Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-13 / 28. szám

V» nldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, July 13, 1972 A REFORMÁTUS EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE: Mérföldkő volt az amerikai magyarság történetében L1GONIER, Pa. — Oldala­kat lehetne Írni az Amerikai Magyar Református Egyesü­let közgyűléséről, amely a na­pokban ért véget a festői szépségű Ligonierben a Beth­len Otthon székhelyén. Mint megírtuk, a közgyűlés közfel­kiáltással Ft. dr. Béky Zoltán tb. püspök elnököt, Ft. György Árpád főtitkárt, Szentmiklóssy Pál föpénztá­­röst és Eszcnyi L. László fő­­ellenőrt újraválasztotta. A megejtett titkos szavazás alapján Ft. dr. Szabó István megint első alelnök; Nt. Tóth Tibor és Stephan Syposs sor­rendben alelnökök. Az igaz­gatóság is nagyjából a régi maradt. Általában az egész konvenció a teljes harmónia jegyében folyt le és úgyszól­ván egyhangú bizalmi szava­lattal végződött a tisztikar el­múlt négy évi munkája iránt. Dienes László szerkesztő kollégánk, egyik következő lapszámunkban részletesen beszámol a közgyűlésről. Raj­ta kívül Szebedinszky Jenő, a Pittsburghi Magyarság szer­kesztője és Gombos Zoltán képviselték az amerikai ma­gyar sajtót. Távirati stílusban a kö­vetkezőképpen foglalhatjuk össze a 29-ik országos köz­gyűlést: Junius 26, hétfő: délelőtt megnyitó istentisztelet, amit dr. Béky Zoltán és Ft. György Árpád végeztek, fényes lelké­sz! segédlettel a kis templom­ban a hegytetőn. A közös ebéd után a Bethlen Otthon­ban, délután 2 órakor kezde­tét vette a közgyűlés, dr. Bé­­iky elnökletével. A delegátu­sok igazolásával és üdvözle­tekkel telt el a délután. A legnagyobb magyar fraterná­­lis egyesület, a William Penn nevében Charles Elmer főel­nök üdvözölte meleg szavak­kal a testvéregyesületet és bemutatta tisztviselő társait, Bállá Jánost, a végrehajtó bi­zottság elnökét, Stelkovics Albert főtitkárt és Somogyi Gyula főpénztárost. Charles ■ügyesen felépített beszédében utalt arra, hogy a két egye­sület több, mint 50 millió dol­lár vagyonnal, több mint 100 ezer taggal és több mint 150 millió dollár biztosítással mi­lyen nagy erőt képvisel, de mennyivel többet képviselné­nek, ha egyesülnének. Dr. Béky elnök ugyanilyen baráti tónusban köszönte meg Charles elnök meleg szavait. Az egyházi és világi üdvözle­teket Clarence Ruff, a ven­déglátó város polgármestere nyitotta meg. Lapjaink ne­vében Gombos Zoltán üdvö­zölte a közgyűlést. A délutáni ülés bezárása előtt a közgyű­lés elhatározta, hogy üzene­tet küld Nixon elnöknek, vá­laszul meleg üdvözletére, va­lamint az amerikai és az óha-Ft. dr. Béky Zoltán ' tb. püspök zai magyarságnak. Szebe­dinszky Jenő és Dienes Lász­ló szerkesztők bemutatása után, Füry Lajos, az Ameri­kai Magyar Szövetség üdvöz­letét tolmácsolta. A tisztikari jelentéseket a delegátusok úgyszólván vita nélkül elfo­gadták. Este a Holiday Inn nagyter­mében pompás bankett kere­tében Ft. Újlaki Ferenc volt elnök, Király Imre volt fő­pénztáros és Dula József ve­terán szervező emlékérmeket kaptak, önzetlen és odaadó szolgálatuk jutalmául. Az Egyesület aranyéremmel ju­talmazta meg legaktívabb tagjait, akiknek névsorát egyik következő riportunk­ban közöljük. A gyönyörű bánkett bezá­rása előtt dr. Béky, az Egye­sület nevében egy 1600 dol­láros csekket adott át Molnár Ágostonnak, a Magyar Tanul­mányi Alap elnökének. A következő két nap a köz­gyűlés bizottsági ülésekkel és jelentésekkel volt elfoglalva. A legnehezebb feladata az ad­minisztratív és organizációs bizottságnak volt. Rájuk há­rult az alapszabály módositá­­sok kidolgozása. A bizottság élén Nt. Csordás Gáborral mesterien oldotta meg a rá­bízott feladatot és erősen megkönnyítette a közgyűlés munkáját. Csütörtökön este került sor a választásra. Előzőleg, délben, az Egyesület amerikai és óhazai hadviselt tagjai megkoszorúzták a ligonieri hősök emlékművét. A válasz­tás eredményéről már beszá­moltunk és a részletes tudó­sítást rövidesen közöljük, ér­dekes fényképfelvételekkel együtt. Hadd jegyezzük még meg, az Amerikai Magyar Református Egyesület 29-ik közgyűléséről azzal az érzés­sel távoztak a delegátusok és vendégek, hogy ezen intézmé­nyünk, csakúgy mint a Willi­am Penn testvéregyesület,hű­ségesen és odaadóan őrködik a nagy amerikai magyar örökség felett. A FŰSZEREK KIRÁLYA: A MAGYAR PAPRIKA A paprika elválaszthatatla­nul hozzátartozik a magyar konyhához. Jellegzetes éte­leink a “paprikás” jelzőt vi­selik. Nem csoda, hogy sokan azt hiszik : a paprika sajáto­san magyar növény, és csak a magyar emberek oly kévés fűszere. De az igazság nem ez! Hosszú utat tett meg a paprika, amíg Magyarország­ra és több mint négyszáz év telt el addig, amig minden­napossá vált asztalunkon. A paprika őshazája Dél- Mexikó és Közép-Amerika, ideértve az Antillák sziget­­csoportját is, ahol számos egynyári és évelő fajtája va­don terem. Onnan terjedt el Dél-Amerika északi részén, Brazíliában. Mint termesztett növény, a Közép, Amerikában lakó indiánoknak volt ősi fű­szere.­őshazájából Amerika föl­fedezése után jutott el a vi­lág többi részébe. Általános az a vélemény, hogy Colombo, vagy ismertebb nevén Colum­­busz utitársa, egy Ghanca ne­vű orvos 1494-ben hozta Eu­rópába. Először Spanyolor­szágban és Portugáliában ter­mesztették, de csakhamar át­került Angliába (1548-ban), majd földközi-tengeri keres­kedelem utján a Balkán-fél­szigetre is. A törökök közvetí­tésével tovább teredt észak felé, és 1570 körül már ha­zánkban is ismertté vált. Leg­régebbi magyar nevei: török-, kerti- és pogánybors. Tudományos neve (Capsi­cum annuum) minden bi­zonnyal a görög “kapszisz” (marás, csípés) szóból szár­mazik. A fajnév (annuum — egyéves), a tenyészidő meg­jelölésére szolgál, és ez jól megkülönbözteti a Spanyolor­szágban ma is termel évelő fajtáktól. A “paprika” név délszláv eredetű, a “piperka”, “peprika” szavak átvételéből. A paprikát sokfelé termesz­tik, és fűszerként használják Kelet-Indiában éppúgy, mint Dél-Európában, Japánban, Kí­nában, Ausztráliában, a Csen­des-óceán s z i g e tvilágában vagy Afrikában. A régi hires magyar kony­ha receptjeiben hiába keres­sük a nevet. Apáczai Csere János és Gvadányi János a magyar ételekről szóló mun­káikban nem említik. Tehát a 16-ik század elején még nem válhatott általánosan hasz­nált fűszerré, holott abban az időben az időben már ismere­tes volt. A paprikatermesztés meg­honosításáról a legrégibb meg­bízható adatok a 16-ik század második feléből származnak. Zrínyi Miklós nevelőanyja, Széchy Margit 1570-ben, mint növényi ritkaságot a kertjé­ben termesztette, Carl Clu­­sius, a világhírű belga bota­nikus pedig 1579-ben Bat­thyány Boldizsár diszkertjé­­be juttatott paprikamagot. Ettől kezdve mind gyakrab­ban bukkan fel a paprika ne­ve a kódexekben, följegyzé­sekben és szótárakban. Szen­­czi Molnár Albert (1604), Lippai János (1664) és még mások általában “törökbors” néven emlitik. Rendszeres termesztéséről csak a török hódoltság utáni időből — pontosabban a 17-ik század végéről — tudunk. Csapó József (1775) “Uj fü­ves és virágos magyar kert” eimü munkájában ezt írja: “A paprikát kertekben ter­mesztik, és a parasztok a vö­rös hüvelyeket megszáritják, porrá törik, és ezzel borsozzák ételeiket. Megemlíti azt is, hogy “igen erős eszköz ez, s az ember vérét igen meghe­­viti”. Abban az időben — 280- 300 évvel ezelőtt — a paprika csupán saját szükségletre ter­melt házi fűszer volt. A 19-ik század első felé­ben már kereskedelmi cikk lett, és “csörmő paprika” né­ven porrá tört alakban került forgalomba. A házikertek ter­mése már nem volt elegendő a kereskedelemi forgalom el­látására, ezért áttértek a szé­lesebb körű szántóföldi ter­mesztésre. Rohamos elterje­déséhez kül- és belpolitikai okok is hozzájárultak. A na­póleoni háborúk idején bekö­vetkezett tengerzár megne­hezítette a bors behozatalát. Ami kevés bors forgalomba került, az nagyon drága volt, igy a fontos fűszer pótlására a paprikát használták. Álta­lános elterjedésének másik nyomós oka az volt, hogy 1880 körül a dohány termesztésé­nek jövedelmezősége erősen csökkent, ezért helyét előbb Szegeden, később Faj szón és Kalocsán az akkor már ke­resett paprika foglalta el. A magyar fűszerpaprika vitamintartalmának rendkí­vüli jentőségét Szent-Györ­­gyi Albert kutatásainak (1936) eredményéből ismer­te meg az egész világ. Ma már köztudomású, hogy az érett, nyers fűszerpaprika át­lagosan háromször-négyszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs vagy a citrom­lé. A C-vitaminon kívül a pap­rikában B- és P-vitaminok is vannak. Semmi esetre sem a vélet­len müve, hogy a magyar fű­szerpaprika kedveltebb és ver­senyképesebb lett, mint a más helyekről származó hasonló fűszer. GYŐRÉ IMRE: ELF0BDIT0M... Arcomot elfordítom, arcomat a Nap felöl, arcomat az éj felé. areomat az ég felől, arcomat a mély felé. Virág-szemem lassan nyílik, margaréta-szirmát bontja, margaréta szirma közt v alakit majd megkeres. Azt keresi meg, aki vállán hordja a nehéz éjszakát, s az éjszakából holdas arccal visszanéz. NEVESSÜNK MAI FÉRJEK — Az én feleségem állan­dóan panaszkodik a házimun­ka miatt. — Szegény. ■ 1 -> — Ugyanis azt mondja, hogy rosszul csinálom ... SZUNYOG-VICC A páciens ül fogorvosi szék­ben. A vizsgálat percekig tart, majd az orvos igy szól a még nyitott-szájú beteg­hez: — Ez a fog nagyon lyukas. Ez a fog nagyon lyukas. Dühösen szólal meg a pá­ciens : — Bocsánatot kérek, doktor ur, nem vagyok én süket, mi­ért mondja nekem kétszer? — Én csak egyszer mond­tam, a második az már bizo­nyára a visszhang volt . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom