Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-28 / 39. szám
8. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Thursday, Sept. 28, 1972 Móricz Zsigmond és a nudisták Irta: SIMA FERENC Nagy, tömött harcsabajuszával és medvésen vaskos termetével a Budapestről Leányfalura kihúzódott Móricz Zsigmond inkább hatott falusi parasztembernek, mint a korabeli Magyarország írófejedelmének. És mert a témáit is javarészt a falusi-paraszti életből merítette: paraszt írónak könyvelte el a köztudat, amely a falusit és a parasztit — felületesen nézve — egy kalap alá veszi a maradival. Ezért, amikor a harmincas évek elején Miklós Andor, az Est-lapok zse-Sima Ferenc niális kiépitője a Pesti Napló főszerkesztőjévé Földi Mihályt, főmunkatársává pedig Móricz Zsigmondot hívta meg, a kormánypárti Függetlenség azt irta, hogy ez nem más, mint körmönfont körúti sajtótrükk, a világvárosias Földi Mihállyal a haladószellemüek, Móricz Zsigmond nevével pedig a falusi észjárású maradibbak együttes megnyerésére. Az érzékeny természetű Móriczot bőszitették az efféle sületlen vélekedések, melyeket úgy' igyekezett lerázni magáról, hogy nemegyszer sikraszállt a merészen haladó, sőt bizarr gondolatokért is. Most negyven éve történt, hogy külföldi mintára Magyarországon is meg akart indulni a nudista mozgalom. Az eszme élharcosai beadványt intéztek a budapesti rendőrség főkapitányságához, dr. Éliássyhoz és engedélyt kértek az első magyar nudista klub működésére. Egyszersmind a Dunaparton egy nudista strandnak alkalmas szakasz kijelölését is kérték, megígérve, hogy azt gondosan körülkerítik majd az avatatlan szék elől. Magyarországon abban az időben egyházi uralom volt és a hercegprímás erkölcsi megítélése volt a mérvadó. Sőt a döntő is, mert efféle kényes kérdésben, mint a nudista klub és strand engedélyezése, a főkapitány tisztelettel megkérdezte a bíboros álláspontját. A bíboros pedig habozás nélkül és erélyesen nemet mondott. A magyar nudizmusnak ezzel csirájában befel-. legzett. A főkapitány megtiltó határozatával több lap is hosszabban foglalkozott. Egyik elítélően, másik helyeslőén, világnézeti hovatartozása szerint. A Pesti Naplóban Kárpáti Aurél éles kommentárja támadta a döntést, és lapzárta után, amikor hagyományosan még együtt maradtunk egy kis tere-ferére, a nudizmus körül forgott a szó. Hogy Budapest, mint modern világváros, meglehet-e anélkül. Móricz Zsigmond, bizonyára a már említett okból, helyénvalónak érezte, hogy ő tüzeljen a legjobban. — A főkapitány ezzel a falusi maradiság szégyenbélyegét sütötte rá Budapest homlokára 1 — csattant széles tenyere az asztalon. — Nekem ez egyénileg is sérelmes! Mert ha mgindulhatott volna itt a nudista élet, magam is tüstént bekapcsolódtam volna! Jelen volt az örök mókamester és néha luciferi Karinthy Frigyes is, a lapnak szintén munkatársa. Nyomban megkérdezte: — Csakugyan bekapcsolódnál, Zsiga, ha lehetne? — Be én! — Dehiszen lehet!'— vágta rá Karinthy. — A nudista klub ugyanis titokban mégis megalakult és működik. Magam is tagja vagyok! Minden szerdán délután ötkor tartunk összejövetelt. Ha csakugyan akarod, én elviszlek a klubba! Móricz már. nem visszakozhatott volna anélkül, hogy rá ne süssék: mégis csak maradi, csak a szája jár. Ennek tudatában rállott hát, hogy szerdán délután Karinthyval tart a megnevezett iparmágnás palotájába. Szerdán azonban Karinthy nem jött be a szerkesztőségbe, csupán betelefonált Móricznak: — Zsigám, nekem ma váratlanul vendégem érkezett Bécsből, az ottani könyvkiadóm, hát kedvébe kell járnom. Vele muszáj lennem egész délután. Nem mehetek el veled a nudistákhoz. De rólad már tudnak, mert bekonferáltalak nekik előre. Szeretettel és nagy örömmel várnak ma délután, így hát te okvetlenül menj el nélkülem is! Ha már igy van, akkor menni kell. Móricz Zsigmond tehát, délután ötkor, némi lámpalázzal, becsengetett abba a bizonyos palotába. Az ajtót nyitó inas rögtön tudott róla, ahogy megmondta a nevét. Nyájasan vezette be egy helyiségbe. — Ez itt a vetkező. Méltóztassék elkészülni és aztán befáradni itt a második ajtón a szalonba. Már várják a mestert! Móricz körülpillnatott. A fogason intim ruhadarabok, levetett férfi alsónadrágok és ingek, női kombinék és bugyogók lógtak lezséren. Ettől megnyugodott. Lámpaláza, amely idáig kisérte, teljesen elmúlt. Sietve vetkezett le ádámkosztümre ő is. Hetykén akasztotta fel alsónemüjét az egyik fogasra, aztán nagyot lélegzett és bekopogott a szalon ajtaján. — Tessék! — hangzott a válasz belülről. Móricz Zsigmond benyitott. >És amit odabent megpillantott, attól azonnyomban földbe gyökerezett a lába, másodpercekig moccanni sem tudott. Aztán felszakadt belőle egy orditás és visszaugorva bevágta az ajtót. Mert a szalonban az előkelő hölgyek és urak estélyi ruhában ülve várták az est előrejelzett fénypontját, amikor anyaszült meztelenül betoppan Móricz Zsigmond, Magyarország írófejedelme. Robbanva harsant fel a taps és a hahota, amikor a nevezetes látvány eltűnt a dörrenő ajtó mögött. A “vetkező”-ben szanaszét aggatott alsónemü természetesen mind a házigazdáéké volt, akiket a zamatos est értelmi szerzője, Karinthy nyert meg társrendezőkul. Elborult aggyal, vadul kapkodva Móricz Zsigmond igy az iparmágnás egyik alsónadrágját és ingét rángatta magára a sajátja helyett, még arról is megfeledkezett a zűrben, hogy akinek nem inge, ne vegye magára. Másnap aztán revolverrel kereste a szerkesztőségben Karinthyt, aki azonban soronkivüli szabadságot vett ki és csak akkor jött vissza Balatonfüredről, amikor Földi Mihály megtelefonálta neki, hogy Móricz már felhagyott emberölési szándékával. A legégetőbb kérdés . . Irta: HAJNAL ERZSÉBET Most egyszerre talán csak két-három év alatt vált a legégetőbbé a reprodukciós kérdés teljes feltárása, amit ha nevén nevezzük a gyereket, úgy hívnak, hogy szexualitás. Uton-utfélen, színházban és moziban, ujsághirhetéseken keresztül, vagy kitűnő riporterek tollából olvashatjuk nap-nap után, hogy milyen fontos, hogy a fiatalság felvilágosítást kapjon a nemi élet rejtelmeiről, amit mi valamikor úgy hívtunk, hogy szerelem. Szerelem ide, szerelem oda — igy legyintenek le bennünket a mai okosok, akik között nemcsak a minden társadalmi szokást felrúgó, félkegyelmű hippik, yippik vannak, hanem komoly tudósok, akiknek nincs más céljuk, mint hogy megóvják ezt a nagyon érzékeny és a legcsekélyebb érzelemre nagyon reagáló társadalmat a csalódástól a szexuális életben. Ezt a világszerte égető kérdést tette magáévá Dr. Bergstrom Vahlen, aki egy svédországi szexológiai központ igazgatónője. Mindent elkövet, hogy mindenütt elismerjék és ennek érdekében egy filmet készíttetett, hogy mindenkit felvilágosítson arról — hogy finoman fejezzem ki magamat —, miként kell szeretni. Dr. Bergstrom Vahlen már bemutatta filmjét Svédországban, Dániában, Finnországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. A film a legkényesebb helyzetekben mutatja be az aktus végző házaspár fizikai reakcióját. Az érzelmi része szinte megdöbbentően hat és csak az, hogy a résztvevő pár nem tud róla, hogy fényképezik, hoz bünbocsánatot számukra. A film több mint két óráig tartott. Nagyon sok pedagógus vett részt az előadáson és mikor a véleménynyilvánításra került sor, a többség 16 éves életkorban egyezett meg, amikor be lehet mutat-Hajnal Erzsébet ni a számukra. Néhány neves pszichológus hozzászólt a kérdéshez, és arról beszélt, hogy milyen szükség van a fiatalság rendszeres szexuális felvilágosítására. Az emberek ötven százaléka nem tud semmit a nemi problémákról. Teljesen készületlenül állanak sokan még a házasságuk előtt is a nemi életre. A megkérdezettek közül csak nagyon kevesen kaptak a szülőktől tanácsot, mert szégyellték egymás előtt letárgyalni. Sokan a barátnőktől, barátoktól, vagy ócsmány könyvek olvasása után jutottak el odáig, hogy valamilyen fogalmat alkothassanak maguknak. Dr. Bergstrom arról is beszélt, hogy magában Svédországban is nagy felháborodást váltott ki a film bemutatása. Még azt is ellenezték, hogy a 15 evesek megnézhessék. De a svéd hatóságok megengedték a korhatár nélküli bemutatást. -Milyen lelki hatással van egy serdülőkorú gyerekre egy ilyen obszcén film? Tudhatja-e egy korban és érzelemben éretlen gyerek, hogy amit a félgyügye társadalom kiagyalt, hogy újdonsággal szolgáljon a szenzációra éhes közönségnek, az nemcsak káros az ő lelki életére, hanem a sárba tapossa az ő imádott szüleinek a tekintélyét az ő szemében. Minden gyerek hajlandó elhinni, hogy ő a rózsabokorban született. Sajnos, az idők modernizálása folytán a jó öreg gólya nénit a kéménnyel együtt' kidobták a szemétre. Talán ideje volt, talán nem. De hogy a nemi érettség előtt egy alig látni kezdő kislány vagy kisfiú értelmére úgy kell hatni, hogy ami a szerelmi aktus közben két ember között történik, abból csak az undorító részleteket lássa meg, az nem felvilágosítás, hanem egy gyerekléléknek a meggyilkolása. Mi legyen hát a sorsa ennek a nagyon kénye3 .kérdésnek? Jó, beleegyezem, hogy az alkalmi felvilágosítások nem időszerűek ma már. Bár, ahogy én visszaemlékszem a magam idejére, határozottan tudtuk, mit és hogyan kell csinálni, anélkül, hogy megkérdeztük volná a mamát.