ebből kell eltartani a rend kéthar­madát képező idősebb nővéreket is. Sally Horton, a houstoni közjóléti hivatal vezetője elmondta, hogy ha a kérvényt az állam elfogadja, akkor a nővérek havi 78 dollárt kap­hatnak fejenként. A bökkenő csak ott van, hogy a rend fennállása óta, adót nem fizetett. Folyik a vita, hogy ilyen körülmények között, valóban jogosultak-e az állam segítségére. "HAGYATÉK ÉS ÖRÖKSÉGEK” (Folyt, a 14. oldalról) só szavait, haldoklásában mondott beszédét és ezek által nézi a világot Takaró Géza. Még van egy fontos dolog a könyvben, melyre ő összeszedte az erejét, hogy jól megírja és ki­fejezze, ez Takaró Géza poklokon járásának út­ja, öt is megtámadták, őt is megvádolták, Ame­­rika-ellenes tevékenységet fogtak rá. Takaró Gé­za keményen állta ezt a harcot. Az Egyesült Ál­lamok szenátusi bizottsága intézte el az ügyet — egy nap alatt, tökéletesen igazat adván Takaró Gézának. Teljes ártatlanságát mondotta ki és győzelmet adott egy embernek 500,000-rel szem­be, mert igy állott a helyzet: a hét hazug vádoló azt állította, hogy félmillió amerikai magyar ne­vében beszél és vádol. Ezek után természetes dolog, hogy lírai gondo­latok elhatalmasodnak felette — közli családfá­ját, családjának múltját, családjának jövőjéről, gyermekeiről ad képet és azzal befejeződik, el­fogy az anyag és elfogy az élet. Takaró Géza most már nem ir többet. Ennek a könyvének elolvasásával üdvözletünket küldjük feléje és azt mondjuk, eßben a könyvben Te vagy Géza, egészen az a Géza, akit mi ismertünk, akit mi szeretni fogunk minidig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom