Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-31 / 35. szám

2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Thursday, August 31, 1972 Fényszóró LONDON — Az angol fő­városban angol és amerikai színészek tüntetést rendez­tek a vietnami háború ellen, majd aláirt petíciót juttat­tak el Nixon elnökhöz, akit a vietnami háború befejezé­sére kértek, a petíciót — töb­bek között — a következők írták alá: Mia Farrow, Lee Rémiek, Peggy Ashcroft és Sybil Thorndike, * MIAMI BEACH, Fla. — Dennis Banks, az American Indian Movement szóvivője, mondotta az újságíróiknak: Jane Fonda és Jerry Rubin racista, a Nixon-adminisztrá­­ció pedig csak a fehérek ér­dekeivel törődik. * VELENCE, Olaszország — Az egyik itteni templomból ismeretlen tettesek nagyérté­­kti festményeket és vázlato­kat raboltak el. A rendőrség szerint a tettesek alighanem motorcsónakon menekültek el. Elvitték — többek között Lorenzo Lotto, tizenötödik századbeli velencei festő “Szent Pál” cimü festményét, valamint elrabolták Luca Gi­ordano nápolyi mester 4 váz­latát is. * BELFAST, Észak-Irország — A 24 éves Rennie Layfield, angol közkatona, már hosz­­szabb ideje gyűjtötte a pénzt, hogy megvásárolja saját ma­gát az angol hadseregtől és feleségül vehesse szerelmét. Angliában a katonák pénzzel megválthatják katonai szol­gálatukat. Renniet Észak-Ir­­országba vezényelték, ahol végülis, sikerült teljesen ösz­­szegyüjtenie az önmaga ki­váltásához szükséges, 90 dol­lárnak megfelelő összeget. — Ekkor őrjáratra küldték, őr­járati szolgálata közben, les­ből agyonlőtték. Rennie ter­véből, nem lett semmi. * AUSTIN, Tex. — Lyndon B. Johnson legutóbbi fényké­pei arról tanúskodnak, hogy a volt elnök majdnek hippi e­­szerüen hosszú hajat növesz­tett. Roy Grant, LBJ borbé­lya, kijelentette az újságíróik előtt: A volt elnök legfeljebb egyszer egy hónapban nyirat hajat, előfordul azonban, hogy még ennél is sókkal rit­kábban. * NEW YORK—A McGraw- Hill, Inc. nevű könyvkiadó vállalat szóvivője közölte: A kiadóvállalatnak sikerült visszakapnia “egy nagyon je­lentős részét” annak a 650 ezer dollárnak, amelyet Clif­ford Irvingnek annakidején a hamis Hughes-életrajzért kifizetett. McGovern: Nixon adatai nem igazak WASHINGTON — George McGovern szenátor, a Demok­rata Párt elnök j dőltjének központja, a szenátor nevé­ben nyilatkozatot adott ki, amely azt állítja, hogy Nixon elnök, amikor a GOP kon­vención az elnökjelöltséget el­fogadó beszédet mondotta, 28 alkalommal szándékosan el­torzította az igazságot és ada­tai nem feleltek meg a való­ságnak. Nixon azt állította, hogy McGovern rá akar kényszerí­teni egy bizonyos kormányt Dél-Vietnamra. Ezzel szem­ben az igazság az — állítja McGovern — hogy Nixon az, aki a délvietnamiak nyakán akarja tartani Nguyen Van Thieu elnököt. Nixon azt mondotta, hogy inflációs áremelkedésünk a legalacsonyabb minden fejlett ipari ország inflációs áremel­kedése közül. McGovern vá­lasza: 1968 óta az áremelke­dés Kanadában 14, Németor­szágban 16, Belgiumban 16 százalék volt, Amerikában azonban 22 százalékos volt az .áremelkedés. Nixon szerint az amerikai család jövedelmének olyan kis részét költi élelemre, ami­re sehol máshol a világon nincs példa. McGovern vá­lasza : Ez kevés vigasz az ameri­kai háziasszony számára, mi­után a hamburger ára 28 szá­zalékkal, a kenyér ára 30 szá­zalékkal, a kávé ára 20 száza­lékkel emelkedett és a inflá­ció üteme az utóbbi hónapok­ban felgyorsult. a fagyialtos PORTSMOUTH, Anglia — A városi tanács utasította az utcai fagylaltárusokat: kocsi­jukat csendesen tolják az ut­cákon, a csengőt ne szólaltas­sák meg, mert a csengők hangja zavarja a kórházi be­tegeket és felébreszti azokat, kik éjjel dolgoznak és nappal kell aludniuk. gyilkosok BELFAST — Észak-Iror­­szág — Egy fegyveres férfi betört egy rendőr inspektor lakásába és felszólította az inspektort azonnal költözzék el a protestáns lakónegyedből. Az inspektor erre nem volt 'hajlandó, a férfi ekkor agyon­lőtte, majd elmenekült. A University of Michigan egyik kutató pszichológusa, Dr. Joseph Adelson, a közel­múltban fejezte be munka­társaival együtt folytatott álom-kisérletét. A kérdés ez volt, amelyre a pszichológus­csoport igyekezett választ kapni: — Másként álmodnak-e az alkotó képességgel rendelke­ző emberek, mint az ilyan emberek, akiknek nincs alko­tóképességük ? Különböznek-e a két csoporthoz tartozók ál­mai és ha igen, mi a különb­ség? A pszichológus-csoport ön­ként jelentkező egyetemi hall­gatókból válogatta ki a kí­sérleti alanyokat. Az egyik csoportba azokat osztották be, akik jelentős alkotó-kész­ségről tettek előzőleg tanú­bizonyságot. A második cso-j portba azok kerültek, akik a tapasztalat szerint nem vol­tak alkotó-jellegű emberek. A két csoport tagjai mon­dén reggel elmondották előző éjszakai álmaikat. Elbeszélé­seiket hangszalagra vették, ezután pedig a pszichológus­­csoport tagjai részletesen ki­kérdezték őket. Kiderült, hogy az alkotó­­képességgel rendelkező diá­kok álmai jelentős mérték­ben különböztek a másik cso­port tagjainak álmaitól. A pszichológus-csoport ja­vaslata az, hogy tegyük fel önmagunknak az alábbi 7 kér­dést, válaszoljunk őszintén, azután pedig kövessük a pszi­chológus-csoport analízisét és ilyen módon megtudhatjuk, hogy alkotó-készségű embe­rek vagyunk-e, vagy sem. íme, a kérdések: — Álmaink színhelye álta­lában megszokott és ismerős szinhely-e, vagy pedig vala­milyen ismeretlen, idegen színhely? — Vannak-e mulatságos ál­maink ? — Álmaink nagyrésze meg­történhetnék a valóságban is, vagy pedig az álmok való­ra válása fizikai lehetetlenség lenne ? — Álmainkban általában önmagunk, mint valóságos önmagunk jelenünk-e meg, pedig, mint valami különle­ges, rettenthetetlen, hősies és érdekes egyéniség? (Pél­dául kutató, nagyszerű sport­ember, ünnepelt személyiség, exatikus hercegnő, stb.) — Álmunk általában egyet­len színhelyen történik-e, vagy pedig az álom színhelye változik, jelenetről-jelenetre? — Az álmainkban látott alakok általában ködösek, bi­zonytalanok-e, vagy pedig tisztán és világosan látjuk őket, akárcsak a valóságos életben ? — Az álmok történéseiben általában önmagunk tevéke­nyen résztveszünk-e, vagy pedig a történéseknek csu­pán szemlélői vagyunk? Ezekután következik a pszichológus-csoport elemzé­se: — Az alkotó-képesség nél­küli emberek álmai mindig megszokott és ismerős szín­helyen történnek. Az alkotó­­természetű emberek álmai azonban a leggyakrabban máshoz történnek, például: történhetnek az álmok Páris­­ban, egy mecset belsejében, őserdőben, más szavakkal olyan színhelyen, amely az álmodó előtt egyáltalában nem ismert, vagy csak na­gyon kevéssé ismert szín­hely. Az alkotó-képességű emberek álmainak egyrészé­­ben exotikus, érdekes figurák jelennek meg. — Az alkotó-képességű em­berek gyakran álmodnak mu­latságos álmokat, az alkotó­­képességgel rendelkező embe­rek álmai csak a legritkább esetben humorosak. — Az alikotó-képességü emberek álmai gyakran bi­zarr, fantasztikus álmok, me­lyek megtörténnek a való­ságban, fizikai lehetetlenség lenne. A másik csoporthoz tartozó embereknek csak na­gyon ritkán vannak ilyen ál­maik. AGNEW NEM AKAR 76-RŐL NYILATKOZNI WASHINGTON — Spiro T. Agnew alelnököt meginterv­­juolták az NBC nevű televíziós hálózat “Meet the Press” ci­mü programján. Mr. Agnew ez alkalommal megismételte a négereknek egy évvel ezelőtt tanácsát, amely a következő: — Egyes amerikai néger­vezetők állandóan bírálják az amerikai társadalmat és tele vannak az ellen panasszal, he­lyesebb lenne, ha követnék a fekete Afrika vezetőinek példáját. Agnew először 1971 júliusá­ban adta ezt a tanácsot a& — Az alkotó-képességgel nem rendelkező emberék min­dig valóságos önmagukról ál­modnak, az alkotó-képességű­­ek viszont gyakran álmodják magukat ünnepelt és külön­leges személyiségeknek. — Az alkotó-képességű emberek álma gyakran külön­böző színhelyeken történik, a másik csoporthoz tartozók álmainak túlnyomó többsé­gében viszont, egyetlen ál­mon belül, a színhely válto­zatlan. — Az alkotó-képességű emberek általában tisztábban látják az álmaikban szerep­lő személyeket, mint a másik csoporthoz tartozók, akiknek álmaikban a személyek meg­lehetősen elmosódottak és kö­dösek. — Az alkotó-képességű emberek legnagyobb része az álmokban kívülálló személy­ként szemléli a történteket, mig a másik csoporthoz tar­tozók, valamilyen módon, mindig maguk is résztvesz­­nek a cselekvésben. Dr. Adel­son magyarázata: A valóság­tól való elvonatkozás, az a képesség, hogy a történte­ket külső személyként figyel­jék, az alkotó-képességű em­berek jellemzője. Ez az egyetlen módja an­nak, hogy a történteket tel­jesen megértsük és meg tud­juk bírálni. Az alkotó-képes­séggel nem rendelkező sze­mélyek teljesen a valósághoz kötődnek, ezért is vesznek részt az álmok történéseiben, viszont ez a tulajdonságek az oka annak, hogy a valóság­tól elvonatkozni nem tudnak, vagyis — alkotásra nem ké­pesek. amerikai négervezetőknek, miután Afrikából hazatért. Akkor nem volt hajlandó megnevezni, hogy különlege­sen fekete Afrika melyik ve­zetőjére, vagy vezetőire gon­dol és erre most sem volt haj­landó. A riporterek 1976-os, eset­legeselnök jelöltségi tervei fe­lől kérdezték az alelnököt, aki igy válaszolt: — Az 1976-os elnökválasz­tás állandó emlegetése gyen­gíti a Republikánus Pártot és feltétlenül káros. 1976-ig még 4 év telik el és a politikában ez szinte örökkéválóságot je­lent, az 1976-os tervekről te­hát egyáltalában nem volna szabad beszélnünk — egyelő­re az 1972-es elnökválasztás­sal vagyunk elfoglalva. Ne be­­! széljünk tehát 1976-ról. ÁLMAINKBÓL KÖVETKEZTETNI LEHET ARRA HOGY TEHETSÉGESEK VAGYUNK-E

Next

/
Oldalképek
Tartalom