Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-03 / 5. szám
v> -Mal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, February 3, 1972 MAGYAR VÁROSOK JÁSZBERÉNY A decemberi párában, a házakra szórt tejfehér ködben végigsétálok a jászberényi Lehel vezér téren, megnézem nevezetes emberek emléktábláit, elsétálok egy mellékutcába, betérek a jászberényi múzeumba, megállók a díszes nagy üvegtárló előtt amely Lehel vezér kürtjét őrzi, és azt kérdezem magamtól: mitől, miről nevezetes igazán ez a városka? A magyarnak, éljen bárhol a nagyvilágban, legyen bár kivetve messzi világrészekbe, mi jut az eszébe Jászberényről, ha e városnév fölmerül párásodó emlékezetében ? Az talán, hogy a Lehel vezér tér sarkának egyik földszintes házacskájában született az a Déryné Széppataki Róza, aki a nemzeti színjátszás úttörője volt, s akinek a nevéről van elkeresztelve a mai magyar faluszinház Déryné Színháznak? Eszébe jut valakinek, hogy Jászberény szülötte volt az a Zirzen Janka, aki megteremtette a magyar nővevelést, a tanítóképzést? Aki kiemelkedő pedagógusa volt a múlt századbeli magyar társadalomnak? Eszébe jut-e valakinek, hogy Jászberénynek köszönhetjük Székely Mihályt, a világhírű magyar basszistát, Agnew cáfolja az FBI igazgató távozásának hírét WASHINGTON — Rendszerint jólértesült forrásból származó értesülés arról számolt be a közelmúltban, hogy J. Edgar Hoover, a Federal Bureau of Investigation igazgatója, rövidesen távozik posztjáról, távozására azonban csak a novemberi választás után került sor. Hoover — állították az informátorok — vagy lemond, vagy pedig az FBI “igazgatóbizottsági elnöke” címet fogja kapni, valóságos befolyás és munkakör nélkül. Hoover, aki az elkövetkező január elsején lesz 78 éves, májusban kezli meg 49-ik évét, mint az FBI igazgatója. Az informátorok szerint az adminisztráció a következő okok miatt szeretné Hoover távozását: Hoover azelőtt hozta nyilvánosságra a Henry Kissinger elrablására szőtt tervet, mielőtt az arravonatkozó vádirat elkészült volna. Bizonyos ellopott dokumentumokból kiderült ,hogy az FBI titokban aki itt született, s egy iskola napjainkban róla van elnevezve, vagy gondol-e arra valaki, hogy Jászberény küldte be az operavilágba — az édesanyja ma is itt lakik — Kónya Sándort, a magyar származású tenoristát, a New York-i Metropolitan nemzetközi sikerű énekesét? Tudja-e vajon valaki, hogy Jász-Nem az. Mindenki a Lehel kürtjét látja, mindenki a Lehel kürtjére gondol, ha fölmerül emlékezetében Jászberény. Mi az oka ennek, tűnődök a jászberényi séta közben, a párában, ködben, ebben a hónélküli, mindazonáltal a ködtől homályosan fehér világban. Lehel kürtje berényben volt gimnazista, s itt is érettségizet Gyetvai János a magyar munkásmozgalom kitűnő harcosa? S azt, hogy a Jászberény gimnázium tanulója volt Berze Nagy János is, a világhírű népmesegyűjtő és néprajzkutató, ennek a népnek egyik kitűnő ismerője? Gondol-e valaki arra, ami igaz, s nem csupán arra, ami nem igaz? Mert mi jut eszébe az embernek Jászberényről? E városka valódi értékei talán ? egyes főiskolai campusokat megfigyeltetett. Több FBI ügynök bírálta. Hoovert, aki azonban nem tűri a kritikát és mindegyik FBI ügynöknek távoznia kellett. NEW YORK _ Spiro T. Agnew, alelnök, a Hilton Hotelben tartott beszéde során, a következőket mondotta: — A Hoover távozásáról szóló hír nem felel meg a valóságnak. Az FBI igazgatója mindaddig megmaradhat pozíciójában, amig akar és ameddig elég egészséges ahhoz, hogy feladatát ellássa. Washington D. C. — Mrs. Constance E. Newman a Vista nevű, nyomorellenes szervezet uj igazgatója. S eszembe jut Mikszáth, aki arról a régi magyar társadalomról minden megirt, s mi bármilyen nagyot fordult is azóta a világ, ezt a régi örökséget sok tekintetben még ma is hordozzuk. Miért vált híressé Jászberény azáltal — Lehel kürtje —, ami nem igaz, s miért nem attól hires — Déryné, Székely Mihály, Kónya, Gyetvai János, Berze Nagy —, ami igaz? Körülbelül a következőkért történt igy a dolog. Mikszáth elbeszéli, hogy a Barnum amerikai ritkasággyíijteményében — egy régi, 1903-as almanach-előszavát idézem, ha nem is szó szerint —, volt egy macska, amelynek szemlencséje olyannyira nagyította a tárgyakat, hogy szegény állat nem merte az egeret megfogni, mert azt kolosszus alaknak látta. Barnum, a cirkusztulajdonos bejárva a világot, szerzett hozzá egy másik macskát is, amelynek szemlencséje viszont annyira kicsinyítette a tárgyakat, hogy ez a cica egyenesen a medvével játszott. Mikszáth azután elgondolkozott ezen: mi lett volna, ha ez a két macska egy macskává változik, azután annak az egyik szeme nagyított, a másik pedig kicsinyitet volna ? Akkor ez a macska a magyar társadalomhoz hasonlítana, amelynek két szeme van. Az egyik rettentően nagyit. A másik kétségbeejtően kicsinyít. Az egyik, a nagyitó szem olyanokat láttat velünk, hogy az egyenesen észbontó. Ám mikor a mai Vörösmarty téren, amelyet Mikszáth korában még Gizella térnek neveztek, fölépítettek - egy házat, egy városatya igy kiáltott fel: “Immár itt áll Európa legimponzánsabb épülete-” Egyszer Mikszáth az egyik fiával Ausztriába ment üdülni, de az idegen levegő csak betegebbé tette őt, mire kisfiának megjegyezte: nem is megyünk ki többet a hazából, gyermekem. Mire a fiú: “Ne beszélj bolondokat apa, hiszen, ha Árpád még egy órányit akart volna menni, hát akkor ez is Magyai’ország lenne”. Ilyen volt a magyarnak a nagyitó szeme. A kicsinyitőre is hozott föl példát a mesemondó. Egy grófné arra kérte a férjét, hozasson neki Londonból uj könyveket, de csak angolt, mindig csak angolt. Lehetőleg attól az Írótól, akinek múltkor egy pompás müvét olvasta, a St. Peters Umberlla-t, Mire a gróf azt mondta, hogy ez nem angol, hanem magyar iró, az csak egy angol fordítás, magyarul Szent Péter esernyője a regény eime, s Írója magyar, Mikszáth Kálmánnak hívják. Hát akkor, mondta a grófné, ne rendeljen tőle. Nem tudta, hogy magyar. Ha pedig magyar, akkor nem érdekes. Eddig a történet. Olyan cica ez a régi magyar társadalom, amelynek egyik szeme óriást lát ott, ahol csupán törpe áll, s másik pedig törpét lát abban, aki voltaképpen — ha csak szellemileg is — óriás. Mi nem abból szoktunk nagy dolgot csinálni, ami valóban nagy dolog, amely azt megérdemelné, hanem nagy ügyet csinálunk olyasmiből, ami voltaképpen kis ügy, nagyon is jelentéktelen. A mi nagyi tó szemünk mondotta valamikor azt, hogy ott áll aVörösmarty téren Európa legimpozánsabb épülete. Ez a nagyitó szem látott azután ebben a jászberényi elefántagyar kürtben egyenesen Lehel kürtöt, egyenesen világcsodát. Jászberényben majdnem minden Lehel vezér nevéhez fűződik: Lehel vezér tér, Lehel vezér gimnázium, egybeírják azt, hogy “Lehelkürt”, láttam olyan kiadványt, melynek ez volt a cime: “A Lehelkürt szolgálatában”, hívják ezt Jászkürtnek, a Jászkürt a helybeli múzeumban a fő helyen áll, aki külföldről idejön, vagy hazai turista, mind megnézi Lehel kürtjét, azt a nevezetességet, amellyel Lehel vezér valamikor, az idők hajnalán, európai történelmünk kezdetén, jól fejbe sújtotta Konrád német császárt. Hogyan keletkezett ez a legenda? Hogyan volt képes ennyire nagyítani az egyik szemünk? A nagyitó cicát ebben az esetben Molnár Ferenc jászkun kapitánynak hívták. A “cica” az ujjából szopta volna a történetet? — ez a kérdés képzavar volna. Szopta azt minden esetre a praclijából. Volt itt Jászberényben egy nagyon finom mivü, de ne nagyítsak én is, mondjuk egyszerűben úgy, hogy finom mivü, elefántagyarból készült kürt, amelyről Puszky Ferenc megállapította, hogy bizánci munka, a kürt a 10- 11-ik században készült és császári cirkuszi játékok alkalmával használták. Hogy hogyan került Jászberénybe, a jászok városába, az egykori jász-kun kerület széhelyére, azt senki sem tudja, arra senki sem emlékezik, azt Írásos föl jegyzés meg nem őrizte. Itt volt szép volt, ki kellett találni hozzá “valamit”. Erre a valamire Molnár Ferenc jász-kun kapitány vállalkozott, aki 1788-ban megjelent füzetében azt állította, hogy a jászberényi kürt egyenesen Lehel kürtje, s azért van kicsorbulva, mert Lehel vezér ezzel a kürttel ütötte agyon Konrád német császárt, Akkor csorbult volt ki a kürt. Hiába tiltakozott a tudomány, hiába cáfolták megállapításait, hiába bizonygatták azt, hogy ez a kürt bizánci munka, ott használták, Molnár kész volt a válasszal:? a kürt igaz ugyan, hogy bizánci, de Nyugatra került és jászokkunok nyugati kalandozásai, dulásai során zsákmányként került Jászberénybe Azóta mindenki megcáfolta a jász-kun kapitányt, már a muzeum sem hirdeti azt, hogy Lehel vezér ezzel a kürttel csapta agyon a német császárt, a legenda azonban makacs, a kürtöt ma is Lehel kürtjének hívják, s Jászberény városka legnagyobb nevezetessége változatlanul Lehel vezér kürtje. Ami sohasem volt az övé. Igaz, vagy nem igaz, mondja a magyar, az enyém. Ne bolygassuk nagyításainkat. Maradjon csak ködben Lehel vezér története, olyan szép teljfehér homályban, amely ezen a decemberi napon a városkára borult, gondosan beterítve a Lehel vezér teret. Ruffy Péter Pótolhatatlan tűzkár PÁDUA — Galilei háza tűzvész martalékává lett az olaszországi Páduában. Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kárt 500 millió lírára becsülik. Az épület 1592-től 1610-ig volt Galilei lakóháza, és most egyházi tulajdonban van. Sok száz könyv és kegytárgy is megsemmisült.
